Minden sérültnek joga van a lehető legjobb fejlesztést kapni – Dr. Zsebe Andrea a Pető András Karról

2017. augusztus elseje óta működik a Semmelweis Egyetem hatodik karaként a Pető András Főiskola Pető András Kar (PAK) néven. Dr. Zsebe Andrea mb. dékán a honlapunknak adott interjúban az integráció nyújtotta számos olyan lehetőségről beszélt, amelyek kedvezőek lehetnek a PAK, valamint az egyetem többi kara számára egyaránt. A kapcsolódási pontok között látja például a gyakorlatorientált képzési tapasztalatok megosztását az egyetem karaival, emellett célként említette saját tudományos tevékenységük fejlesztését, továbbá a konduktív gyakorlóterület működésének stabilizálását.

A konduktor olyan speciális pedagógus, aki a központi idegrendszer sérülése következtében dominánsan mozgássérült gyermekek és felnőttek komplex (re)habilitációjával foglalkozik. Dr. Pető András orvos-pedagógus dolgozta ki a 70 éves múltra visszatekintő konduktív pedagógia alapelvét, hogy a sérült idegrendszer tanulási folyamatban, tevékenység által fejleszthető, így a nevelés elsődleges célja nem feltétlenül a mozgás vagy funkció javítása, hanem a személyiségközpontúság, önmegvalósítás, kreativitás előmozdítása – ismertette Dr. Zsebe Andrea. Ehhez a sérültek egész személyiségét egyidejűleg szükséges figyelembe venni, a konduktív nevelés alapelveinek megvalósításában a kortárs csoport hatása is meghatározó szerepet játszik, a pedagógiai program és napirend magában foglalja az adott korcsoportba tartozó személy teljes életrendjét – tette hozzá a dékán. Mindezekből következően a konduktoroknak a családokkal is szoros kapcsolatot kell kialakítaniuk és fenntartaniuk, hogy a fejlesztések során megtanult mozgásformákat, hely(zet)változtatásokat otthon is alkalmazni tudják – hangsúlyozta.

Az 50 éve megszakítás nélkül elérhető konduktorképzés jelenleg 8 féléves, az osztatlan BA képzés 43 százaléka gyakorlat, ami a hallgatók órarendjében az elméletekkel párhuzamosan szerepel, vagyis minden nap vannak elméleti és gyakorlati órák is, így a diákok az átlagosnál több időt töltenek el az iskola falai között – mondta Dr. Zsebe Andrea. A Petőben minden korosztályból, a központi idegrendszeri sérülés teljes spektruma megtalálható, így a hallgatók számos tapasztalatra tehetnek szert tanulmányaik során – tette hozzá. Évente mintegy hatvan-hetven oklevelet adnak át, az itt végzettek csaknem száz százalékban azonnal el tudnak helyezkedni. Magyarországon viszonylag széles lehetőségek közül választhatnak a munkaerőpiacon: a szegregált oktatási intézmények mellett integrációt is vállaló többségi óvodák és iskolák, rehabilitációs intézmények, kórházak rehabilitációs osztályai és a szociális szféra is szívesen fogadja a konduktorokat. Dr. Zsebe Andrea elmondta, hogy a szakember-elvándorlás ezen a területen is megfigyelhető, ugyanakkor jellemzően a külföldi tapasztalatszerzés után a legtöbben hazatérnek, aminek oka a széles spektrumú elhelyezkedési lehetőség mellett a személyes motivációk megléte.

A felvett hallgatóink csaknem 90 százalékának legalább egy, míg közel 40 százalékuknak két nyelvvizsgája van – ismertette a dékán. A PAK hallgatóinak négy szaknyelv – angol, német, francia, orosz – közül van lehetőségük választani tanulmányaik során olyan oktatóktól, akik ismerik a konduktív pedagógia gyakorlati hátterét is, szaknyelvi jegyzeteket írtak a témában – tette hozzá.

A 2014-ig magánfőiskolaként működő Petőben a felvehető hallgatók száma folyamatosan növekszik, a korábbi 50-60 fővel szemben a 2017/18-as tanévben már 97 főt tudtak felvenni – mondta el Dr. Zsebe Andrea. A dinamikusan növekvő létszámhoz új stratégiák kialakítására is szükség van, mivel a belső gyakorlóterület hallgatói leterheltsége magas. Ezért intézeten kívüli gyakorlóhelyek felkutatására is szükség volt Budapesten és az ország több más pontján, valamint külföldön is.

A PAK 28 oktatójának mintegy 69 százaléka rendelkezik doktori fokozattal vagy fokozatszerzési eljárásban van. Dr. Zsebe Andrea szerint ez különösen jó aránynak számít figyelembe véve, hogy a konduktív pedagógia a gyakorlatból nőtte ki magát, és csak a ’90-es évek végén történt meg az első doktori fokozat megszerzése, a mostani oktatók, konduktorok mesterei az elsők voltak a szakmában. A dékán elmondta, hogy a mesterképzés elindítására vonatkozó akkreditációjuk folyamatban van, emellett a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolája számára is benyújtottak két témát. További feladatként említette a nemzetközi képzések elindítását, melynek egyik első lépéseként az erdélyi Illyefalván nemrégiben kihelyezett képzés indult. Dr. Zsebe Andrea a képzések bővítése kapcsán hozzátette, hogy indítás előtt áll a pedagógiai rehabilitáció elnevezésű specializáció, mivel sok magyar és nemzetközi hallgató szeretne felnőtt korú sérültek fejlesztésére szakosodni.

Az integráció során egyébként kapcsolódási pontot jelentett a felnőttek rehabilitációs ellátása. Korábban ez a terület nem volt államilag finanszírozott, holott komoly igény van rá egyrészt a felnőtt központi idegrendszeri sérültek, másrészt egyes betegségek – például a stroke, a Parkinson-kór vagy a sclerosis multiplex – okozta idegrendszeri károsodottak gondozása érdekében. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozása révén a terület rentábilissá tehető és lehetőség nyílik az innovációra is – magyarázta a dékán. A Semmelweis Egyetem részeként előnyt jelent az ellátást igénybe vevők számára, hogy a betegutak jelentősen lerövidülnek, mivel hamarosan több szakrendelés is elérhetővé válik a szolgáltatás részeként – tette hozzá. A gyerekek esetén szintén fontos a betegút lerövidítése, különösen a három évnél fiatalabbaknál. A konduktorok számos fővárosi egészségügyi intézményben jelen vannak és végeznek ingyenes konduktív szűréseket újszülötteknél, valamint konduktív tanácsadást tartanak a védőnői szolgálaton keresztül.

A dékán a legtöbb kapcsolódási pontot az Egészségtudományi Karral és az orvosi-egészségügyi gyakorlatot szervező karokkal és tématerületekben kapcsolódó intézetekkel látja, és úgy véli, hogy a Petőben működő gyakorlatorientált képzésrendszer az egyetem valamennyi kara számára hasznosítható lehet. Hozzátette, hogy mivel évente mintegy ezer központi idegrendszeri sérültet látnak el, komoly beteganyag áll rendelkezésre, ami lehetőséget jelenthet például közös kutatások elindítására, tanulmányok elkészítésére is.

Az elmúlt évek változásairól szólva kiemelte, hogy az első évtizedekben teljesen szegregáltan működő Pető Intézetben mára több társszakma – gyógypedagógus, pszichológus, logopédus – képviselője is dolgozik, az egyetembe való integráció pedig további irányokat is megnyithat. „Minden sérültnek joga van a lehető legtöbb irányból, a lehető legjobb komplex fejlesztést megkapni, és a Pető ebben úttörő szerepet játszik” – hangsúlyozta Dr. Zsebe Andrea.

A dékán 1991 óta áll kapcsolatban az intézménnyel, először mint hallgató, majd konduktor, később oktató, tanszékvezető és a teljes ranglétrát végigjáró jelenlegi vezető. Mint mondta, ez nagymértékben segíti az intézetre jellemző csapatmunka szervezését, mivel sok olyan munkatársa van ma is, akik tanárai vagy épp tanítványai voltak. Úgy véli, hogy egymás és a szakma kölcsönös tisztelete megkönnyíti a mindennapi munkát. Leszögezte, hogy a PAK munkatársai igyekeznek továbbvinni a Pető András által hagyatékozott elkötelezettséget és munkabírást. Szerinte a konduktori tevékenység az egészségügyben dolgozókhoz hasonló szolgálatot jelent: a sérült személyek fejlesztése, ellátása és támogatása nem munkaidőhöz kötött, a hivatás feladatainak nagy része ezen felül áll. Hangsúlyozta, hogy a kar minden vezetője részt veszt az oktatásban, és ismerik a gyakorlóterületi munkát is.

Dr. Zsebe Andrea összegzésként elmondta, hogy a jövőben is szeretnék megőrizni az erős gyakorlóterületet, képzési portfóliójukat, valamint céljuk, hogy a Semmelweis Egyetem részeként megtalálják a szinergiákat azokon a területeken, ahol tovább fejlődhet a kar.

Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

printNyomtatás ▲ Fel ◀ Vissza

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.