Cukorbetegség esetén gyakoribb a lábon kihordott infarktus

A diabéteszesek fokozott kockázatnak vannak kitéve a szív- és érrendszeri megbetegedések vonatkozásában, vezető haláloknak számít náluk a szívinfarktus – mondja Dr. Kempler Péter, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára. A cukorbetegek több mint felénél alakul ki szövődményként neuropátia, azaz vegetatív idegbántalom, ami miatt az ő esetükben igen gyakori a lábon kihordott infarktus, mivel a tünetek hiánya nehezíti a felismerést, a kezelés elmaradása pedig növeli egy következő infarktus kialakulásának esélyét. Hozzávetőleg 772 ezren szenvednek cukorbetegségben idehaza, az egyetemi tanár szerint számukra elengedhetetlen az évenkénti háziorvosi kontroll.

Az autonóm neuropátia a szervezet globális alkalmazkodóképességének károsodása, amely a cukorbetegség szövődményeként jelenik meg, rontja a betegek életminőségét, és megrövidíti az életüket – mondja Dr. Kempler Péter. Az I. Sz. Belgyógyászati Klinika egyetemi tanára szerint a neuropátia érintheti a mozgásrendszer működését, emellett negatív hatást gyakorolhat a szív- és érrendszerre is; mindkét nemre jellemző, összességében elmondható, hogy az életkor előrehaladtával mindenkinél fokozatosan romlanak a vegetatív funkciók.

A diabéteszesek több mint fele lehet neuropátiás, ám az érintettek többsége nem tud erről – hívja fel a figyelmet Dr. Kempler Péter. Ez azért különösen veszélyes, mert vegetatív idegbántalom esetén a beteg sokszor lábon hordja ki az infarktust anélkül, hogy jelentkezne a jellemző mellkasi fájdalom. Ugyanakkor egyéb tünetek is utalhatnak infarktusra, pl. fulladás, köhögés, ájulásérzés, hányás vagy a vércukorértékek magyarázat nélküli emelkedése, ezért ilyen esetben a cukorbetegeknek érdemes infarktusra gyanakodniuk. Mivel a neuropátiás betegeknél gyakran egyáltalán nincsenek panaszok, sokszor utólag, véletlenül derül ki az infarktus, így elmarad az újabb infarktus megelőzését célzó gyógyszeres kezelés. Az egyetemi tanár szerint a cukorbetegek mintegy háromnegyedének a vérnyomása is magas, autonóm idegbántalom esetén pedig még gyakoribb a hipertónia előfordulása.

Dr. Kempler Péter a megelőzés fontosságát hangsúlyozza. Mint mondja, cukorbetegség esetén gondolni kell az autonóm neuropátia kialakulásának kockázatára is. A diagnosztika sokszor azért nehézkes szerinte, mert az idegbántalom a diabétesz szövődményeként a belgyógyászathoz tartozik, ugyanakkor idegrendszeri károsodással jár, így jelentős neurológiai vonatkozásai is vannak. Az egyetemi tanár szerint fontos, hogy a cukorbetegek évente menjenek el háziorvoshoz, aki szükség esetén belgyógyászhoz vagy neurológushoz irányítja majd őket. Az országban 13 neuropátia centrum működik, a Semmelweis Egyetem Neuropathia Központját 1500-nál is többen keresik fel évente.

Kele Tímea
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Kiemelt kép: iStock

printNyomtatás ▲ Fel ◀ Vissza

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.