Az emberi reprodukció állt az áprilisi „Vas utcai délutánok” fókuszában

Az Egészségtudományi Kar és az EDUVITAL NET közös szervezésű, „Vas utcai délutánok” néven ismert programsorozata áprilisi rendezvényén az emberi reprodukcióval kapcsolatos kérdések álltak a központban. Dr. Petrányi Győző immunogenetikus a habituális vetélésről, míg Dr. Dinnyés András a lombikbébik hosszú távú egészségéről tartott előadást.

Napjainkban egyre többet hallhatunk arról, hogy mennyire megnövekedett a meddő párok aránya. Az okok rendkívül összetettek. Talán a legkülönösebb eset, amikor a fertilitás szempontjából egészséges szülőpár mégis sorozatos vetélésektől szenved. Dr. Petrányi Győző, az MTA tagja, immunogenetikus „Habituális vetélés – befogadás helyett kilökés, miért?” című előadásában ezt a kérdést, illetve a lehetséges megoldást világította meg. Az ún. habituális vetélés a terhesség 12. hetéig következik be, és gyakran immunológiai szabályozási zavar, terhességben rendellenes szövetösszeférhetetlenségi reakció áll a hátterében. A probléma megoldása a vágyott terhesség előtt alkalmazott partnerspecifikus limfocita transzfúzió lehet. Az apa limfocitái az anya szervezetében tolerogén, blokkoló antitest-termelődést indítanak el, így a később megfoganó magzat már nem vált ki kilökődési reakciót. Segíthet még a terhesség elején adott intravénás immunglobulin injekció is, mert tartalmaz hasonló blokkoló komponenseket, így leállíthatja a meginduló immunválaszt.

Dr. Petrányi Győző a szakma igazi „nagy öregje”, számtalan hálás tanítvánnyal. Pályája kezdetétől transzplantációs immunológiával foglalkozik. A hetvenes évek elejétől vezette az Országos Vérellátó Szolgálat Transzplantációs Immungenetikai Laboratóriumát. Oroszlánrészt vállalt abban, hogy az országban bevezetésre kerüljön a HLA tipizálás, vagyis a szövetösszeférhetőségi sejtfelszíni fehérjék meghatározása. Enélkül nem történhetett volna egyetlen klinikai szervátültetés sem. Később az NK sejtek kutatásával is sokat foglalkozott, így szerezve további érdemeket az immunológia területén.

Dr. Dinnyés András őssejtbiológus, az MTA doktora „Lombikbébik hosszú távú egészsége: az érem másik oldala” címmel tartott előadást. Az asszisztált reprodukciós technológiák közé tartozó mesterséges megtermékenyítés (in vitro fertilizáció, IVF) lehetővé teszi, hogy az ivarsejtek a női szervezeten kívül, laboratóriumi körülmények között találkozzanak. A létrejött pre-embrió néhány napot még „lombikban”, azaz szervezeten kívül tölt, mielőtt visszajuttatják az anyaméhbe. Bővülő epigenetikai ismereteink fényében joggal merül fel a kérdés, hogy a lombikbébik első napjai vajon kihatással lehetnek-e későbbi egészségükre – mutatott rá a nemzetközileg is elismert őssejtbiológus, megjegyezve, hogy erre a kérdésre még csak részben született meg a válasz. Rendkívül érdekes állatkísérleti eredmények és emberi vonatkozású tanulmányok igazolják, hogy a kockázatok statisztikailag kimutathatóak. Ezek főleg a kardiometabolikus és kognitív funkciókat érinthetik, melyek elsősorban krónikus betegségek formájában lehetnek fenyegetőek a későbbi életkorokban. Miután a legidősebb lombikbébi, Louise Brown is még csak 39 éves, biztosat az igazán hosszú távú szövődményekről nem tudhatunk – emelte ki a professzor. Hozzátette: mindenképpen további kutatások kellenek ahhoz, hogy felderítsük az esetleges káros hatásokat. A kutatások célja, hogy az embriók kezelése során mindinkább ki tudjuk védeni a már beazonosított káros hatásokat.

Dr. Dinnyés András több mint 30 éve foglalkozik őssejt-biológiai és embriológiai kutatásokkal. Skóciában tagja volt az első klónozott emlős (Dolly, a bárány) létrehozását végző csoportnak. Később, már itthon, Klonilla a magyar klón-egér és Tapsilla a klón-nyúl is az ő kutatócsoportjának köszönhette a létét. Vezetésével Gödöllőn az indukált pluripotens őssejtekkel és differenciáltatásukkal is foglalkoznak. Embriológiai kutatásaiban – többek között – az IVF technológia, illetve annak hosszú távú hatásai felé fordult az utóbbi években. 

Urbán Veronika, főiskolai tanár, az ETK-Eduvital előadássorozat egyik szervezője

printNyomtatás ▲ Fel ◀ Vissza

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.