Háziorvosoknak küldenek golflabdákat a lágyrész daganatok korai felismeréséért indult kampányban

Közös akciót indított a Semmelweis Egyetem Mozgásszervi Daganatok Tanszéki Csoportja és a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő. Az edukációs kampány célja, hogy felhívják a háziorvosok figyelmét a lágyrész szarkómák korai felismerésére: a szervezők egy golflabda segítségével érzékeltetik, mekkora tumorméret az, amely felett már nagy valószínűséggel rosszindulatú elváltozásról van szó. Ortopéd szakorvosok szerint ugyanis a betegek többsége csak akkor kerül szakorvoshoz, amikor már a megfelelő, kombinált onkológiai és sebészi ellátás után sem gyógyítható hatékonyan a daganat.

A lágyrész szarkómák az összes daganat 1-1,5 százalékát teszik ki, európai adatok szerint egymillió lakosra 30 eset jut, Magyarországon évente körülbelül 300 új lágyrész szarkómás daganatot diagnosztizálnak. Az ilyen típusú tumorok 60 százaléka végtagi elhelyezkedésű, 75 százaléka pedig mélyen, a végtag izomállományában, vagy az izmok között alakul ki. Az Ortopédiai Klinika 1980 óta foglalkozik mozgásszervi daganatok diagnosztikájával és sebészi kezelésével, itt operáljuk és gondozzuk az elsődleges szarkómás betegek 80 százalékát, a végtagi lágyrész szarkómák esetében pedig minden harmadik páciens ellátását végzi a klinika – mondta Dr. Szendrői Miklós igazgató. Hozzátette, hogy a klinika csonttumor regiszterében több mint 6000, lágyrész szarkóma regiszterében pedig több mint 1200 esetet tartanak nyilván, amely más európai centrumokhoz képest is jelentős nagyságrend.

A rosszindulatú lágyrésztumor eleinte kisméretű, nem okoz fájdalmat. Előfordul ugyan, hogy lassan növekszik, de általában fél-egy év alatt eléri azt a kritikus méretet, amely felett már kombinált onkológiai és sebészi ellátással sem érhető el teljes gyógyulás, illetve a súlyos onkológiai szövődmények kockázata is megnő. Nyugat-európai adatok szerint a végtagi lágyrész szarkómás betegek 40 százaléka már előrehaladott állapotban, vagy korábban elvégzett elégtelen sebészi beavatkozás után jut el a végleges ellátást adó onkológiai centrumba. Magyarországon hasonló a helyzet: az első tünet és a diagnózis felállítása között átlagosan hat hónap telik el, az ideális azonban maximum két-három hónap lenne. A páciensek többségénél nem jelentkeznek panaszok, és ha el is mennek orvoshoz, többnyire más betegséggel, például izomhúzódással, vagy izomszakadással, hematómával, vagy a jóval gyakoribb lipómával, ganglion vagy Baker-cisztával kezdik el kezelni, ez pedig tovább lassítja a helyes diagnózis megszületését.

A kampánnyal az a célunk, hogy az ilyen típusú daganatos megbetegedések mihamarabb megfelelő ellátást kapjanak – ismertette a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő orvos igazgatója, Dr. Moravcsik Bence Balázs. Ennek érdekében négyezer golflabdát juttatnak el egy levél kíséretében háziorvosoknak országszerte, a legtöbb esetben ugyanis ők találkoznak először ilyen jellegű panaszokkal. A cél, hogy az elváltozást lágyrész tumornak tartsák az orvosok addig, ameddig képalkotói vizsgálatokkal be nem bizonyosodik ennek ellenkezője – tette hozzá.

A Semmelweis Egyetem Mozgásszervi Daganatok Tanszéki Csoportja és a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő által közösen indított kampány ötlete Rob Grimer professzortól származik, aki Angliában küldött szét szimbolikusan kiválasztott golflabdákat, amelyek mérete arra hívja fel a figyelmet, hogy ha ennél nagyobb a daganat, akkor nagy valószínűséggel már rosszindulatú. Az akciót a 30. European Musculo‐Skeletal Oncology Society (EMSOS) kongresszus részeként hirdették meg, amelyre ellátogatott Rob Grimer is, aki támogatta a magyarországi törekvéseket.

KEE
Fotó: Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő; Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

printNyomtatás ▲ Fel ◀ Vissza

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.