Tudománymetriai mérésekről és ranglistákról szólt a decemberi Kutatói Szalon

Magyarország elhelyezkedése a világ tudományos térképén, az egyetemi rangsorok és hitelük, valamint az orvosi tudományok helye és értékelése voltak a decemberi Kutatói Szalon témái. Dr. Bagdy György tudományos rektorhelyettes a rendezvény házigazdájaként leszögezte, a tudományos teljesítmény mérése és a nemzetközi láthatóság mindig aktuális kérdések, mivel ezekből kiderül, milyen területek adnak okot a büszkeségre, és hol kellene javítani a teljesítményen.

rs56711_ka-20161206-ka__1275-scrDr. Szigeti Gyula Péter, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kutatás-fejlesztési elnökhelyettese Magyarország hozzájárulása a világ tudományos teljesítményéhez című előadásában két adatbázis segítségével adott képet a hazai tudományos eredmények mutatóiról. Kitért rá többek között, hogy az orvostudományhoz kapcsolódó kutatások jól teljesítenek nemzetközi viszonylatban. Az eredmények további javítása érdekében is megfogalmazott néhány javaslatot, kiemelve például a kutatás-fejlesztés-innovációhoz kapcsolódó költségvetés növelése iránti igényt. Dr. Szigeti Gyula Péter úgy vélte, a nemzetközi láthatóság fokozásához a kutatók részéről szintén szemléletváltásra lenne szükség, hozzátéve, a fiatalabb generáció részéről már megjelent az adatok megosztására, a nyílt hozzáférésre törekvő szándék, hogy ezzel minél szélesebb körben tudják bemutatni a tudományukat.

rs56703_ka-20161206-ka__1329-scrA második, felsőoktatási rangsorokról szóló előadást Dr. Szalay Péter egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tudományos rektorhelyettese tartotta. Mint mondta, az eredmények sok esetben megtévesztőek lehetnek, példaként említette a HVG legutóbbi rangsorán az oktatói kiválóság szempontját, amelyet úgy számolnak ki, hogy a tudományos fokozattal rendelkező tanárok számához viszonyítják a hallgatói létszámot – így kerülhetnek az élbolyba kisebb egyetemek. A nemzetközi rangsorok szintén eltérő szempontrendszerek alapján osztályozzák az intézményeket, ám ezek közül néhányon – pl. QS World University Rankings, CWTS Leiden Ranking – előrejutási lehetőséget jelentene a publikációk számának növelése, valamint a nagyobb nemzetközi figyelemmel bíró tudományterületek kutatása – hangzott el az előadáson. Dr. Szalay Péter szerint a rangsorok főként a reklámértékük miatt fontosak, a hazai egyetemek számára különösen lényegesek a magyar rangsorok (HVG, Heti Válasz). Egy-egy intézmény jó hírneve nem csak a hallgatók, hanem a tanárok, kutatók vonzása szempontjából is nagy jelentőséggel bír – tette hozzá, a külföldi listákon való megjelenés pedig a nemzetközi kapcsolatépítést támogathatja. Kitért rá, az indikátorok azt is megmutatják, hogy mely területeken van szükség változtatásra a jobb eredmények érdekében.

rs56704_ka-20161206-ka__1315-scrAz orvosi tudományok helye és értékelése címmel tartotta meg a decemberi Kutatói Szalon záró előadását Dr. Bagdy György. Elhangzott, a tudományterületeket összehasonlítva az orvosbiológia a legjelentősebb a közlemény- és idézetszámot tekintve, ugyanakkor a tudományfinanszírozás nem tükrözi megfelelően ezt az arányt. A tudományos rektorhelyettes arról is szólt, hogy a hazai publikációszám és az egy cikkre jutó átlagos hatás (idézettség) egymáshoz képest és szakterületenként is jelentős eltéréseket mutat, és a nagyobb számú publikáció gyakran közepes vagy gyenge hatással jár együtt. Mint mondta, a Semmelweis Egyetem elsősorban a klinikai orvostudományok területén mutat jó eredményeket, és ezek a publikációk az idézettséget tekintve is jól szerepelnek. Úgy vélte, bár a publikációk nagy száma bizonyos ranglisták szempontjából fontos, a minőségi, vagyis a sokat idézett cikkek még jelentősebbek, ezért ezt az irányt érdemes megtartani.

Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

printNyomtatás ▲ Fel ◀ Vissza

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.