Várszegi Ágnes 1983 óta dolgozik a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikán. Minden osztályon megfordult, a leghosszabb időt az akut pszichiátriai osztályon töltötte, aminek 1989 óta volt a főnővére. 8 éven keresztül a múlt év végén elhunyt Sági Jánosné Kiss Anna klinikavezető főnővér helyettese volt. Várszegi Ágnes a novemberben kiírt vezető ápolói posztot megpályázta, melyben Dr. Réthelyi János, a klinika igazgatója is támogatta, így 2016 januárjától ő látja el a vezető ápolói feladatokat.

RS48660_KA-20160526-IMG_1887-scrVárszegi Ágnes úgy véli, a pszichiátrián dolgozni azért különleges, mert itt szó szerint együtt örülnek, együtt sírnak a betegekkel, sokszor együtt hozzák meg életük fontos döntéseit, támogatják őket mindenben. Az itt kezelt pácienseknek átfogó gondoskodást, maximális támogatást kell nyújtani, és ezt ő nagyon szereti – emelte ki. „Ha valaki beleérez ebbe a hangulatba, nem tud innen elmenni, én sem tudom elképzelni, hogy más területen dolgozzak” – fogalmazott.

Mint elmondta, 3 éves kora óta ápolónő akart lenni, már a babáival is „ápolósdit” játszott, így számára nem volt kérdés a pályaválasztás. Klinikavezető főnővérként egyrészt könnyű a dolga, mert nagyon szereti a munkáját, ugyanakkor nagy kihívás volt számára, hogy meg tud-e felelni az elvárásoknak, el tudja-e fogadtatni magát a kollégákkal – fogalmazott, hozzátéve, hogy jelenleg mintegy 60 dolgozó munkájáért felel. Úgy érzi, ez többnyire sikerült, mert a klinika légköre nyugodt, persze azért, mint mindenütt akadnak konfliktusok, feszültségek, de ezek szerencsére rövid idő alatt megoldódnak. A nyugalmat és kiegyensúlyozottságot tartja a legfontosabbnak.

Arra törekszik, hogy a klinika kiszámítható munkahely legyen: mint mondja, pontosan tudja, mi kell a nővéreknek ahhoz, hogy megfelelően végezhessék munkájukat. A klinika csapatát egy kis családhoz hasonlítja, akik rendszeresen összejönnek egy kis „csapatépítésre”.

Bár sok adminisztratív feladata van, arra is szakít időt, hogy minél többet legyen a betegek között. Alagsori irodájában sem szakadt el a „csapat” tagjaitól, és a betegek is gyakran bekopognak, beköszönnek hozzá.

RS48656_KA-20160526-IMG_1865-scrVárszegi Ágnes nyugodt, kiegyensúlyozott, jókedélyű vezetőnek tartja magát, aki mindent megtesz azért, hogy jó irányba változzanak a dolgok, hogy a nővérekkel együtt jobbá tegye, amit csak lehet. Rendszeresen szerveznek például továbbképzéseket, ahol a dolgozók a klinikai munka során felmerülő helyzetek kezelésében fejlődhetnek. Rendszeresen megbeszélik a felmerülő problémákat, de legalább havonta akkor is leülnek beszélgetni, ha nincs különös apropója.

Várszegi Ágnes célkitűzése, hogy a nővéreket jobban bevonja a klinikán zajló oktatásba, illetve hogy a jövőben minél több konferencián szerepeljenek előadásokkal, hogy hírét vigyék az intézménynek és az itt folyó munkának. Az ápoló szakos hallgatók oktatásában és vizsgáztatásában is részt vesz, nekik is ugyanúgy a betegek és az ápolói hivatás iránti alázatot és elfogadást igyekszik átadni, mint a klinika dolgozóinak. Úgy fogalmazott, a klinikán megforduló hallgatók sokszor félve érkeznek ide, de nagyon jó érzéssel tölti el, hogy többnyire pozitív csalódásról számolnak be a gyakorlat végeztével és arról, hogy jól érezték magukat és sokat tanultak itt. A vezető ápoló nem titkolt célja, hogy a gyakorlatra ide érkező kollégákat megnyerjék maguknak, már eddig is jó néhány elhivatott ápolóval bővült így a klinika csapata.

Mint mondja, a pszichiátriai betegségben szenvedők sokfélék, a legkülönfélébb embereket kezelnek a klinikán. Nagy sikerként éli meg azokat a helyzeteket, amikor egy korábban a klinikán ápolt beteggel összefut az utcán, és azt látja, meggyógyult, rendbejött az élete. Ez inspirálja őket, hogy még többet tegyenek a betegekért – hangsúlyozta. A nehezebb helyzeteket először mindig egy kis humor segítségével próbálja megoldani, mint mondja, a jókedv, a derű nélkülözhetetlen ezen a területen.

Pogrányi Péter
Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.