Kiváló szakembergárdával, és ezáltal hatalmas potenciállal rendelkezik a II. Sz. Belgyógyászati Klinika a gyógyítás, kutatás és az oktatás terén egyaránt – mondja dr. Igaz Péter, július 1-jével kinevezett igazgató.  Célja egyebek mellett, hogy bizonyos ritka endokrinológiai betegségek vonatkozásában közép-európai regionális centrummá váljon az intézmény és a gasztroenterológiai ellátásban is mind nagyobb szerepet vállaljon. Tudományos területen a transzlációs kutatást erősítené, míg az oktatásban a betegközpontú szemlélet átadásának fontosságát hangsúlyozza.

RS52299_BI_20160822_0055-scr Dr. Igaz Péter 1997 óta dolgozik a II. Sz. Belgyógyászati Klinikán, ez az első munkahelye, közvetlenül a diploma megszerzését követően ide került. Mint mondja, a belgyógyászat iránti vonzalom családi örökség, édesapja is ezen a szakterületen dolgozott, a II. Sz. Belgyógyászati Klinika miliője pedig már orvostanhallgató korában, a klinikai gyakorlat során megfogta.

A betegellátás mellett a kutatás is mindig vonzotta, PhD-munkát dr. Falus András vezetésével végzett a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetben, a PhD-fokozatot pedig egy évvel a diplomát követően megszerezte. 2013 óta az MTA doktora. Az endokrinológia szakvizsga mellett első belgyógyászként tette le a klinikai genetika szakvizsgát is. Egyik fő kutatási témája a ritka, öröklődő endokrin daganatos kórképek – e betegségek kezelésében országos szinten egyedülálló tevékenységet folytat egyébként a klinika. Másik területe a keringő mikroRNS-ek jelentősége, melyről nemrég könyv jelent meg a szerkesztésében.

RS52305_BI_20160822_0088-scrMint fogalmaz, az igazgatói kinevezés nagy megtiszteltetés és egyben kihívás is számára. Célja, hogy a klinika – mely egyébként az egyetem egyik legrégebbi alapítású intézete – minden szempontból megfeleljen a jelen kor követelményeinek. Nagy perspektívát lát a klinikában, mely kiváló szakembergárdával rendelkezik – mondja. A betegellátásban jelenleg a két fő irány az endokrinológia és gasztroenterológia. Előbbivel kapcsolatban az ország egész területéről fogadnak betegeket, de a tervek között szerepel, hogy egyes ritka, öröklődő- és neuroendokrin daganatok esetében regionális centrummá váljon a klinika.

A gasztroentorológiában további műszeres fejlesztéssel és a nagy szakértelmet igénylő eszközös vizsgálatok (pl. epeúti tükrözések) arányának fokozásával lehet előre lépni. Ide kapcsolódik, hogy a klinika a közeljövőben, a Korányi projekt keretében bekapcsolódik a gyomor- és bélrendszeri vérzések ügyeleti ellátásába, amihez új műszerek és eszközök beszerzése már folyamatban van.

RS52291_BI_20160822_0007-scrEzek mellett az új igazgató ismét erősítené a korábban a kiemelt tevékenységek közé tartozó immunológiát és hepatológiát, valamint szorosabb együttműködést alakítana ki a transzplantált betegek utánkövetésével kapcsolatban. Fontos és fejlesztendő irány még a klinika profiljába vágó gyomor- és bélrendszeri, valamint endokrin onkológiai betegségek kezelése.

A tudományos munka terén nagy lehetőséget lát a transzlációs kutatás erősítésében, vagyis a betegellátás és kutatás szervesebb összefonódásában, melyet biobankok felállításával is támogatna. A molekuláris jellegű kutatások szintén nagyon fontosak a klinikán, ahol két akadémiai kutatócsoport működik. A dr. Patócs Attila vezette Lendület kutatócsoport az örökletes endokrin betegségekkel foglalkozik, míg a dr. Rácz Károly vezette molekuláris medicina munkacsoportban a gasztroenterológiai és endokrinológiai kutatásokhoz nélkülözhetetlen biológiai és genetikai vizsgálatok folynak.

A klinika kiemelt szerepben van az oktatás szempontjából is, hiszen a belgyógyászat tantárgy oktatása során találkoznak először a hallgatók a betegellátással, a belgyógyászat és az itt oktatott betegvizsgálat pedig az összes további klinikai tárgy alapja. A klinikán szemeszterenként 8-900 hallgatót oktatnak három nyelven, ezen felül a szakdolgozók képzésében is részt vesznek. Fontos feladata van tehát a klinikának abban, hogy átadja a betegközpontú szemléletet, a megfelelő gyógyítási alapelvek ismeretét, de szintén lényeges a hallgatók empátiás készségének fejlesztése, és annak bemutatása, hogy ne csak a betegséget, hanem az egész embert lássák a gyógyítás során a leendő orvosok. Dr. Igaz Péter szerint fontos, hogy az oktatásban kihasználják a jelen kor kommunikációs lehetőségeit

Dr. Igaz Péter elmondta: igazgatóként fő feladatának azt tartja, hogy hatékonyan és a 21. századnak megfelelően működjön a klinika mindhárom területen, az érdemek és a kiemelkedő teljesítmények elismerése pedig kiemelt szempont számára.

Dobozi Pálma
Fotó: Bielik István

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.