A Harmónia Orvosklub és a Semmelweis Szalon közös estje

Egy művészházaspár, Barkos Bea és Simon Miklós Létigék című közös kiállítását nyitották meg a Harmónia Orvosklub és a Semmelweis Szalon rendhagyó estjén. A művészek beszéltek a számukra ihlető erejű helyekről és arról, miből táplálkozik művészetük. Az est házigazdája Dr. Tulassay Zsolt, a II. Sz. Belgyógyászati Klinika professor emeritusa volt.

RS48564_KA-20160519-IMG_1498-scrMarton Árpád költő, művészeti író köszöntőjét – mivel személyesen nem tudott részt venni az eseményen – Nagy Anikó Jászai Mari-díjas színésznő tolmácsolta. Ebben kiemelte, Simon Miklós képeit és zománcait a hierarchikus hangsúlyok és a tiszta színek teszik egyfajta menedékké a zűrzavartól fenyegetett világban. Úgy fogalmazott, a látható világ minden művész legfőbb mestere és kiapadhatatlan forrása: Simon Miklós is ebből nyer ihletet több évtizede. A művészeti író szerint Barkos Bea művészete más forrásból táplálkozik. Kifejtette, ahogy korábban készült zománcain, úgy képein is öntörvényűen örvénylő „indulatminták” és a kontúrok bilincseit szétrobbantó „színenergiák” lázadoznak. A tárlat címére utalva úgy fogalmazott: ha Simon Miklós létigéje a „van”, akkor Barkos Beáé a „lehet” és a „legyen”. „Miklós igenel, Bea igéz” – foglalta össze a házaspár művei közötti feszültséget.

RS48560_KA-20160519-IMG_1508-scrSzó esett azokról a helyekről is, amelyek ihlető forrásul szolgáltak a művészeknek. Ilyen hely Erdély és a Dunakanyar is: Simon Miklós felidézte a zebegényi művésztelepen szerzett emlékeiket. Úgy fogalmazott: Zebegény volt számára az egyetem, hiszen olyan kiváló művészektől tanulhatott itt, mint Végvári György vagy Barcsay Jenő. A festő kiemelte: nagyon vonzódik a hegyekhez, mert felemelő érzés felmenni egy hegy tetejére, ahonnan „bele tud látni dolgokba”.

Barkos Bea elmondta: először zománcozni kezdett és a mai napig tűzzománc alkotóként ismert. A művész hozzátette, hogy ő festőként is csak síkban és anyagban tud gondolkodni, ellentétben férjével, aki a festészettel kezdte pályáját és csak ezután kezdett el zománcolással foglalkozni.RS48567_KA-20160519-IMG_1486-scr Őt elsősorban a tájak, színek, formák és legfőképp a tér ábrázolása érdekli – fogalmazott.

Az esten Banai Sára énekét kísérte Katona Anikó zongorán, Gulyás Nagy György brácsán játszott. Többek között Brahms, Schumann, Zombola Péter és Solti Árpád dalait adták elő.

Németh Ákos
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

printNyomtatás ▲ Fel ◀ Vissza

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.