A karon folyó tudományos munka színvonalának emelése, a kutatási paletta szélesítése, a laborinfrastruktúra fejlesztése és a nemzetközi kutatási együttműködések bővítése is szerepel az Egészségtudományi Kar új tudományos dékánhelyettese, dr. Dörnyei Gabriella céljai között. A kar erősíteni kíván a tudományos területen, ezt is jelzi, hogy három év szünet után ismét betöltötték ezt a posztot.
Az Egészségtudományi Karon (ETK) jelenleg 35 témában folynak kutatások, további 23 kiemelt témában pedig nemzetközi grantek segítségével szeretné elindítani a tudományos munkát a kar. Az efelé vezető első lépésként cél a külföldi intézményekkel való jelenlegi, főleg oktatási együttműködések kiegészítése a kutatási területtel, valamint a kapcsolatok bővítése – számolt be dr. Dörnyei Gabriella, akit 2016 áprilisától nevezett ki dr. Nagy Zoltán Zsolt dékán tudományos dékánhelyettesnek.
A kar kutatási palettája egyébként jelenleg is nagyon széles, mind a 14 tanszék részt vesz ebben valamilyen témával. Ugyanakkor ahhoz, hogy tovább erősítsen az ETK a tudományos területen, fejlesztésekre van szükség egyebek mellett a laborinfrastruktúrában is, mely jelenleg csak az oktatáshoz megfelelő – jelentette ki az új dékánhelyettes. A kiemelt projektek közé tartozik, hogy a 2014 decembere óta Magatartás-élettani Kutatólaborként a karhoz tartozó, dr. Nyakas Csaba vezette állatkísérletes labor fizikailag is átkerüljön a Testnevelési Egyetemről az Egészségtudományi Karra. Az állatkísérletes labor új perspektívát jelent, újfajta kutatásokra nyílik lehetőség – mondta.
A tervek között szerepel a pályázati aktivitás emelése is. A Horizont 2020 program keretében már szerveződik egy konzorciumi csoport, melyhez eddig négy magyar és 13 külföldi partner csatlakozott, hogy közösen pályázzanak nemzetközi grantre az „Öregedés és metabolikus, kardiovaszkuláris és neurodegeneratív betegségek; kutatás, megelőzés, személyre szabott terápia” témában.
A laborfejlesztéstől, a szintén a tervekben szereplő kutatói állomány növelésétől, az új nemzetközi kapcsolatoktól és pályázatoktól azt várja a kar, hogy bővüljön a publikációs tevékenység, és közelítsen az Általános Orvostudományi Kar szintjéhez. Az elmúlt 5 évben egyébként 108 szerzőtől 987 publikáció jelent meg – közte 258 angol nyelven -, melyek 41 százaléka az orvos- és egészségtudományi területhez kapcsolódik.
A tudományos dékánhelyettes szólt arról is, hogy kiemelten kezelik a tudományos diákköri munkát (TDK), mely a kutatói utánpótlás nélkülözhetetlen eszköze. A kari tehetséggondozó program, mely 2010-ben egy intézeti kezdeményezésből nőtte ki magát, 2012-ben csatlakozott az egyetemi Kerpel-Fronius Ödön Tehetséggondozó Programhoz. Az elmúlt két év során új szabályozást dolgozott ki a kar ezzel a területtel kapcsolatban, a TDK-s hallgatók száma pedig csaknem megduplázódott.
A rövid távú tervek közé tartozik a doktorandusz hallgatók bevonása a tehetségtámogató programokban, a hosszú távú cél pedig az, hogy a karnak az egyetemi Doktori Iskolán belül legyen önálló tudományági doktori iskolája. Ennek előkészítő munkája szerepel a dékánhelyettes három évre szóló programjában.
Dr. Dörnyei Gabriella az ETK Morfológiai és Fiziológiai Tanszékének vezetője. Fő kutatási témája a vénák tónusának szabályozó mechanizmusai és a visszérbetegség kialakulásának patomechanizmusa. Korábban 18 évig az Általános Orvostudományi Karon dolgozott, majd 2008 óta az ETK munkatársa. Mint mondja, ez komoly profilváltás volt számára, hiszen az ETK-n a fő fókusz az oktatáson van, több mint 3500 hallgató tanul itt 27 képzési formában. Ezzel együtt a kar tudományos életének erősítése kiemelt prioritás a kar vezetése, valamint a tanszékvezetők számára is. Dr. Dörnyei Gabriella azt mondja, új feladatkörére egyfajta koordinációs tevékenységként tekint, hiszen csak csapatmunkával, jó együttműködéssel lehet eredményeket elérni.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
