“Megragadni a fogalmon túli rezonálást” – Mayer Berta kiállítása a Szalonban

Mayer Berta Munkácsy-díjas festőművész kiállítását nyitották meg a Semmelweis Szalon októberi rendezvényén. Az esten az absztrakt formákat és a figurális ábrázolást egyaránt kedvelő művész pályafutásának állomásairól és a különböző képzőművészeti alkotásmódokhoz fűződő viszonyáról is beszélt. A rendezvényt Rimaszécsi János gitárművész játéka színesítette.

RS37619_KA-20151021-IMG_7523-scrDr. Bagdy György tudományos rektorhelyettes bevezetőjében elmondta, Mayer Berta művészete azért is különleges, mert nemcsak a festészet, de a grafika, az akvarell és a tűzzománc területén is maradandót alkotott.

A beszélgetés moderátora, Feledy Balázs művészeti író a beszélgetés első részében gimnáziumi és főiskolai éveiről kérdezte Mayer Bertát, aki úgy fogalmazott, az élete kalandokban, váratlan fordulatokban nem volt túl gazdag, egyenes irányban haladt, bár nem minden küzdelem nélkül, de sosem volt kérdéses, hogy a képzőművészettel fog foglalkozni. Ez nagyrészt édesanyja ösztönzésére történt így, aki sokféle művészeti ághoz vonzódott. A Képzőművészeti Gimnáziumot 1958-kezdte el, osztálytársai között sokan voltak, akik később jelentős karriert futottak be. A festőművész gimnáziumi osztálytársa volt mások mellett Méhes László, Mészáros Géza, M. Novák András, Várnagy Ildikó és Rubik Ernő is.

Mayer Berta úgy fogalmazott, remekül érezte magát a középiskolában, nagyon sokat kapott, meghatározó élmény volt a számára. Elmondta, a művészethez való közeledést sugallta az ottani légkör, ugyanakkor egy művelt polgári szemléletet közvetített. A Képzőművészeti Főiskolán jelentős tanáregyéniségektől tanult, mint fogalmazott, igen konzervatív szellemben folyt az oktatás, és a jó teljesítményért komolyan meg kellett küzdeni.

RS37598_KA-20151021-IMG_7571-scrElmondta, számára kiemelten fontos a művészet esztétikai öröme, ugyanakkor a provokáló, botrányt okozó, undort keltő művészet távol áll tőle. Feledy Balázs kérdésére, ami a figurális és nonfigurális ábrázoláshoz való viszonyára vonatkozott, a festőművész kifejtette, egy kép minősége nem ott dől el, hogy figurális vagy nem figurális alkotás: a festészet a fogalmon túli rezonálást akarja megragadni. Elmondta, mindig is érdekelte a dolgoknak a hiányból a jelenlétbe lépése, a megmutatkozás pillanatában való igazsága: alkotásaiban nincs nagyobb hangsúly egy ábrázoló forma vagy egy nonfiguratív gesztus súlya között.

Mayer Berta munkáiban a figurák nagyon erős precizitással készülnek, maga a kép egésze pedig egy különös vizuális mező – mondta Feledy Balázs, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy különös absztrakt formavilág jellemzi ezt a festészetet, amelyben az elmúlt tíz évben megjelentek a figurák is. A művész elmondta, a Semmelweis Szalonban látható kiállításon egy akvarell és egy tűzzománc munka is szerepel, utóbbi 15 év kísérletezésének esszenciája.

RS37623_KA-20151021-IMG_7519-scrMint mondta, az anyag transzparenciája miatt kezdett a tűzzománccal foglalkozni, de ez az élmény nyomon követhető a festményein és más munkáin is. Kiemelte, nagyon fontos számára a játékosság: művei gyakran egy erős színélmény felfestésével indulnak, és előfordul, hogy évek alatt „húzza a szín magára a formát”. Mayer Berta fontosnak tartja a műveire jellemző montázsjelleget is, ami voltaképpen a fiktív és a valóságos világok határainak elmosódására, a valóság fogalmának megváltozására reflektál.

A kiállítás – előzetes bejelentkezés után – 2015. november 20-ig tekinthető meg. Kapcsolattartó: Mézes Dorottya (06 20 825 8396)

Pogrányi Péter

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

printNyomtatás ▲ Fel ◀ Vissza

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.