A tervezhető, kiszámítható és átlátható működéshez szükséges informatikai fejlesztések megvalósítását, a munkaügyi és bérgazdálkodási folyamatok belső szabályozottságának, áttekinthetőségének javítását, valamint a jogszabályi környezet változásából adódó feladatokat tartja a legfontosabb és legsürgetőbb teendőnek az emberierőforrás-gazdálkodási főigazgató. Dr. Reichert Péter hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a fejlesztések bevezetése során – a kívánt cél elérése érdekében – figyelmet kell fordítani a munkatársak folyamatos tájékoztatására és alapos képzésére is. A közgazdász-jogász főigazgató tavaly november óta dolgozik az egyetemen, idén április 20. óta főigazgató.

RS31597__ZZS1842-scrDr. Reichert Péter kiemelte: a magasan képzett oktatók és kutatók meghatározó erőforrásai az egyetemnek, nem véletlen, hogy a hallgatói és oktatói kiválóság alapján a Semmelweis Egyetem a különféle rangsorok élmezőnyében helyezkedik. Hasonlóan fontos erőforrásai az egyetemnek az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában résztvevő munkatársak, akik megőrzésére nagy hangsúlyt kell helyezni. A felsőoktatás befektetés a jövőbe, a klinikum pedig a társadalom számára nyújt elengedhetetlen szolgáltatásokat – fogalmazott.

A főigazgató kitért arra is: a bér és járulék kiadások a teljes költségvetés több mint 50 százalékát teszik ki, ezért is van kiemelt súlya az emberierőforrás-gazdálkodásnak és azon belül a bérgazdálkodásnak. Emlékeztetett arra, hogy az egyetem nehéz pénzügyi, gazdasági helyzetben van, a hiány jelentős része pedig a bér- és járulékkeretek túllépéséből adódik. „Tavaly ez – a bevételekhez képest amúgy is túlosztott költségvetési keretszámokon túl – plusz 700 millió forintos bérkiáramlást jelentett, amit valamilyen módon kezelni kell. Nagyon fontos tehát, hogy az idei költségvetésben megállapított bér- és járulékkereteket a szervezeti egységek lehetőleg ne lépjék túl” – tette hozzá.

A főigazgatóság két fő területe – mint ismertette – a klasszikus munkaügyi terület és a bérgazdálkodás. Hozzátette: ahhoz, hogy a bérgazdálkodás tervezhető és kiszámítható legyen, a jelenlegi folyamatokat gyökeresen át kell szervezni, ezért az idei év egyik legfontosabb feladata az SAP fejlesztése ezen a területen. Kora tavasszal kezdődött el az SAP fejlesztésének első üteme, amelynek révén lehetővé válik a kötelezettségvállalások valós pénzügyi fedezetének folyamatos vizsgálata. A változás egyrészt biztosítja azt, hogy az egyetem megfelel bizonyos már meglévő jogszabályi előírásoknak (pl. a bérjellegű kötelezettségvállalások azonnali rögzítése a rendszerben), másrészt segíti a gazdasági vezetőket és a kötelezettségvállalókat az ilyen jellegű költségek tervezésében és folyamatos nyomon követésében. Utóbbival kapcsolatban példaként említette: a fejlesztés biztosítja, hogy az adott szervezeti egység vezetője naprakész adatokat kapjon a bérkerete állásáról, mielőtt újabb kötelezettséget vállal, így meg tud győződni róla, hogy van-e erre fedezet. Ennek használata július elején indul.

RS31598__ZZS1837-scr (1)Dr. Reichert Péter megjegyezte: az egyetem 2006 óta használ SAP-t, de a rendszer sokkal többre képes a jelenlegi kihasználtságánál. A főigazgatóság törekszik arra, hogy olyan funkciókat is igénybe vegyen, melyek különböző munkajogi intézkedések (pl. kereset- és illetménykiegészítések) rendszerből való automatikus előállítását, illetve dokumentálását is lehetővé teszik. Erre irányul a fejlesztés második üteme, amely a tervek szerint ősszel készül el.

A főigazgató véleménye szerint a Poseidon iratkezelési rendszert is jobban ki lehetne használni a jelenleginél, mert ez fontos eszköze a digitalizálásnak.  „A szervezeti egységek közti kommunikáció egy részét, mely most iratáramlás formájában jelenik meg, a Poseidonba lehetne terelni. Így ezek a folyamatok átláthatóvá, kereshetővé, dokumentálttá válnának” – jelentette ki, hozzátéve: az SAP és a Poseidon is nagyon bonyolult rendszer, melyek megfelelő használatára a munkatársakat folyamatosan képezni kell. A Jogi és Igazgatási Főigazgatósággal szorosan együttműködünk azon, hogy még az idén év végére ennek a keretei kialakuljanak, és ahol lehet, ott a digitalizálást is megoldjuk – közölte.

A főigazgató jelezte: év végéig készítik el az egységes munkaügyi szabályzatot, amely nem csak a munkafolyamatok áttekinthetőségét fogja jelentősen javítani, hanem hatékony támogatást biztosít majd az egyetem szervezeti egységei számára is napi feladataik során.

Dr. Reichert Péter beszélt arról is, hogy július 1-jétől átalakul a szakorvosképzés rendszere, amelynek keretében a támogatott szakképzésbe újonnan belépő rezidensek központi foglalkoztatása valósul meg. A rezidenseket közalkalmazotti jogviszony keretében az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ fogja foglalkoztatni, a képzésbe történő belépés a korábbi évekhez hasonlóan keretszámok szerint fog történni. A főigazgató jelezte azt is, hogy a 2012-ben bevezetett egészségügyi ágazati bérkiegészítés várhatóan még az idén az alapilletmény részévé válik, így a „mozgóbér” elemeknek is az alapját fogja képezni.

A főigazgató szerint a költségvetési finanszírozás adott, de mindent meg kell tenni a munkatársak megtartása érdekében, ezért ha bárkinek olyan javaslata van, amely javíthatja a dolgozók komfortérzetét, megbecsültségét, küldje el a főigazgatóságnak. Emlékeztetett arra: az egyetem kancellárja ösztönzi a klinikákat arra, hogy erősítsék a bevételszerző tevékenységüket, hiszen ez is módja lehet az egyensúlyi gazdálkodás megteremtésének, ezen keresztül pedig a munkatársak megtartásának vagy újabbak felvételének.

Tóth-Szabó Szilvia
Fotó: Szigetváry Zsolt

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.