Tudományos előadások az OTDK Orvos- és Egészségtudományi Szekciójának megnyitóján

RS29959_20150331-KA-20150331-IMG_9175-otdk-scr„A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma” – ez a Széchenyi idézet a mottója a XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Orvos- és Egészségtudományi Szekciójának, melynek idén a Semmelweis Egyetem ad otthont. Az ünnepélyes megnyitón többek között köszöntőt mondott a minisztérium képviseletében Dr. Páva Hanna, Dr. Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem rektora, valamint Dr. Merkely Béla, a szekció ügyvezető elnöke. A megnyitó keretében három tudományos előadást is meghallgathattak az érdeklődők Dr. Freund Tamástól, az MTA alenökétől, Dr. Tulassay Tivadartól, az MTA elnökségi tagjától és Dr. Barabási Albert-Lászlótól, a Harvard Egyetem hálózatkutatójától.

RS29967_20150331-KA-20150331-IMG_9147-otdk-scrDr. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár, a rendezvény fővédnöke képviseletében Dr. Páva Hanna helyettes államtitkár köszöntötte a részt vevőket. Mint mondta, a több mint ötszáz pályamű nagyon sokszínű és magában hordozza annak a lehetőségét, hogy megoldást találjunk ma még nem megoldható problémákra. Azt kérem Önöktől, higgyenek magukban és abban, hogy a ma még csak körvonalazódó gondolatok, előbb utóbb kézzelfogható valósággá válnak – mondta a hallgatóknak. Véleménye szerint a magyar felsőoktatás értékálló és kiváló teljesítményt nyújt. Végezetül azt kérte a hallgatóktól, hogy az itt megszerzett tudást itthon kamatoztassák.

RS29953_20150331-KA-20150331-IMG_9200-otdk-scrDr. Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnök arról beszélt, hogy a kétévente megrendezett OTDK – mely hatvanéves múltra tekint vissza – nagyon sok szervezőmunka eredménye. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a kétéves előkészítő munka során közel 1900 intézményi TDK versenyt folytattak le, melynek eredményeként az országos tudományos megmérettetésen 16 szekcióban több mint ötezer pályamunka versenyez.  Kitért arra: minden hallgató készül a diplomájára, de akik versenyeznek, többet akarnak és többet is tesznek.

RS29948_20150331-KA-20150331-IMG_9220-otdk-scrDr. Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem rektora a megnyitón úgy fogalmazott:  a jövő reménységei azok, akik résztvevői a tudományos diákköri konferenciáknak, és később valószínűleg az egyetemi élet szereplői lesznek és maguk és szervezőkké válnak.
Hangsúlyozta: a kutatómunkában részt venni egy csodálatos élmény. Véleménye szerint az egyetemi lét lényege a kutatómunka, melynek során gondolkodunk és kérdéseket teszünk fel. Hozzátette: hallgatóként kutatómunkát végezni nem kötelező, de szerencsére nagyon sokan fordítják erre az idejüket, segítve ezzel az egyetemet. Úgy látja, azok számára is hasznos a kutatómunka, akik végül más hivatást választanak, mert a szemléletükön és a gondolkodásmódjukon ez meglátszik majd.

RS29945_20150331-KA-20150331-IMG_9240-otdk-scrDr. Mátyus László, az OTDT Orvos- és Egészségtudományi Szekció szakmai elnöke leendő professzorokként üdvözölte a hallgatókat. Mint mondta, a mostani szekció már egy egészen más dimenzió, mint a korábbi években rendezett megmérettetések, mert vetekszik a nemzetközi konferenciákkal mind a résztvevők számában, mind a tudományos előadások minőségében. A szekcióban 78 tagozatban első, második és különdíjat osztanak majd ki.  Akik itt előadást tartanak, az eredménytől függetlenül mindenképpen győztesek – jelentette ki. Megköszönte, hogy a Semmelweis Egyetem nagyszerű feltételeket biztosít a versenyhez.  Magasra tették a lécet a következő rendező egyetem számára – jelezte.

RS29971_20150331-KA-20150331-IMG_9124-otdk-scrDr. Merkely Béla erre reagálva hangsúlyozta: a szervezők nem titkolt szándéka az volt, hogy életre szóló élményt kapjanak a részt vevők, megfertőződjenek a tudomány szeretetével.  Mint mondta, ezért is választotta a konferencia a mottójának Széchenyi István idézetét: „A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma”.
Gondoljanak e sorok mögé, és ha külföldre mennek, sose felejtsék el, honnan jöttek – hangoztatta.  
Dr. Merkely Béla ezt követően bemutatta az előadókat és jelezte a tudományos megnyitóra olyan neves, nemzetközileg elismert, világhírű tudósokat kért fel, akik utat mutathatnak.

Az első előadó, Dr. Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke felidézte: ő is tudományos diákkörös volt Szentágothaival és Somogyi Péterrel együtt. Meg vagyok róla győződve, hogy a tudományos diákköri mozgalom az egyetlen, melynek segítségével a tömegképzés keretein belül meg lehet valósítani a tudományos elit képzését – vélekedett.
RS29931_20150331-KA-20150331-IMG_9300-otdk-scrAz MTA alenöke “Kannabinoidok hatása az agyhullámokra és a memória folyamatokra” címmel tartott előadást.  Egyebek mellett bemutatta egy agykéregszeleten, hogy ha valaki elszív  egy füves cigarettát, akkor összeomlik az agy hullámtevékenysége. A kísérleteik bizonyították a többi közt azt is, hogy alkalmi kannabis fogyasztásra reagálva alkalmilag, tartós füvezés esetén pedig tartósan romlik a memóriakapacitás.

RS29930_20150331-KA-20150331-IMG_9306-otdk-scrDr. Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rector emeritusa úgy fogalmazott: nagy megtiszteltetés és felelősség is egyben a jövő tudósai, kutatói és a majdan őt is gyógyító orvosok előtt beszélni arról a témáról, amely egy klinikusnak és egy alkalmazott kutatásban dolgozó gyermekgyógyásznak nagyon fontos. A professzor a krónikus civilizációs betegségek gyermekkori felismeréséről és a prevenció lehetőségéről beszélt előadásában. Részletesen bemutatta miért alakulnak ki egy patológiás koraszülött és újszülött esetében nagyobb kockázattal a civilizációs betegségek néhány évtized múlva. Tájékoztatása szerint évente 8-9000 ebből a szempontból halmozottan veszélyeztetett gyerek születik, akik potenciálisan egy későbbi civilizációs betegséget hordozó populációvá válnak.

RS29920_20150331-KA-20150331-IMG_9369-otdk-scrDr. Barabási Albert-László hálózatkutató előadásában egy lerobbant autóhoz hasonlította a beteg embert. Szerinte egyetlen dolog a különbség: az autó pénzért megjavítható, de hiába vannak nagyon jól képzett orvosok, nem minden betegség gyógyítható.  Szavai szerint a genomika tudományának köszönhetően az “alkatrészek” már megvannak, de azt nem tudjuk, hogy ezek hogyan vannak összeszerelve, pedig a betegségeknek is ez a kulcsa molekuláris szinten. Úgy fogalmazott: a betegségek gyógyításához szükség van arra a hálózatra, amely leírja, hogy különböző molekulák és gének a sejten belül hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Előadásában beszélt a hálózatkutatás magyar előzményeiről, bemutatott különböző hálózattípusokat és azok jellemzőit. Ilyen volt például a betegségháló, amely elemzésekor kiderült, hogy egymástól nagyon különböző betegségek sem függetlenek egymástól genetikai szempontból, sejtszinten kapcsolódnak egymáshoz.

RS29915_20150331-KA-20150331-IMG_9443-otdk-scrRészletesen szólt a Science magazinban egy hónappal ezelőtt megjelent, az elmúlt ötéves munkáját összefoglaló cikkről is. A kutatók azt feltételezik, hogy bizonyos betegséghez kapcsolódó fehérjék nem egyenletesen oszlanak szét a sejthálón belül, hanem koncentrálódnak a háló egy-egy specifikus részére. Véleménye szerint, ha ez bebizonyosodik, az komoly hatással lesz a betegségek gyógyítására is, de ehhez fel kell térképezni a fehérjehálókat, mert a térképek most még nagyon hiányosak. 

Úgy látja, a betegségek osztályzását is meg fogja változtatni a hálózatkutatás, amely a 19. század óta szinte változatlan. Minden orvosnak előbb-utóbb egy kicsit hálózati gondolkodásúvá kell válnia – mondta Dr. Barabási Albert-László.

A szekcióban szerdán és csütörtökön a hallgatói verseny zajlik a Semmelweis Egyetem különböző helyszínein. A részletes program ezen a linken érhető el.

 Tóth-Szabó Szilvia
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

printNyomtatás ▲ Fel ◀ Vissza

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.