Szobor, kép, zene – Csíkszentmihályi Róbert és Csíkszentmihályi Márton a Semmelweis Szalonban

semmelweis szalon dec 11A decemberi Semmelweis Szalonban Csíkszentmihályi Róbert, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas szobrászművész mutatkozott be a közönség előtt, fiának, Csíkszentmihályi Mártonnak pedig fotográfiáit állították ki. A résztvevőket Dr. Tímár József rektorhelyettes köszöntette, aki hangsúlyozta: a Semmelweis Szalon feladata, hogy megismertesse az érdeklődőkkel az igazi értéket képviselő művészek alkotásait.

Csíkszentmihályi Róberttel Dr. Végváry György egyetemi tanár, a Corvinus Egyetem dékánhelyettese beszélgetett a szobrászathoz fűződő viszonyáról, a művészetről és az életéről. Mint az első kérdésre válaszolva elmondta, édesanyja olaszként született Fiuméban, a mai Rijekában. „Horvátország szívet és szemet gyönyörködtető vidék, nemcsak a táj és a tenger jelenléte miatt, hanem azért is, mert soknemzetű sorsa miatt mindenhonnan a jót tette magáévá. Ezért lett nagy kultúrájú, jelentős hely” – emlékezett. A második világháború után két évig éltek édesanyja olasz rokonainál, míg málenkij robotra elhurcolt édesapja haza nem tért Oroszországból: ekkor visszatértek Budapestre.

semmelweis szalon dec 11 2Csíkszentmihályi Róbert gyerekként különféle szakkörökre járt: először a festészet érdekelte, később a szobrászat felé fordult. Tizennégy évesen a Képzőművészeti Gimnáziumba került. „A tanáraimat mint ellenzék viseltem. Nem az adott erőt, amit tőlük tanulhattam volna, szemben álltam velük, nem nagyon becsültem meg őket” – mondta diákéveiről. Szabó Ivántól három évig, Pátzay Páltól két évig tanult. „Öten voltunk szobrászok az évfolyamban, Borbás Tibor volt egyedül zseniális, én a leggyengébbek között voltam mindig” – fogalmazott önkritikusan.

A művész mesélt az alkotásaiban is visszaköszönő természeti motívumokról és a barlangmotívum eredetéről is. „Fiatalkoromban egyszerűen feloldódtam a természetben – erdőbe jártam, szarvaslesre, és természetesen a barlangokat felkutatni. Barlangász társaságokba keveredve kutatásszerű élményeim is voltak. Egy időben erdésznek készültem, de ahogy felvettek a főiskolára és megismerkedtem a jövendőbeli feleségemmel, ez megváltozott.”

RS26178_KA-20141211-IMG_1277-kutatoi-szalon-scrA híres zebegényi szabadiskolában is tanított, de mint elmondta, ott inkább vendégnek érezte magát, mivel nem volt az iskola szervezője. A szabadiskolába „lelkes amatőrök” jártak, de éppen az ő lelkesedésük miatt volt – amint fogalmazott – „sodrása a dolognak”.

A Semmelweis Szalonban nyílt kiállításon látható a Hiedelmek című szobor, ami egy ősbölényt ábrázol. „Tanulmányaim idején vonzottak a barlangrajzok, amik nem esztétizálás okán, hanem valami konkrét célból jöttek létre. A falon levő bölény ábrázolása rémisztő dolog lehetett. Olyan rémség, amibe emberi vonások is voltak. Mintha ijesztgetni akarna a falból előtörő bölény” – mondta a szobor létrejöttének történetéről. Szólt arról is, hogy véleménye szerint az optimális szobor lényege a többnézetűség.

RS26195_KA-20141211-IMG_1227-kutatoi-szalon-scrCsíkszentmihályi Róbert beszélt kedvenc szobraihoz fűződő viszonyáról is, Michelangelo Marcus Aurelius szobráról és Donatello Bűnbánó Magdolnájáról részletes elemzést is adott. Saját mesterei közül Medgyessy Ferencet és Borsos Miklóst emelte ki, akik nagy hatással voltak művészetére.

A kiállítás részét képezték azok a fotók is, amelyeket Csíkszentmihályi Márton készített édesapja szobrairól. A fotográfus nem tudott személyesen ott lenni a rendezvényen.

A beszélgetést Győrffy Gergely hegedűművész játéka színesítette: Debussy műveiből és saját szerzeményeiből is megszólaltatott egy-egy zeneművet.

Pogrányi Péter

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A tárlat 2015. január 5-től január 19-ig látogatható, melyhez előzetes bejelentkezés szükséges a rendezveny@semmelweis-univ.hu e-mail címen vagy a 20/663-2638-as telefonszámon.

printNyomtatás ▲ Fel ◀ Vissza

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.