Új kutatócsoportot indíthat az MTA Természettudományi Kutatóközpontban dr. Győrffy Balázs, a Semmelweis Egyetem I. és II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjának egyik idei nyertese. Ötfős kutatócsoportja az orvostudomány előtt álló legnagyobb kihívást, a személyre szabott tumorterápiát vizsgálja majd.

RS17628_KA-20140526-IMG_4226-gyorfy-balazs-interju-scrDr. Győrffy Balázs a diploma megszerzése után az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán kutatott PhD-hallgatóként, majd egy posztdoktori ösztöndíjjal Németországban képezte tovább magát, ott ugyanis már akkor alkalmaztak génchipeket. A rákkutatást az ott tapasztaltak alapján választotta. „A döntésemet sosem bántam meg, ennek a szakterületnek ugyanis egyre nagyobb a jelentősége, különösen Magyarországon, hiszen élvonalban vagyunk a daganatok előfordulásában. Ráadásul a legfrissebb előrejelzések szerint a most születettek fele egyszer nagy valószínűséggel rákbeteg lesz élete során. Hogy ezek tragédiával végződnek-e, az csakis az orvostudományon múlik majd” – fogalmaz.

Mint mondja, annak idején azért választotta a rákkutatást, mert úgy érezte, ezzel jóval nagyobb hatást lehet elérni, mint a klinikai munkával. „Bár a jó orvos nap mint nap kaphat pozitív visszajelzést betegeitől, egy eredményes kutató egyetlen felismerésével, s az erről szóló publikációval akár még tíz évvel később is ezrek gyógyításához járulhat hozzá” – vélekedik a Lendület nyertes kutató, aki szerint a tudományos cikk útmutató a betegellátáshoz.

RS17625_KA-20140526-IMG_4242-gyorfy-balazs-interju-scrA fiatal szakember jelenlegi munkacsoportja új gyógyszereket és diagnosztikus eszközöket tesztel rosszindulatú tumoros betegekből eltávolított szöveteken. Munkatársaival ennek hatékonyabbá tételére létrehoztak egy, a világon egyedülálló bioinformatikai rendszert, amelynek internetes adatbázisát havonta 3500-nál is több kutató használja. „Az elért kutatók számát tekintve elsők vagyunk a túlélési biomarkerek automatizált elemzésében” – számol be eredményeiről, hozzátéve, hogy ez a honlap 7000 beteg teljes genomszintű adatát tartalmazza és akármilyen tetszőlegesen választott gén elemzését lehetővé teszi.

Dr. Győrffy Balázs új munkacsoportja a Lendület programnak köszönhetően az MTA Természettudományi Kutatóközpontban működik majd, és várhatóan egy ötéves kutatási tervet valósít meg, folytatva azt a munkát, melyet jelenleg a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika onkológiai kutatócsoportjával végez. Mivel az orvostudomány – néhány kivételtől eltekintve – egyelőre nem tudja meghatározni, hogy a tumorterápia során kinél melyik gyógyszer a leghatékonyabb, így a cél olyan diagnosztikus tesztek létrehozása, amelyek sokkal több beteg számára teszik lehetővé a célzott kezelést – mondja a kutató. Az egyéni terápia eléréséhez kutatásuk során új biomarkereket, azaz jelzőmolekulákat azonosítanak majd, melyek a várható túlélést, illetve a konkrét gyógyszerre adott választ jelzik előre. „Ez terveink szerint egy háromlépéses folyamat során valósul meg, ami a bioinformatikából kiindulva a sejtkultúrán keresztül egészen a betegekig vizsgálja az eredményeket” – magyarázza dr. Győrffy Balázs, azt is elismerve: a tudományban semmit nem lehet előre borítékolni.

RS17630_KA-20140526-IMG_4221-gyorfy-balazs-interju-scrAnnak a kutatónak, aki igazán szereti a munkáját, az szórakozás, játék, még akkor is, ha megszállottság nélkül nincs igazi kutatás. Ha valakit egy kutatási téma nyugodtan hagy aludni, azzal nem is érdemes foglalkoznia – vallja dr. Győrffy Balázs. Ennek ellenére szerinte fontos néha kizökkenni ebből, ő ilyenkor leginkább olvasni szokott. „Legutóbb egy, az emberi intelligencia történelmi korokon átívelő alakulásáról olvastam egy könyvet, ami nagy hatással volt rám. Sokak szerint ugyanis az emberi agy mindig a jelenben éri el kapacitásának csúcsát, ám a vizsgálatok sokkal inkább azt mutatják: csak gondolkodásunk összetettsége változik” – mondja.   

Dr. Győrffy Balázs szerint a siker receptje viszonylag egyszerű: ha az ember rossz génre tesz, előfordulhat, hogy évtizedeken át nem ér el eredményt. A véletlen szerepét azonban lehet csökkenteni, ha a kutatás során több génnel foglalkozunk egyszerre.

Mozer Mária

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.