Elkészült a gyakorlatorientált képzést segítő Diagnosztikai Oktató Rendszer

Magyarországon elsőként a Semmelweis Egyetem fejlesztette ki és alkalmazza hamarosan a gyakorlatorientált, oktatást elősegítő, Diagnosztikai Oktató Rendszert (Diagnet).

Az egyetem, a két éve elnyert TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0044 „Mesterséges intelligencia alapú orvosi döntéstámogató oktatási rendszer DIAGNET” című pályázat segítségével arra vállalkozott, hogy létrehoz egy differenciál-diagnosztikai oktató rendszert, melynek célja az innovatív oktatás és eredményes tanulás elősegítése.
Egy olyan oktatási felület került kialakításra, mellyel a hallgatók a gyakorló orvosok szerepébe képzelhetik magukat, és virtuális betegen tesztelhetik tudásukat az anamnézistól a diagnózisig.
A rendszer a jelenlegi Univerzális Orvosi Tudást képezi le melyet a tankönyvek klinikai protokollok mentén tárgyalnak ezen keresztül a hallgató a bázistananyagot tesztelheti.
A fejlesztés eredményeképpen hozzáadott értékként jelenik meg az oktatók, a specialisták differenciál-diagnosztikai gyakorlati tudását egyfajta elektronikus korlenyomatként megőrző tudásbázis, mely tükrözi az adott orvosi iskola speciális tapasztalati tényeit.

A projekt fő elemei :

1. Tananyag és tartalomfejlesztés
Tíz betegségcsoport tankönyvi tudásanyagának elektronikus tananyaggá való feldolgozása történt meg
• Örökletes Endokrin Szindrómák (ÖES)
• Neuroendokrin Tumorok (NET)
• Acromegalia BNO E22.0
• Osteoporosis (OP)
• 1-es típusú Diabetes Mellitus (DM I)
• 2-es típusú Diabetes Mellitus (DM II)
• Hyperthyreosis (HT)
• Hypothyreosis (hT)
• Addison Kór (ADSY)
• Növekedési hormon hiány gyermekkorban (JGHDeF)

A tananyag tartalmának feldolgozása során a betegségek átfogó bemutatása, az adott betegség tüneteinek részletes ismertetése történt meg. A tananyagok fejlesztése során a 2-es típusú Diabetes Mellitus tartalma angol és német nyelvű fordítása is elkészült.

2. Core Engine (keretrendszer) fejlesztése
Ezen kiemelt népegészségügyi jelentőséggel bíró betegségcsoportok differenciál diagnosztikai folyamata informatikai feldolgozásra került. A fejlesztés itt a napi praxisban megkülönböztethető mintegy 400 tünet és egyéb számszerű paraméter felvitelét, a 10 tananyaghoz tartozó betegségek és a közöttük levő összefüggéseket (a diagnózis-alkotás folyamatát) algoritmusokban tároló, leíró rendszer, adatbázis megvalósítását jelentette.

3. Best Practice tartalmak
Egy olyan modult fejlesztettünk ki, amely képes a szaktekintélyek, specialisták differenciáldiagnosztikai elméleti és gyakorlati tudásának rögzítésére. A napi praxisban egyedi, oktató-specifikus tünet-betegség szabályrendszerek definiálására és tárolására alkalmas eszköz létrehozása volt a cél.
A Best Practice tartalmak olyan szakmai tapasztalatokat tárolhatnak, amelyek olykor a tankönyvi konszenzust túlhaladják a gyorsan változó protokollok miatt. Elkészült egy úgynevezett Best Practice Editor (szerkesztői felület) is.
Az elektronikus tananyagok tartalma bármikor frissíthető, és bármilyen nehézség nélkül a kurrens tudományos eredményekhez igazíthatók.

4. Oktatási rendszer
Az oktatási rendszer az orvosi adatbázis sztenderdjeit a Best Practice protokollokkal kiegészített tudásanyagára építve, élő dinamikus tudásbázissá téve teszik lehetővé az oktatást.

• Virtuális beteg-szervező – Egy olyan alkalmazás jött létre, mely a diagnózisok elkészítéséhez valós betegeket modellez, és lehetővé teszi a tünetcsoportok tetszőleges összefűzését. A hallgatók a virtuális betegeket kérdezik ki, illetve nyomon követhetővé válik az anamnézis és diagnosztizálás folyamata.
• Tünetgyűjtemény – A virtuális betegek tüneteihez illusztrációk (képek, videók, hangfájlok) fűzhetők, amelyekkel a vizsgálat valósághűvé tehető, egy szemrevételezéssel észrevehető eltérés megmutatható, vagy éppen a fonendoszkóppal hallható eltérés lejátszható.
• Differenciáldiagnosztika (hypothezisalkotás /kérdezéstan/ tézis-antitézis/ bizonyítás) oktató modul – Egy olyan alkalmazás, mely virtuális betegek tünet-együttesét vizsgálja, leginkább az elméleti oktatáshoz hasonló funkciót lát el.
• A rendszer használatakor feltett kérdéseket az oktató modul válaszolja meg, miközben bemutatja a megfelelő kérdezés módját, sorrendjét, a hipotézisalkotás folyamatát. Diagnosztika gyakorlati modul – A hallgatók a virtuális betegeken gyakorolják a kérdezés folyamatát, hipotézisalkotást, ellenőrizhetik saját hatékonyságukat. Az alkalmazás gyakorlatilag orvosedző-szimulátorként működik majd.

A projekt egyik célja egy olyan oktatási eszköz biztosítása, amely rendkívül hallgató-orientált, a tanulás hatékonyságát növeli, és ugyanakkor élvezetesebbé teszi.
Az elektronikus tananyagok létrehozásával, az interaktív felület segítségével minden hallgató számára lehetővé válik az egyéni, önfejlesztő és a csoportos munkavégzés.

A projekt tartalmi és kimeneti elemei megfeleljenek a bolognai folyamat, az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) és az egész életen át tartó tanulás stratégia követelményeinek. A projekt hatékonyan hozzájárul a Semmelweis Egyetemen folyó elméleti és gyakorlati orvosképzés modernizálásához, színvonalának emeléséhez.
Megvalósításával lehetőség nyílik az egyetemen folyó orvosképzés gyakorlat orientáltságának további erősítésére, technikai feltételeinek javítására, tematikájának korszerűsítésére. A Diagnosztikai Oktató Rendszer kialakításával az egyetem Magyarországon új képzési kultúrát honosít meg, amely mintául szolgálhat más orvosi egyetemeknek is.

A projekt projektmenedzsere dr. Rácz Károly, a Doktori Tanács elnöke, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikájának igazgatója. A projekt szakmai megvalósításáért dr. Tóth Miklós egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinikájának osztályvezető egyetemi docense felelt.