Májtranszplantáltak a Kilimandzsáró tetején – érdekességek a jubileumi Rezidens Szalonban

Az idei év első Rezidens Szalonjában a májtranszplantáció került középpontba a KOGART Házban. Az eseményen a szakmai érdekességek mellett kiderült: januárban végezték el a hatszázadik átültetést a Semmelweis Egyetemen.

RS10552_KA-20140123-IMG_4834-rezidens-szalon-scr„A huszadik, ünnepi Rezidens Szalont hagyományainknak megfelelően januárban mindig a KOGART-Házban tartjuk” – kezdte köszöntőjét Dr. Veres Gábor, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika docense. Hozzátette: mivel három éves a rendezvény, így harmadik alkalommal gyűltek itt össze. Az este házigazdája arra is felhívta a figyelmet: a rendezvényt a Magyar Kultúra Napján tartják, és egyben a májbetegségek kezelését is ünneplik. Kovács Gábor, a KOGART Ház alapítója kifejtette: „a huszadik század alapvetően a matériáról, a testről, az egóról és a háborúról szólt, így sokan reménykednek abban, hogy a 21. század a spiritualitást, a lelket, a közösségi érdekeket és a békét fogja előtérbe helyezni.” Ám én azt gondolom, a kettő egyensúlyára kell rálelnie mindenkinek saját magában – vélekedett.

RS10553_KA-20140123-IMG_4829-rezidens-szalon-scr„A májtranszplantáció nem természetes gyógymód, és az emberi test meg is tesz mindent azért, hogy ne sikerüljön, ám számos esetben ez az egyetlen megoldás az életben maradáshoz” – indította előadását Dr. Szőnyi László, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Anyagcsere Szűrő és Gondozási Központjának vezetője, aki a sebészet csúcsának nevezte a beavatkozást. A gyermekgyógyász, kitérve a kockázatokra azt is megosztotta: „a transzplantációval gyakorlatilag létrehozunk egy immunológiai betegséget. Az érintett szülőknek elmondjuk, hogy az átültetés után minden szövődmény jelentkezik, ám nem mindegy, milyen mértékben, és hogy hogyan kezeljük.” Hozzáfűzte, hogy a beavatkozás sokszor extrém terhet ró a betegre: „mivel Magyarországon egyedül nálunk van a transzplantációra, illetve a műtét utáni kezelésre lehetőség, olykor nehézkes akár több száz kilométerről rendszeresen visszajönni hozzánk.”

RS10576_KA-20140123-IMG_4715-rezidens-szalon-scrDr. Dezsőfi Antal, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika adjunktusa közölte: a májtranszplantáció mára gyermekeknél is elfogadott és bevett eljárás. Elmondta: amennyiben fény derül a gyermekkori májelégtelenség kiváltó okára, általában a mérgezés, fertőzés mellett immunológiai, metabolikus, vagy vascularis eredet van a háttérben. „Előfordulhat spontán gyógyulás, ám ha sokáig halogatjuk a transzplantációt, olyan idegrendszeri károsodás léphet fel, amivel már nem érdemes elvégezni a beavatkozást” – figyelmeztetett. Beszámolóját így zárta: „a májnak speciális anatómiája van, különböző szegmensekhez önálló artériás, vénás, illetve epeúti rendszer csatlakozik, ez teszi lehetővé, hogy elvégezhető az élődonoros májátültetés.”

RS10574_KA-20140123-IMG_4727-rezidens-szalon-scrDr. Kiss András Hepatológia és májtranszplantáció című előadásában először a szerv reverzibilis, irreverzibilis és degeneratív elváltozásait, valamint a sejtpusztulás fajtáit elemezte. A II. Sz. Patológiai Intézet docense hangsúlyosan említette a májbiopsziát, mellyel a szerv szöveti struktúráját pontosan meg lehet határozni, valamint a máj őssejtjeit, melyek a regenerációs hatást erősítik. „Az akut májelégtelenség iskolapéldájaként” a gyilkos galóca fogyasztását emelte ki. Műtét után előfordulhat hiperakut, akut vagy krónikus kilökődés, melyek egy része gyógyszerrel kezelhető, ám előfordulhat a retranszplantáció szükségessége is – részletezte.

„A műtéthez jó általános állapot szükségeltetik: a beteg maga jöjjön be, ne rohammentővel szállítsák” – mondta Dr. Kóbori László, a Transzplantációs és Sebészeti Klinika igazgatóhelyettese. A Magyar Májtranszplantációs Program vezetőjeként beszélt arról is: életmentő beavatkozás ez egyre szélesebb indikációs körrel, így egyre több betegen el lehet végezni. Rávilágított: leggyakrabban egész máj kerül a cirotikus helyére, ám előfordul, RS10565_KA-20140123-IMG_4775-rezidens-szalon-scrhogy redukált májátültetést végeznek, a legnagyobb kihívást pedig az élődonoros transzplantáció jelenti, hiszen ott akár mindkét fél meghalhat. „Hollandiában bebizonyították, hogy hosszútávon is van értelme az eljárásnak: transzplantált és egészséges emberekkel is megmászatták a Kilimandzsárót, végül a két csoport teljesítménye között nem volt különbség” – számolt be a professzor.

A rendezvény második felében Fertőszögi Péter művészettörténész vezetésével az érdeklődők megtekinthették a „Párás hegyek, illatos virágok” című kínai tusrajz kiállítást.

Mozer Mária

Fotók: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

 

printNyomtatás ▲ Fel ◀ Vissza

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.