A nagyfokú munkahelyi stressz pszichés (depresszió, szorongás, pánik, kiégés) és szomatikus (szív-érrendszeri, gyakori nyak-, hát- és derékfájdalom) megbetegedések rizikótényezője. A hazai és nemzetközi kutatások szerint a munkahelyi stressz negatív egészségi hatásai a munkavállalók egynegyedét érintik. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete országos felmérést végez a munkahelyi stressztényezők feltérképezésére.
Az októberben indított adatgyűjtés keretében már több, mint 15 ezer kitöltő mérte fel munkahelyi stressztényezőit. A kérdőív a www.munkahelyistresszkerdoiv.hu címen bárki számára elérhető, a kitöltés anonim. A válaszadók a kitöltést követően azonnali visszajelzést kapnak saját eredményeikről, nyomtatható formátumban. Megtudhatják, hogy saját munkahelyi stressz pontszámaik a 28 skála mentén hogyan viszonyulnak az országos és ágazati átlagokhoz, illetve észlelt stressz szintjük, stresszel összefüggésbe hozható testi tüneteik jelentős egyéni kockázatot jeleznek-e.
A Munkavédelmi Törvény a munkáltatók számára 2008. január 1-től előírja a pszichoszociális kockázat felmérését, arra azonban nem vonatkozik egységes előírás, hogy ez miként történjen meg. „Az elmúlt években több ajánlás is megjelent, amely a pszichoszociális kockázat felmérésének lehetőségeit foglalja össze, azonban továbbra sem áll rendelkezésre egységes, validált, magyar nyelvű mérőeszköz ezen a területen. Kutatócsoportunk ezt a hiányt szeretné pótolni a Dániában kidolgozott COPSOQ II kérdőív magyar verziójának kidolgozásával, validálásával.” – hangsúlyozta dr. Stauder Adrienne pszichiáter, egyetemi docens, a Munkahelyi Stressz Kutatócsoport vezetője.
A COPSOQ II kérdőív (Koppenhágai Kérdőív a Munkahelyi Pszichoszociális Tényezőkről II) 7 dimenzión belül összesen 28 skálát tartalmaz, melyek a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezőket és az azzal összefüggésbe hozható egészségi hatásokat, pszichés és szomatikus tüneteket vizsgálják. A kérdőív több mint 15 országban sikerrel alkalmazott, hatékony kockázatértékelő eszköznek bizonyult. A kérdőívet a nemzetközi irányelvek alapján adaptálták, nyelvileg tesztelték, validálták. A kutatás második szakaszában a COPSOQ II kérdőívet további skálákkal egészítették ki, annak érdekében, hogy pontosan felmérjék az egyén észlelt stressz szintjét, a munkahelyi stresszel összefüggésbe hozható leggyakoribb mentális problémák – depresszió, kiégés, alvászavar – tüneteit, illetve az esetleges testi tünetek meglétét, súlyosságát. „Az októberben elindított felmérés célja, hogy országos és ágazati szintű referenciaértékeket határozzunk meg, és feltérképezzük a legjellemzőbb pszichoszociális stressz tényezőket, illetve védő faktorokat. Fontos célkitűzésünk továbbá, hogy beazonosítsuk a leginkább veszélyeztetett szakmai csoportokat” – mondta Nistor Katalin pszichológus, kutató.
Az online kérdőív csoportos és szervezeti szintű vizsgálatra is alkalmas. Az egyéb ágazatokkal való összehasonlítás mellett, az egészségügyben dolgozók stresszforrásait kiemelt szempontok szerint is vizsgáljuk. Különösen számítunk a Semmelweis Egyetem dolgozóinak támogatására a munkahelyi stressz tényezők magyarországi feltérképezésében. A felmérés végzői mindenkinek köszönik, aki részt vesz az adatgyűjtésben a kérdőív kitöltése által, és kérik, hogy lehetőség szerint juttassák el a kutatásra vonatkozó információkat, valamint az online kérdőív elérhetőségét az egyetemen kívüli munkatársaknak, ismerősöknek is.
Szerző: Zakor Tünde, a Munkahelyi Stressz Kutatócsoport tagja
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
