Dr. Oláh György kapta az idei Semmelweis Budapest Awardot

RS6835_OLAH-USC-70-scrA magyar származású Nobel-díjas kémikusnak, Dr. Oláh Györgynek ítélte oda a Semmelweis Egyetem Szenátusa az idei Semmelweis Budapest Award nemzetközi díjat. A Semmelweis Egyetem legrangosabb elismerését Dr. Szél Ágoston rektor és Dr. Molnár Mária Judit rektorhelyettes a Dél-Kaliforniai Egyetemen, az Oláh György professzor által alapított Locker Hydrocarbon Research Institute-ban adta át a díjazottnak.

Dr. Szél Ágoston rektor beszédében kiemelte: a Semmelweis Egyetem legmagasabb rangú, legtekintélyesebb tudományos elismerését, a Semmelweis Budapest Awardot 2009-ben alapította a Szenátus olyan kimagasló tudományos tevékenységek díjazására, melyek példaképül szolgálhatnak nemcsak a jövő generációja, de a tapasztaltabb kutatók számára is. Az Awardot olyan természettudományi területen dolgozó, nemzetközileg elismert eredményeket elérő kutatók kaphatják, akik munkássága új utat mutat az élő természet megismeréséhez és az emberiség javát szolgálja.

RS6797_OLAH-USC-54-scrA rektor emlékeztetett arra, hogy 2010-ben Jeremy K. Nicholson kapta a díjat, a metabonomika terén végzett úttörő munkájáért, 2011-ben Sir George Radda, az MRI-vizsgálatok magyar származású atyja vehette át az elismerést, míg a múlt évben Dr. Somogyi Péter neurobiológus, aki elsőként dolgozta ki az agykérgi sejthálózat leírásának módszerét, beleértve az idegsejtek különféle típusainak azonosítását.

„Ma a kitüntetettek listája és a díj presztízse tovább emelkedik” – fogalmazott Dr. Szél Ágoston, hozzátéve, hogy a Szenátus egyhangú szavazással támogatta, hogy a 2013-as Semmelweis Budapest Awardot Dr. Oláh György professzornak adományozza az egyetem.

Dr. Molnár Mária Judit tudományos rektorhelyettes laudációjában kiemelte: Dr. Oláh György hosszú és sikeres pályafutása alatt számtalanszor bebizonyította, hogy minden szempontból méltó az elismerésre, a Semmelweis Egyetem számára pedig megtiszteltetést jelent, hogy egy ilyen nemzetközileg elismert tudóst tüntethet ki e díjjal. A rektorhelyettes felidézte, hogy Oláh professzor számos felismeréssel járult hozzá a természettudományos ismeretek szélesítéséhez. Ezek közé tartozik a stabil karbokationokkal, szupersavakkal kapcsolatos felfedezése, vagy éppen a metanol használatának új lehetőségeire vonatkozó felismerése, ám a sort még hosszan lehetne folytatni. Az ő kutatásai vezettek az ólmozatlan benzin előállításának egy igen gazdaságos eljárásához is, kutatómunkájának eredményei enyhíthetik az emberiség függését a fosszilis üzemanyagoktól, valamint csökkenthetik a globális felmelegedés mértékét.

RS6851_OLAH-USC-67-scrDr. Molnár Mária Judit emlékeztetett arra, hogy Dr. Oláh György a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán tanult, és Dr. Zemplén Géza, a szerves kémia neves professzorának asszisztense lett. Az ötvenes évek elején annyira érdekelték a szerves flourvegyületekre alapuló gyógyszerkutatások, hogy két évig félidejű hallgatója lett a Semmelweis Egyetemnek (akkori nevén Budapesti Orvostudományi Egyetem).

„Akár Oláh professzor Dow Chemical Company-nél végzett tevékenységére gondolunk, akár clevelandi éveire a Western Reserve University-n vagy a Loker Hydrocarbon Research Institute-ban végzett kutatásaira, az eltökéltség és a tehetség megnyilvánulását látjuk, melynek köszönhetően egy példaértékű nemzetközi karrier bontakozott ki” – fogalmazott Dr. Molnár Mária Judit rektorhelyettes.

RS6855_OLAH-USC-65-2-scrDr. Oláh György tucatnyi könyvet írt, több mint 1400 tudományos közleményt publikált, 150 szabadalom fűződik a nevéhez. 53 különböző díjat, kitüntetést nyert el élete során, köztük a kémiai Nobel-díjat, a Corvin láncot, a Széchenyi-nagydíjat; a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja 1990 óta.

RS6789_OLAH-USC-2-scrOláh professzor Budapesten született 1927-ben. Az 1956-os forradalom leverése után hagyta el családjával Magyarországot, 1957 és 64 között Kanadában élt, majd az Egyesült Államokban telepedett le. George Olah néven, és már amerikai állampolgárként lett a Dow Chemical Company kutatója. 1965-től tanított a clevelandi, majd a dél-kaliforniai egyetemen, 1991-ben pedig megalapította a USC Loker Szénhidrogén Kutatóintézetet (Loker Hydrocarbon Research Institute). 1994-ben kapta meg a kémiai Nobel-díjat a karbokationok kutatásával kapcsolatos munkájáért; az indoklás szerint „újabb nagy lehetőséget tárt fel a vegyipar előtt, egyebek közt szénhidrogén alapú új anyagok vagy komponensek előállításában”. A Nobel-díj után a figyelme a metanollal működő tüzelőanyag-cellák kutatása felé irányult. Az ő vezetésével kifejlesztett direkt metanolos tüzelőanyag-cella az utóbbi időben az egész világ érdeklődésének középpontjába került.

Dobozi Pálma

 

 

printNyomtatás ▲ Fel ◀ Vissza

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.