A magyar származású Nobel-díjas kémikusnak, dr. Oláh Györgynek ítélte oda a Semmelweis Egyetem Szenátusa az idei Semmelweis Budapest Award nemzetközi díjat. A Semmelweis Egyetem legrangosabb elismerését dr. Szél Ágoston rektor és dr. Molnár Mária Judit rektorhelyettes a Dél-Kaliforniai Egyetemen, az Oláh György professzor által alapított Locker Hydrocarbon Research Institute-ban adta át a díjazottnak.
Dr. Szél Ágoston rektor beszédében kiemelte: a Semmelweis Egyetem legmagasabb rangú, legtekintélyesebb tudományos elismerését, a Semmelweis Budapest Awardot 2009-ben alapította a Szenátus olyan kimagasló tudományos tevékenységek díjazására, melyek példaképül szolgálhatnak nemcsak a jövő generációja, de a tapasztaltabb kutatók számára is. Az Awardot olyan természettudományi területen dolgozó, nemzetközileg elismert eredményeket elérő kutatók kaphatják, akik munkássága új utat mutat az élő természet megismeréséhez és az emberiség javát szolgálja.
A rektor emlékeztetett arra, hogy 2010-ben Jeremy K. Nicholson kapta a díjat, a metabonomika terén végzett úttörő munkájáért, 2011-ben Sir George Radda, az MRI-vizsgálatok magyar származású atyja vehette át az elismerést, míg a múlt évben dr. Somogyi Péter neurobiológus, aki elsőként dolgozta ki az agykérgi sejthálózat leírásának módszerét, beleértve az idegsejtek különféle típusainak azonosítását.
„Ma a kitüntetettek listája és a díj presztízse tovább emelkedik” – fogalmazott dr. Szél Ágoston, hozzátéve, hogy a Szenátus egyhangú szavazással támogatta, hogy a 2013-as Semmelweis Budapest Awardot dr. Oláh György professzornak adományozza az egyetem.
Dr. Molnár Mária Judit tudományos rektorhelyettes laudációjában kiemelte: dr. Oláh György hosszú és sikeres pályafutása alatt számtalanszor bebizonyította, hogy minden szempontból méltó az elismerésre, a Semmelweis Egyetem számára pedig megtiszteltetést jelent, hogy egy ilyen nemzetközileg elismert tudóst tüntethet ki e díjjal. A rektorhelyettes felidézte, hogy Oláh professzor számos felismeréssel járult hozzá a természettudományos ismeretek szélesítéséhez. Ezek közé tartozik a stabil karbokationokkal, szupersavakkal kapcsolatos felfedezése, vagy éppen a metanol használatának új lehetőségeire vonatkozó felismerése, ám a sort még hosszan lehetne folytatni. Az ő kutatásai vezettek az ólmozatlan benzin előállításának egy igen gazdaságos eljárásához is, kutatómunkájának eredményei enyhíthetik az emberiség függését a fosszilis üzemanyagoktól, valamint csökkenthetik a globális felmelegedés mértékét.
Dr. Molnár Mária Judit emlékeztetett arra, hogy dr. Oláh György a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán tanult, és dr. Zemplén Géza, a szerves kémia neves professzorának asszisztense lett. Az ötvenes évek elején annyira érdekelték a szerves flourvegyületekre alapuló gyógyszerkutatások, hogy két évig félidejű hallgatója lett a Semmelweis Egyetemnek (akkori nevén Budapesti Orvostudományi Egyetem).
„Akár Oláh professzor Dow Chemical Company-nél végzett tevékenységére gondolunk, akár clevelandi éveire a Western Reserve University-n vagy a Loker Hydrocarbon Research Institute-ban végzett kutatásaira, az eltökéltség és a tehetség megnyilvánulását látjuk, melynek köszönhetően egy példaértékű nemzetközi karrier bontakozott ki” – fogalmazott dr. Molnár Mária Judit rektorhelyettes.
Dr. Oláh György tucatnyi könyvet írt, több mint 1400 tudományos közleményt publikált, 150 szabadalom fűződik a nevéhez. 53 különböző díjat, kitüntetést nyert el élete során, köztük a kémiai Nobel-díjat, a Corvin láncot, a Széchenyi-nagydíjat; a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja 1990 óta.
Oláh professzor Budapesten született 1927-ben. Az 1956-os forradalom leverése után hagyta el családjával Magyarországot, 1957 és 64 között Kanadában élt, majd az Egyesült Államokban telepedett le. George Olah néven, és már amerikai állampolgárként lett a Dow Chemical Company kutatója. 1965-től tanított a clevelandi, majd a dél-kaliforniai egyetemen, 1991-ben pedig megalapította a USC Loker Szénhidrogén Kutatóintézetet (Loker Hydrocarbon Research Institute). 1994-ben kapta meg a kémiai Nobel-díjat a karbokationok kutatásával kapcsolatos munkájáért; az indoklás szerint „újabb nagy lehetőséget tárt fel a vegyipar előtt, egyebek közt szénhidrogén alapú új anyagok vagy komponensek előállításában”. A Nobel-díj után a figyelme a metanollal működő tüzelőanyag-cellák kutatása felé irányult. Az ő vezetésével kifejlesztett direkt metanolos tüzelőanyag-cella az utóbbi időben az egész világ érdeklődésének középpontjába került.
Dobozi Pálma
Galéria
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
