Bionikai Innovációs Központ: úton a megvalósulás felé

Az élő szervezetek alkalmazkodási mechanizmusaival foglalkozó tudományág, a bionika oktatását fél évtizede a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semmelweis Egyetem közös szervezésében vezették be, annak a felismerésnek a nyomán, hogy a bionika új területein szükséges szaktudást egy olyan új képzés teremetheti meg, mely a két egyetem egymást kiegészítő tudására, és azok együttműködésére épít.

Dr. Mátyus Péter, Bionikai Innovációs Központ, FB-tag

Dr. Mátyus Péter, Bionikai Innovációs Központ, FB-tag

Így indult el a „Molekuláris bionika” alapképzés, majd három évvel később két ráépülő mesterszak („Infobionika”, illetve „Orvosi biotechnológia”); nemcsak, hogy hazánkban elsőként, hanem koncepcióját és a képzés révén elsajátítható kompetenciákat tekintve világviszonylatban is az elsők között.

Roska Tamás, az MTA rendes tagja, a tudományos tanács elnöke úgy fogalmazott: „A bionikus alapképzés lényege, hogy a négy diszciplináris pillérből kettő a biológia (molekuláris biológia és idegtudományi alapok), kettő pedig az elektronika (elektromágnesség, fotonika és számítástechnika) oldaláról jelenik meg. Ez tehát egy újfajta mérnökség, ahol a hallgatók alapképzettsége kvantitatív jellegű. Időszerűségét a bionikai ipar kibontakozó új irányai, termékei és szolgáltatásai adják.”

Ami a képzést és kutatást illeti, többek között azok a törekvések említhetők, amelyek az élő szervezet komplexitásának pontosabb megértéséhez, sőt bizonyos, eddig csupán kvalitatíve értelmezett jelenségek kvantitatív, vagyis mennyiség szerinti leírásához is hozzájárulnak, és emellett új innovatív eszközöket szolgáltatnak különféle iparágak, például az egészségipar számára, szinte forradalmasítva bizonyos területek fejlődését.

„Ehelyütt említhető a betegellátásban kulcsfontosságú diagnosztikai és terápiás eszköztár javulása, mely az egészségbiztosítási rendszerben költség-megtakarítással is jár, vagy az is, hogy a bionika eredményeinek megvalósítása a hosszú ideje szerény teljesítményt nyújtó eredeti gyógyszerkutatás megújulásához is hozzájárulhat. Nem utolsó sorban utalhatunk arra is, hogy az élelmiszerbiztonság és a nemzetbiztonság területeit szolgáló, mind alkalmazhatóságban, mind gyorsaságban és költséghatékonyságban az eddigieket felülmúló eszközök terjedhetnek el” – hangsúlyozza Dr. Mátyus Péter egyetemi tanár, a Szerves Vegytani Intézet igazgatója, a Bionikai Innovációs Központ FB-tagja.

20130909-IMG_7672-matyus-peter-webAz egyébként kezdettől fogva sikeres, nagyszámú és jó képességű hallgatókat vonzó bionikus képzés célja olyan szakemberek képzése, akik képesek alkalmazni a bionika eszközeit, sőt újakat is fejleszteni, és a bionika mellett a kapcsolódó területek problémáit is értik, és azok megoldásához kompetens módon hozzá tudnak járulni.

Ez a tudásbázis, valamint a nemzetközi bionikai ipar töretlenül gyors ütemű fejlődése, és az izmosodó hazai bionikai cégek növekvő aktivitása együttesen tették időszerűvé és szükségessé, hogy a két egyetem kezdeményezze, és hozza létre azt az innovációs központot, amely a hazai bionikai kutatások aktív és koordináló szervezeteként katalizálja és erősíti a hazai bionikai ipar kibontakozását. Így az idei évben a Semmelweis Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem megalapította a Bionikai Innovációs Nonprofit Kft-t, amelynek feladata a Kormány által támogatott Bionikai Innovációs Központ (BIK) létrehozása, amely várhatóan 2015-ben valósul meg.

A szervezőmunka intenzíven folyik. Megalakult a Kutatási Tanács és a Felügyelő Bizottság (előbbinek Roska Tamás, utóbbinak Fodor István az elnöke), és körvonalazódnak azok, a főként a két egyetem tudását hasznosító projektek, amelyek majd a BIK-ben folytatódnak.

Dr. Mátyus Péter tájékoztatása szerint a BIK egyik fontos kutatási területe a korszerű teranosztikai (theranostics = therapy+diagnostics) elveken alapuló, minőségében és költséghatékonyságában a korábbiakat felülmúló betegellátás számára hasznosítható alkalmazások kidolgozása. Ennek során az egyik fontos feladat a laboratóriumi vizsgálatok széles skálájának elvégzését lehetővé tevő, miniatűr mintaigényű, hordozható, betegágynál és járóbeteg-ellátásban egyaránt használható „lab-on-a-chip” (laboratórium egy chipen) típusú eszközök bevezetése és újak kidolgozása. A következő teendő a vizsgálat révén nyert sokfajta diagnosztikai adat (ún. biomarkerek) új típusú feldolgozása a Pázmány Egyetem közreműködésével. A Semmelweis Egyetem ez esetben tehát nemcsak a projekt kidolgozásában vesz részt, hanem az eredmények első számú hasznosítója is, új terápiás protokollok bevezetésével.

Nem kétséges, hogy a BIK létrehozásában vállalt úttörő szerep, valamint az általa az egészségügyben és más területeken elérhető igen fontos eredmények egyre bővülő köre erősíteni fogja mindkét egyetem hazai és nemzetközi reputációját, pozícióját – fogalmazott Dr. Mátyus Péter.

Nagy Emese

printNyomtatás ▲ Fel ◀ Vissza

A cikket a Semmelweis Egyetem Marketing és Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.