20130611-IMG_0354-lendulet-program-dijatado-mta-webDr. Patócs Attila egyetemi tanulmánya harmadik évének határán érkezett el ahhoz a dilemmához, hogy a klinikumban folytassa a majdani munkáját, vagy a laborban. Ez utóbbit választotta. Mindig is vonzódott az elvontabb tudományok iránt: a matematika, a fizika és a kémia érdekelte; maga sem tudja miért az orvosi egyetem mellett döntött – veti közbe dr. Patócs Attila. Ennek a döntésnek köszönhető, hogy idén ő is egyike lett a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Fiatal Kutatói Program nyerteseinek.

Negyedévesen párhuzamosan folytatott tanulmányokat a Budapesti Műszaki Egyetemen, orvosbiológia mérnöki képzésen. A Semmelweis Egyetem Általános Orvosi karán 1998-ban, a Budapesti Műszaki Egyetemen 2000-ben diplomázott. Az egyetem befejezését követően a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika Endokrinológiai Genetika Laboratóriumában kezdett el dolgozni, mint PhD hallgató. Témája a mellékvese-daganatok genetikai eltéréseinek vizsgálata volt, olyan családoknál, ahol ilyen betegségre bukkantak. „Ilyenkor a betegek által feltett leggyakoribb kérdés, hogy a gyermekem örökli-e vagy sem a daganat kialakulására való hajlamot. Az endokrin rendszer daganatai szerencsére csak nagyon ritkán bizonyulnak rosszindulatúnak. Fő tulajdonságuk, hogy hormont termelnek. Ha az agyban alakul ki az ilyen betegség, annak tünete a fejfájás, vagy látászavar lehet. Pajzsmirigy daganat esetében duzzanat a nyakon, nyelési nehézségek esetleg köhögés jelentkezhet. Amennyiben a daganat a mellékveséből származik, annak következménye lehet a magas vérnyomás vagy akár cukorbetegség.” – sorolja dr. Patócs Attila.

20130712-IMG_3424-patocs-attila-webPhD fokozatszerzését követően 2008-ban laboratóriumi diagnosztika-i szakorvos és 2010-ben molekuláris genetika diagnosztikai szakorvosi képesítést szerzett. Jelenleg ennek a laboratóriumnak és a Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet Endokrinológiai részlegének vezetője.

Kutatómunkáját a PhD képzést megelőzően is a II. Sz. Belgyógyászati Klinikán dr. Tóth Miklós vezetésével végezte, míg a PhD témavezetője Rácz Károly professzor volt. Kutatói szemléletének kialakítását elsősorban nekik köszönheti. A fokozatszerzést követően két évet az Amerika-i Endokrin Társaság International Scholarship program keretében az Ohio State University Comprehensive Cancer Centrumban, és a Cleveland Clinic, Lerner Research Institute Genomic Medicine Institute-ban, mint posztdoktor kutató dolgozott. Itt ismerkedett meg az ún. nagy áteresztőképességű molekuláris biológiai technológiákkal. Kutatómunkája az emlődaganatokra, és a daganatok mikrokörnyezetének genetikai elváltozásaira összpontosult. Kutatótársaival elsőként igazolták, hogy a tumor stróma – vagyis a daganat környezete, ami védi, illetve támogatja a tumort – is hordozhat genetikai eltéréseket, amelyek befolyásolják a daganatok áttétképződésének képességét.

Ottani munkacsoport vezetője Charis Eng professzor asszony volt, akitől bepillantást nyert abba a komplex folyamatba, hogy egy laboratóriumon belül miként kell törekedni a különböző kutatási projektek közötti megfelelő egyensúlyra. Ugyanis a rizikós témák mellett szükségesek a kevésbé veszélyes, viszonylag könnyen kivitelezhető projektek is, amelyek egyrészt alkalmasak a fiatal kutatók betanítására, másrészt a folyamatos publikáláshoz is nélkülözhetetlenek. Szavai szerint ez az egyensúly még inkább fontos a kutatói, oktatói és diagnosztikai betegellátást végző intézmények esetében. A kutatási feladatok sokszínűsége miatt az egyes témák sikerességéhez és a komoly eredmények felfedezéséhez, nemcsak az infrastruktúra fejlettsége és a szakértelem megléte a döntő, hanem bizony a véletleneknek is szerepe van. Felidézte, itt tapasztalta meg, hogy a nem várt eredmények legalább olyannyira, de számos esetben még fontosabbak is lehetnek, mint azok, amelyek a kísérletek tervezésekor valamilyen szinten elvártak voltak.

20130712-IMG_3435-patocs-attila-webHazatértét követően munkáját ugyanott folytatta, ahol abbahagyta. A feladata változott, számos nagyon lelkes és kitartó fiatal hallgató munkájának az irányításában vehetett és jelenleg is részt vesz, akik az endokrinológia különböző nagyon izgalmas területének vizsgálatával foglalkoztak és foglalkoznak. Jelenleg is négy, nagyon ügyes PhD hallgató munkáját irányíthatja, akik közül ketten már közel állnak a fokozatszerzéshez, ketten pedig a kutatómunkájuk elején járnak.

Mint mondta, szeretne megemlékezni egyik legkedvesebb tanítványáról, dr. Ács Bencéről, akivel hazatérése után mint TDK munkájának vezetője, majd mint PhD témavezetője dolgozhatott együtt, és akit a sors idén tavasszal hirtelen elragadott. Véleménye szerint személye és kitartása példamutató mindannyiuk számára. Elvesztése mérhetetlen fájdalmat és hatalmas űrt hagyott maga után – tette hozzá. A munkacsoport célja, hogy az ő elkezdett munkáját is befejezze és eredményeit publikálják.

Dr. Patócs Attila beszélt arról is, hogy a Lendület program támogatásával lehetőségük lesz a laboratórium fejlesztésére: egy nagy kapacitású számítógép beszerzésével a teljes human genomokat tudják majd vizsgálni. A kutatásuk célja, hogy minél korábban kiderüljön, hogy egy szülő, vagy leendő szülő tovább adja-e a betegségét, illetve a gyermek örökölte, vagy sem a a daganat kialakulásához vezető génhibát. A kutatómunka másik célja, hogy olyan terápiás célpontokat találjanak, amivel megakadályozható, késleltethető, vagy gyógyítható a már kialakult daganat. Munkáját szoros együttműködésben kívánja folytatni a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikai Endokrin munkacsoportjával, és számos, új együttműködés kialakítására törekszik, ami biztosítja, hogy egy mindezidáig elképzelhetetlen komplexitással tárják fel az endokrin rendszer örökletes daganataiban zajló folyamatokat.

Nagy Emese

Idén tizennégy kiemelkedő teljesítményt felmutató kutató alakíthatott önálló kutatócsoportot akadémiai kutatóközpontokban, kutatóintézetekben és hazai egyetemeken az MTA Lendület programjának köszönhetően. Köztük Dr. Maurovich Horvat Pál, dr. Mócsai Attila, és dr. Patócs Attila Balázs a Semmelweis Egyetemről. A cikksorozat következő részében dr. Mócsai Attilát mutatjuk be.

 

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.