A Kutatói Szalon első félévi utolsó rendezvényén dr. Molnár Mária Judit tudományos rektorhelyettes köszöntötte a vendégeket, s mutatta be röviden a program előadóit. Ez alkalommal a Fogorvostudományi Kar mutatta be tudományos munkáját: a napjainkban előre mutató, 2012-ben leginnovatívabb területnek bizonyult regeneratív medicináról hallhattunk előadást dr. Varga Gábor professzortól, majd dr. Dobó-Nagy Csaba professzor a biokompatibilis fogászati anyagok fejlesztéséről beszélt.
A Kutatói Szalon házigazdájaként dr. Zelles Tivadar professzor emeritus, a Fogorvostudományi Kar volt dékánja bevezetőjében köszöntötte a megjelenteket és üdvözölte a tényt, hogy ez alkalommal kari jelleggel is bír a Szalon, oldottabb és barátibb légkörben, mint egy kongresszusi előadás.
Hol is helyezkedik el a magyar fogorvostudományi kutatás a világban? – tette fel a kérdést dr. Zelles Tivadar, majd a Scopus adatait idézte:1996-2010 között az impakt faktorral rendelkező közleményeket vették alapul és ezek között a világon a 44. helyen áll Magyarország. Az egy közleményre eső citációk és a Hirsch-index alapján is a 39. helyen állunk. A nyugat-európai régióban húsz ország közül a 15. helyet foglaljuk el. A szakma hazai kedvelt lapja, a Fogorvosi Szemle, nincs az első száz felsorolt folyóirat között, de ez a felsorolt folyóiratok világnyelveken való megjelenésével magyarázható. Az ázsiai régióban a felsorolt 22 ország között, Szingapúr mögött a 9. helyet foglalnánk el. A Közel-Keleten a 3-5. helyen lennénk a felsorolt 16 ország között, Latin-Amerikában pedig a 28 ország sorában, Argentína és Mexikó között az 5-6. helyen van Magyarország.
Mint Zelles professzor hozzáfűzte, a statisztikában feldolgozott körülbelül 200 ország sorában elfoglalt 40-44. hely rangosnak tekinthető a világban. A legpozitívabb a kelet-európai régió, melyben 2006-2010. között az első helyen állunk. Az itthoni sorrendben az első helyen a Semmelweis Egyetem, utána Debrecen, Szeged, majd Pécs szerepel. Ezeket az adatokat figyelembe véve lehet értékelni a magyar fogorvos-kutatók és a mai előadók teljesítményét is – tette még hozzá Zelles professzor, majd kiemelte a fogorvos-kutatók nagy generációjának szerepét a mai régiós vezető szerep elérésének folyamatában. Több kiválóság között dr. Bánóczy Jolán professzor emerita, volt tanszékvezető dékán kiemelkedő munkáját méltatta a kar mai státuszának kivívásában. Bánóczy professzor asszony jelentős kutatócsoportot hozott létre, megteremtette a kutatás tárgyi feltételeit és mint dékán, mindenkor segítette az elméleti kutatásokat.
A Kutatói Szalon két előadóját mint a fogorvosi kutatás két meghatározó egyéniségét mutatta be, akiknek a nevéhez a kutatási tevékenység jelentős része fűződik. Mindketten elsősorban az alapkutatás, az alkalmazott klinikai kutatás területén végeznek munkát, s mindketten a non-ortodox kutatásépítés hívei. Varga professzor kiépítette a modern molekuláris kutatás szinte teljes vertikumát, Dobó Nagy professzor szinte ugyanezt az utat járja, példaként említem a molekulaszintű anyagkutatási csoport létrehozását – hangsúlyozta.
Dr. Varga Gábor professzor, a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Orálbiológiai Tanszékének vezetője Fogat fogért? – tények és remények az emberi fogeredetű őssejtek bioregenerációs potenciáljáról című előadásában leszögezte, hogy molekuláris embriológia, az őssejtkutatás általános eredményei vezettek az emberi fogeredetű őssejtek felfedezéséhez. Ez megalapozza a biológiai szövetépítést, melyhez nem elég a sejt, de szükséges a megfelelő extracelluláris hordozó kialakítása, és a megfelelő biológiai induktorok pontos alkalmazása is. A kutatás a fogak rögzülési problémáinak megoldásától az egyes fogszövet elemek regenerálásán át a teljes fogregenerálásig terjed. Teljes fogregeneráció epitheliális és mesenchimális sejtek komplexummá differenciáltatásával, nanoszerkezeti elemekkel és különböző bioaktivátorok segítségével érhető el, egyelőre csak állatkísérletekben. Mindezek megalapozása a csontvelői mesenchymalis őssejtek felfedezésével indult, amelyeket először 1989-ben írtak le, majd 2000 és 2004 között jelentek meg az első közlemények a fogbél és a foggyökérhártya őssejt-populációinak azonosításáról. Az emberi pulpában tehát találhatóak olyan sejtek, amelyek különböző irányokba differenciáltathatóak, vagyis in vitro különböző típusú szövetek hozhatóak létre belőlük, így keményszövetek mellett akár idegsejtek is.
Dr. Varga Gábor kutatócsoportja felnőtt szervezetből származó fogeredetű szövetekkel kezdett foglalkozni, ebből készítettek őssejttenyészeteket, s manipulálták azokat különböző irányokba. Az elért kutatási eredmények megalapozhatják a nanomátrix alapú, őssejteket tartalmazó mesterséges biológiai szövet fejlesztését. Fentiek mellett biztató kísérleteket folytatnak fogeredetű indukált pluripotens őssejtek létrehozására a piggyBac transzpozon rendszer alkalmazásával, együttműködésben a világhírű Nagy András torontói őssejtkutató professzorral. Eredményeik az alapkutatás, a gyógyszerfejlesztés és a biológiai szövetépítés területén is felhasználhatóak lesznek. Ma a legreménytelibb területként a mesenchymalis eredetű szövetek, így a csontok, porcok és fogszövetek megújítása jelölhető meg.. Ugyanakkor, mivel a fogeredetű őssejtek embrionális idegsejt előalakok transzdifferenciálódásának eredményeképpen jönnek létre, így viszonylag könnyen idegi differenciálódási irányba alakíthatóak, ami magában foglalja az idegsejtek regenerációjának lehetőségét. Emellett a fogeredetű mesenchymalis őssejtek rendkívül erős immunszupresszív és gyulladásgátló hatással rendelkeznek, s mint ilyenek jelentős potenciállal rendelkeznek az akut traumák, így a gerincvelői sérülés, illetve gyulladásos betegségek, mint az akut pancreatitis vagy a gyulladásos bélbetegség kezelésére is. bélbetegség kezelésére is.
Dr. Dobó-Nagy Csaba (Orális Diagnosztikai Tanszék) Biokompatibilis fogászati anyagok című előadásának bevezetéseként örömét fejezte ki, hogy bemutathatja az SE FOK Anyagtudományi Kutató Központ munkáját, majd a klasszikus fogászati tömőanyagokat tekintette át, melyek közül a higanyt tartalmazó amalgámot az uniós rendelkezések alapján 2014-ig ki kell vonni a régiós és hazai forgalomból.
Dobó-Nagy Csaba elmondta, az Anyagtudományi Kutató Központ nemzetközi elismertségnek örvendő kutatói gárdával végzi a kvantumkémiai kutatási tevékenységet, a számítógépes molekulatervezést és laboratóriumi polimer szintézist, az előállított anyag mechanikai tulajdonságait célzó vizsgálatokat, valamint a szintetizált anyag in vitro és in vivo biokompatibilitás vizsgálatait. A kutató munka nemcsak alapkutatást jelent, hanem célzott alap és alkalmazott kutatás, illetve a kísérleti fejlesztés érdekében is történik. Az üvegionomer cementet vetették alá vizsgálatnak neutron spektroszkópiával a Rutherford Appleton Laboratory-ban. Számítógépes molekulatervezést végeztek a polialkenoát váz elvi lecserélésére, amely egy poliprolin módosulat. Az ezen elhelyezkedő –COOH csoportok lépnek az üvegtöltelékkel sav-bázis reakcióba, ahogy azt az eredeti alkenoát vázzal is teszik. Itt azonban az aktív csoport térben kedvezőbben helyezkedhet el, ami a fizikai tulajdonságok javulását is eredményezheti. Fontos jelenség, hogy a sugárirányú törésvonalak az anyag kemény és törékeny voltát mutatják, de a felszíne sima. Ez azt jelzi, hogy a törés a mátrix és a töltelék mentén halad, vagyis itt lesz leggyengébb a kötés. A fogászati anyagok esetében elsőként alkalmazott 3D-s fraktográfiai nano-CT vizsgálatok ugyanezt mutatják. A mátrix módosításának fejlesztése volt a legkézenfekvőbb a számítógépes molekulatervezés igénybevételével. A monomer, mely működni fog: egy stabil molekula és ha polimerizálják, akkor a középső gyűrű felszakad és lesz egy prolin aminosav, egy másik molekula, amely a béta helyzetű szénhez köt, s ezzel egy, a gazdaszervezet és a baktérium által nem lebontható polimert ad, mely jó kötést biztosít, mivel képes a polimer az alumíniumhoz és a dentin kalciumához is kötődni. Az in vitro tesztek komplettálása befejező stádiumába ért. Az in vivo biokompatibilitási teszteket patkány és humán kísérletek támasztják alá.
Dobó-Nagy professzor kutatócsoportján kívül mindössze Bristolban és Thaiföldön tudják ezt a pulpairritációs módszert korrekt módon elvégezni. A hazai tesztek mikro-CT felvételei igazolják, hogy a kezelt területeken perforáció nem történt. A humán teszteket a Parodontológiai Klinikán Gera István professzor úr vezetésével végezték a megszokott protokoll szerint. A mechanikai tulajdonságok jellemzésére végzett vizsgálatok Nagy Péter KKKI főmunkatárssal együttműködésben, a neutron spektroszkópiás vizsgálatok Gregory Chasse professzorral (Queen Mary, London University) kollaborációban történtek, a molekulatervező csoport vezetőjeként Csizmadia Imre akadémikus vesz részt a kutatásban.
Urbán Beatrice
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
