Daganat-progresszió Kutatócsoport néven alakult meg, s kezdi meg a munkát július 1-jével az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, valamint a II. Sz. Patológiai Intézet közös, MTA által támogatott kutatócsoportja. Dr. Tímár József, a kutatócsoport vezetője, a II. Sz. Patológiai Intézet igazgatója azt hangsúlyozta: a rákkutatás legizgalmasabb területét, a daganatok progressziójának vizsgálatát választották kutatási témának. „A rosszindulatú daganatok biológiai viselkedésének ez a fázisa a legkevésbé ismert folyamatokat jelzi, az áttétképzést, illetve a szervezet erőinek a felemésztését, ami gyakorlatilag a beteg halálához vezethet” – mondta dr. Tímár József.

Mint megjegyezte, a két intézet szerencsésen egészíti ki egymást, az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet a hematológiai természetű daganatok (limfómák, leukémiák) kutatásával foglalkozik, míg a II. Sz. Patológiai Intézet a szolid daganatokra (például vese-, tüdő-, emlőrák, melanóma) fókuszál. A cél azonban egységes: a betegség lefolyását jelző és a gyógyszerérzékenységet meghatározó genetikai sajátosságok tisztázása, valamint a terápiás lehetőségek kutatása. A kutatócsoport vezetője kiemelte: a program minden területén a hangsúly a korszerű molekuláris genetikai vizsgálatokon van.

Mindemellett a célok között szerepel egy olyan, a világon szinte egyedülálló, daganattípusonként 50-100 eset mintáját tartalmazó biobank létrehozása, amely segítségével többet lehet megtudni a rosszindulatú daganatok azon stádiumáról, amikor azok a beteg halálához vezetnek. „Világszerte csak nagyon részleges elképzeléseik vannak a kutatóknak arról, hogy a daganatok genetikája mennyit módosul arra a fázisra, amikor a beteg meghal. Pedig ezzel az ismerettel sokkal valósabb képet kapnánk a daganatok genetikai sokarcúságáról” – mondta dr. Tímár József. A kutatócsoport vezetője azt reméli, öt év alatt eredményeket érnek el egy fontos, de kevéssé kutatott területen is, vagyis lépéseket tehetnek a mutáns KRAS onkogént célzó molekula kifejlesztése felé. Számos daganattípus esetében ugyanis komoly kihívást jelent a leggyakoribb onkogén hiba, a KRAS onkogén mutációja, amely az eddigi ismeretek szerint minden korszerű célzott kezelésre rezisztenssé teszi a daganatot.

A közelmúltban kihirdetett, évi 30 millió forintos, Magyar Tudományos Akadémiától kapott keret hat kutatói álláshely finanszírozására elegendő. Az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetből dr. Krenács Tibor, dr. Paku Sándor és dr. Sebestyén Anna vesz részt a kutatócsoport munkájában, míg a II. Sz. Patológiai Intézet részéről dr. Lendvai Gábor, dr. Rásó Erzsébet és dr. Tőkés Annamária került be a kutatócsoportba, amelynek munkáját öt éven át finanszírozza az MTA.

Július 1-vel összesen négy MTA által támogatott kutatócsoport kezdheti meg munkáját az egyetemen. A dr. Hunyady László vezette kutatócsoportról itt olvashatnak, cikksorozatunkat pedig hamarosan folytatjuk a dr. Kellermayer Miklós és a dr. Kéri György által vezetett kutatócsoportok bemutatásával. DP

Fotók: attekovacs.com, D. Kiss Balázs