Dr. Hunyady László

A Dr. Hunyady László vezetésével felálló tízfős MTA által támogatott kutatócsoport a következő öt évben hormonreceptorok egy csoportjának a működését vizsgálja. Kutatásuk célja olyan vegyületek azonosítása és vizsgálata, melyek a receptorok jelátviteli folyamatait szelektíven képesek szabályozni. „Amikor egy receptort aktiválunk, akkor nem egy folyamat indul el, hanem párhuzamosan több is. Bennünket az érdekel, hogy terápiásan kihasználható-e, hogy ezeknek a párhuzamos folyamatoknak csak egy részét aktiváljuk, másik részét gátoljuk” – mondta el a professzor.

A kutatócsoportunkat fő érdeklődési területe ennek az új farmakológiai iránynak a vizsgálata. E célból bioinformatikai módszerekkel elemzik és azonosítják azok a folyamatok, melyeket az adott receptor serkent vagy gátol. Ezt követően feltérképezik, hogy a különböző szerek ezek közül melyiket aktiválják és melyiket gátolják. Ha sikerül olyan szereket azonosítani, amelyek a jelátviteli folyamatokat szelektíven szabályozzák, annak a terápiában a mellékhatások szempontjából komoly előnyei lehetnek.

Dr. Balla András

Az ÁOK Élettani Intézetének igazgatója hangsúlyozta: kutatásuk közvetlen célja új jelenségek feltárása, vagyis alapkutatás, ami ha valóban új eredményeket hoz, akkor felfedező kutatásnak is neveznek. Véleménye szerint egy egyetemi környezetben több okból is nagyon nagy szükség van a felfedező kutatásokra. Egyrészt a kutatásban elért eredmények alapvetően fontosak egy egyetem nemzetközi elismertsége szempontjából. Az egyetemek nemzetközi rangsorainak kialakításakor nagyon nagy szerepe van a tudományos teljesítményeknek. Másrészt az új eredmények későbbi fejlesztések kiinduló pontját is jelenthetik. Lényeges elem az innováció-menedzsment is, a kutatóknak ilyen szemmel is figyelniük kell eredményeiket – emelte ki.

A professzor a felfedező kutatás kapcsán fontosnak tartja azt is, hogy ennek közvetlen kihatása van az oktatói állomány színvonalára. A kiváló fiatal kollégák idevonzásában kulcsszerepe van, hogy kutatási perspektívát tudjunk ajánlani nekik. Dr. Hunyady László szerint az egyetemeken, az intézetekben, a klinikákon törekedni kell arra, hogy magas legyen a kutatómunka színvonala és olyan kutatócsoportok működjenek, melyek hazai és külföldi támogatást tudnak vonzani, továbbá módjuk van kutatókat alkalmazni. Az intézetben arra törekszem, hogy aki kutatóként nálunk dolgozik az vegyen részt az oktatói munkában. Ahol sok projekt van és kutatatókat alkalmaznak, akik hozzájárulnak az oktatáshoz is, ott az oktatási terhek szélesebb körben oszlanak el. Ebből adódóan színvonalasabban lehet ellátni az oktatói feladatokat, és marad idő a kutatásra is. Ez önmagát erősítő folyamat. Nem szabad elfelejteni, hogy a világ vezető egyetemei kutatásdomináltak. A kutatás színvonala húzza magával az oktatás színvonalát – jelentette ki.

Dr. Hunyady László kitért arra is: a felfedező kutatásnak óriási szerepe van abban is, hogy a fiatal kutatók itthon maradjanak vagy hazajöjjenek külföldről. Sok sikeres fiatal kutató külföldön még beosztott kutatóként dolgozik. Számukra óriási lehetőséget jelenthet, ha a külföldön megkezdett munkát saját munkacsoportot alapítva Magyarországon folytathatják. Ez a célja a Magyar Tudományos Akadémia nagy sikerű Lendület programjának is. Mint egyetemi vezető, kiemelten fontos feladatomnak tekintem, hogy segítsem megteremteni a tehetséges és sikeres fiatal kutatók hazai munkájának feltételeit – hangsúlyozta a professzor.

A Semmelweis Egyetemen négy új akadémiai kutatócsoport indul július 1-től. Cikksorozatunkat hamarosan a további három kutatocsoport bemutatásával folytatjuk.

T-Sz.Sz.