Negyven év a pszichiátriai betegségek jobb megismerése érdekében

Nemcsak negyven éves klinikai és 35 éves oktatói, kutatói munkásságának szól ez a díj, hanem közvetlen munkatársainak, valamint magának a pszichiátriának is az elismerése, és újabb bizonyíték arra, hogy a pszichiátriát is lehet tudományosan művelni – mondja Dr. Rihmer Zoltán professzor, a Semmelweis Egyetem Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztályának tudományos igazgatója arra a kérdésre, mit jelent számára a közelmúltban megkapott Széchenyi-díj. A pszichiáter, neurológus szakorvos, az MTA doktora, címzetes egyetemi tanár a kedély- és szorongásos betegségek klinikai, valamint biológiai kutatásában végzett, határainkon túl is számon tartott tudományos munkássága, gyógyító, publikációs, oktatói és szakmaszervezői tevékenysége elismeréseként kapta a kitüntetést.

A pszichiátriai betegségek, elsősorban a depresszió, népbetegségnek számítanak Magyarországon, akárcsak Európa többi országában. Az orvosi értelemben vett depresszió gyakorisága Magyarországon minden évben 7-8 százalék, és ez megegyezik a hasonló égöv alatt elhelyezkedő országok adataival. Dr. Rihmer Zoltán kutatásainak egyik fő iránya egy olyan rendszer kialakítása volt, amelynek segítségével nagy valószínűséggel előre jelezhető, hogy egy depressziós betegnél mekkora az öngyilkosság rizikója. „Az öngyilkosságban meghaltak több mint kétharmada nem kezelt depresszióban szenved. Ugyanakkor a depressziós betegek döntő többsége nem lesz öngyilkos, tehát a depresszió és öngyilkosság kapcsolata egy viszonylag szűk csoportra korlátozódik. Minél súlyosabb a depresszió, minél nagyobb a szorongás-szint és a reménytelenség, annál nagyobb az öngyilkosság veszélye, de a pszichoszociális tényezőknek is fontos szerepük van” – magyarázza a szakember.

A gyermekkori negatív életesemények, így például a fizikai vagy szexuális abúzus, a felnőttkori provokáló életesemények, például akut veszteségek vagy munkanélküliség is szerepet játszanak az öngyilkos magatartás kialakulásában, elsősorban a depressziós betegeknél. Férfiaknál körülbelül háromszor gyakoribb az öngyilkosság, mint nőknél. „Tehát, ha egy férfi depressziós betegről van szó, aki munkanélküli és családi kapcsolatai tönkrementek, növekszik az öngyilkosság veszélye, mivel a rizikófaktorok összeadódnak, egymást erősítik” – mondja a professzor.

Az elmúlt 25 évben egyébként Magyarországon közel 50 százalékkal csökkent az öngyilkosság, bár az utóbbi 4 évben enyhe emelkedés tapasztalható. Ez a nagy csökkenés részben a pszichiátriai betegek jobb kezelésének köszönhető – mutat rá a szakember, hozzátéve, hogy az elmúlt két és fél évtizedben – leszámítva az utóbbi éveket – a szakemberek, a gondozóintézetek és a lelki elsősegély telefonszolgálatok száma is fokozatosan nőtt. A 25 évvel ezelőttihez képest 14-szeresére emelkedett az antidepresszáns szerek forgalma, ami Dr. Rihmer Zoltán szerint azt jelzi, hogy ennyivel több beteg került be a pszichiátriai ellátórendszerbe.

Fotók: D. Kiss Balázs

A pszichiáter emellett sokat foglalkozott a depressziós betegségek pontosabb diagnózisával, ami a terápia tökéletesítésének az alapja. „A depresszió nem egységes betegség, rendkívül különböző lehet a klinikai megjelenése. Más-más fajta depressziók más-más gyógyszerre, gyógymódra reagálnak. Bizonyos típusú depressziók esetén a kognitív terápia is hatékony, de a legjobb eredményt a gyógyszeres és pszichoterápiás gyógymódok kombinációja adja. Nincs univerzális antidepresszáns, és néha nagyon nehéz megtalálni a megfelelő kezelést, a személyre szabott terápiát.” Mint hangsúlyozta, a depresszió elleni szerek egyes betegségcsoportokban kevésbé, más depresszió formákban viszont (és ez a gyakoribb) nagyon jól hatnak.  Kimutatták, hogy a bipoláris depresszió egy bizonyos alcsoportjában teljesen más terápiára – például hangulatstabilizáló gyógyszerekre – van szükség. Ezt a kis betegségcsoportot Dr. Rihmer Zoltánnak amerikai, olasz és magyar kollegákkal sikerült részletesen körülírni.

Dr. Rihmer Zoltán terveiről azt mondja, még legalább tíz évig szeretne gyógyítással, kutatással és oktatással foglalkozni; az öngyilkosság megelőzésével, a depresszió és az öngyilkosság összefüggéseivel kapcsolatos vizsgálatait szeretné továbbvinni és finomítani. A másik terület, amely most élénken foglalkoztatja, a placebo kérdés, amely nemcsak a pszichiátria, de az egész orvostudomány egyik legnagyobb rejtélye. DP