Forrás: topnews.in

Bár a kutatások folyamatosak, az Alzheimer-kór kialakulásának oka továbbra is ismeretlen és a gyógyítása sem megoldott. Az emlékezet elvesztésével kezdődő betegség a 65 évnél idősebbek egy százalékát érinti, 85 év felett ugyanakkor már csaknem minden második ember Alzheimer-kóros. „Ha időben, rögtön az első panaszok megjelenésekor orvoshoz kerül a beteg, a gyógyszeres kezeléssel több évet is nyerhet” – hangsúlyozta dr. Kovács Tibor, a SE Neurológiai Klinikájának docense, aki szerint a legnagyobb probléma éppen az, hogy túl későn ismerik fel a betegséget.

A feledékenységet ugyanis sokan az öregkor természetes velejárójának tartják, s nem tudják, hogy egy lassú lefolyású, de súlyos és gyógyíthatatlan betegség első jele is lehet. „Ha például az idős hozzátartozónk többször elmesél egy történetet, azért mert nem emlékszik, hogy már elmondta, vagy beszélgetés közben rendszeresen vissza kell kérdeznie, mindenképpen érdemes a háziorvoshoz, majd neurológushoz vagy pszichiáterhez fordulni” – mondta dr. Kovács Tibor. Ehelyett a páciensek többsége csak évekkel az első figyelmeztető tünetek megjelenése után, az Alzheimer-kór úgynevezett középsúlyos szakaszában jut el vizsgálatra. Ebben a stádiumban a beteg már viselkedés- és magatartászavarokkal küzd, agresszív, furcsa gondolatai vannak, rendszeresen eltéved. Az életminőség még ekkor is javítható, ám a lassú leépülés visszafordíthatatlan.

Forrás: alzinfo.org

A nyolc-tizenkét évig tartó folyamatban – az emlékezet elvesztése után – leépülnek a gondolkodást és a magatartást szabályozó képességek, megszűnnek az alapvető motorikus készségek, nehézséget okoz az eszközök kezelése, majd a járás és a nyelés is, végül az Alzheimer-kór minden idegrendszeri képességet tönkretesz. A súlyos tünetek ellenére a betegek zöménél még ebben a késői szakaszban sem diagnosztizálják az Alzheimer kórt.

Dr. Kovács Tibor

Magyarországon becslések szerint 100-130 ezer Alzheimer-kóros beteg élhet, azonban az ellátórendszerben 10 ezernél is kevesebbet kezelnek – mutatott rá dr. Kovács Tibor.
Nemzetközi szinten sem sokkal jobb a helyzet: egy nemrég közzétett felmérés szerint a világszerte Alzheimer-kórral küzdő 36 millió betegből, 28 milliót nem diagnosztizáltak.

Bár számos hipotézis született az elmúlt évtizedekben arról, hogy mi váltja ki az Alzheimer-kórt, biztosat most sem lehet tudni. A különböző vizsgálatok ugyanakkor azt mutatják, hogy léteznek olyan tényezők, amelyek növelhetik a kór kialakulásának veszélyét. Ezek közé tartozik a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint éppúgy, mint a mozgásszegény és szellemileg inaktív életmód. Az idei évben egyébként új nemzetközi irányelv készült az Alzheimer-kór diagnosztikai kritériumairól. Ennek hazai alkalmazásáról is szó lesz a szeptember 22-én kezdődő, három napos Alzheimer Konferencián. DP