a Semmelweis Egyetem
49 nap
18 óra
43 perc
9 mp

Meghirdetett szakgyógyszerészi szakképesítések leírása


A szakgyógyszerészi képzés Magyarországon 1972-től kezdődött meg, ezzel a gyógyszerészek szakirányú képzésében úttörőnek bizonyult hazánk Európában. A szakgyógyszerészi képesítésről szóló 16/1972. (X. 8.) EüM rendelet tartalmazta első alkalommal a szakgyógyszerészi szakképzésre és vizsgáztatásra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a szakorvosi képzések analógiájára és szervezeti keretei között történtek. Első alkalommal 8 szakgyógyszerészi szakképesítés volt megszerezhető. 1978-tól a szakgyógyszerészi szakképesítések már egy jogszabályban jelennek meg, a megszerezhető szakképesítések száma 12-re bővült.

1999-2003 között egy rövidebb időszak vonatkozásában már ezen a szakmaterületen is megkülönböztetésre kerültek alap és ráépített szakképesítések. Az 1972-ben meginduló szakterület-bővülési folyamatot 2012-ben egy átfogó reform követte. Ennek eredményeként a megszerezhető szakképesítések száma csaknem megkétszereződött, a korábbi 15 helyett már 27 szakgyógyszerészi szakképesítés szerezhető meg, ebből 7 ráépített. A szakgyógyszerészi képzésben 3 fő képzési irány került meghatározásra, figyelemmel arra, hogy a gyógyszerészek tevékenysége, illetve szakmai ismerete is a gyakorlatban ezeken a területen jelenik meg elsősorban:

  1. gyógyszerellátási szakgyógyszerészet – a közforgalmú gyógyszerellátás valamennyi aspektusát kívánja felölelni
  2. kórházi-klinikai szakgyógyszerészet – az intézeti gyógyszerellátáshoz kapcsolódó speciális ismereteket foglalja magába
  3. ipari szakgyógyszerészet – elsősorban az ipar számára képezi a különböző szakembereket.

Az egyes szakirányok specialitásai úgy épülnek fel, hogy a törzsképzési időszak (12 hónap) képzési terve a szakirány valamennyi szakterületére nézve azonos, az adott szakirányhoz kapcsolódó általános ismereteket biztosítja, míg a szakgyakorlati képzés keretében történik meg a tényleges „szakosodás”.

Ismételten megjelentek a jogszabályban a ráépített szakképesítések, melyek azonban jelenleg csak a kórházi/klinikai szakgyógyszerészet szakirányon szerezhetők meg.

Figyelemmel arra, hogy mind a szakgyógyszerészi képzések elnevezései, mind pedig a szakképesítések rendszere megváltozott a jogszabály tartalmaz egy megfelelési táblát, amely a 66/1999. EüM rendeletben szereplő és az új 22/2012. EMMI rendelet alapján megszerezhető szakképesítések egymásnak történő megfeleltetését tartalmazzák.

Bár a gyógyszerészi képzés új szerkezete az európai országok mintája alapján került kialakításra (a kialakított szakterületek megfelelnek az európai gyakorlatnak) a szakgyógyszerészi szakképesítések jelenleg nem, csak az általános gyógyszerész diploma esik automatikus elismerés hatálya alá az Európai Unióban.

 

Szakgyógyszerészi alap szakképesítések

farmakológia, farmakoterápia

  1. Szakirány: gyógyszerellátási szakgyógyszerészet
  2. Szakképesítés története:
    • Első jogszabályi megjelenés: a 16/1972. EüM rendeletben tartalmazta, ezen szakképesítés jogelődjének tekinthető gyógyszerhatástan-toxikológia szakgyógyszerészi szakképesítést
    • A 22/2012. EMMI rendelet 7. melléklete alapján a farmakológia, farmakoterápia szakképesítés megfeleltethető a 66/1999. EüM rendelet alapján megszerezhető gyógyszerhatástan szakképesítésnek
  3. képzési idő: 36 hó
  4. Tartalma: A gyógyszerek szervezetre gyakorolt hatásának minőségi és mennyiségi jellemzőivel foglalkozik. Méri, hogy egy gyógyszer milyen szerven (sejten) mennyire hatásos. Foglalkozik továbbá azzal is, hogy a gyógyszer miként jut el a célszervhez és hatásának kifejtése után hogyan távozik a szervezetből. A farmakológia foglalkozik a gyógyszerek mellékhatásaival és több gyógyszer együttes alkalmazásának következményeivel. A farmakológus a farmakoterápia szakértőjeként gyógyszeres terápiák klinikai szempontú menedzselését végzi, toxikológiai esetekben tanácsot ad, a gyógyszeres terápia korszerű megoldásait alkalmazza.

 

farmakovigilancia

  1. Szakirány: ipari szakgyógyszerészet
  2. Szakképesítés története:
    • Első jogszabályi megjelenés: A 22/2012. EMMI rendelet által bevezetetett új szakgyógyszerészi szakképesítés.
  3. képzési idő: 36 hó
  4. Tartalma: A farmakovigilancia mindazon tevékenységek összessége, amely a biztonságos gyógyszeralkalmazást célozza. Ide tartozik a gyógyszermellékhatások felismerése, jelentése, összegyűjtése, elemzése, különböző intézkedések útján történő megelőzése. Célja új információt szerezni a gyógyszerek alkalmazásával kapcsolatos kockázatokról és megóvni a betegeket a gyógyszerek által kiváltott egyes káros hatásoktól.

 

fitoterápia

  1. Szakirány: gyógyszerellátási szakgyógyszerészet
  2. Szakképesítés története:
    • Első jogszabályi megjelenés: a farmakognózia és fitoterápia szakképesítés első alkalommal a 66/1999. EüM rendeletben szerepelt, ezt megelőzően csak a far­ma­kognózia (gyógynövényismeret) szakképesítés volt megszerezhető.
    • A farmakognózia és fitoterápia szakképesítés a 22/2012. EMMI rendelettel vált ketté.Azóta farmakognózia és a fitoterápia is önállóan is megszerezhető szakképesítés.
    • A 22/2012. EMMI rendelet 7. melléklete alapján a fitoterápia szakképesítés megfeleltethető a 66/1999. EüM rendelet alapján megszerezhető farmakognózia és fitoterápia szakképesítésnek
  3. képzési idő: 36 hó
  4. Tartalma: A természetes gyógymódok és a fitoterápia szakértője a gyógyszertárban elsődlegesen végzi a gyógynövényekkel, növényi hatóanyagok farmakológiájával és terápiájával, fitoterápiás készítményekkel, mérgező növényekkel, növényi mérgezésekkel valamint étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos gyógyszerészi tanácsadást.

 

gyógyszerellenőrzés

  1. Szakirány: ipari szakgyógyszerészet
  2. Szakképesítés története:
    • Első jogszabályi megjelenés: a 16/1972. EüM rendelet tartalmazta már a gyógyszerellenőrzés szakképesítést
    • 1978-tól két szakképesítéssé „vált szét” a kémiai (fizikai-kémiai) gyógyszerellenőrzés és a biológiai gyógyszerellenőrzés szakképesítések külön-külön voltak megszerezhetők egészen 1999-ig, ezt követően ismét egy szakképesítés keretében szerezhetők meg ezen ismeretek.
  3. képzési idő: 36 hó
  4. Tartalma: A gyógyszer gyártása során általános minőség-ellenőrzés, gyógy­szer­ana­litikai vizsgálatok, a hatóanyag és a készítmény minőségi ellenőrzés, validálás, tervek és jelentések készítése, gyógyszerengedélyezési adatszolgáltatás végzése és irányítása.

 

gyógyszerengedélyezés

  1. Szakirány: ipari szakgyógyszerészet
  2. Szakképesítés története:
    • Első jogszabályi megjelenés: A 22/2012. EMMI rendelet által bevezetetett új szakgyógyszerészi szakképesítés
  3. képzési idő: 36 hó
  4. Tartalma: A gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyezésével, az engedélyek módosításával, megújításával, törlésével kapcsolatos tevékenységek végezése és irányítása.

 

Gyógyszerészi gondozás

  1. Szakirány: gyógyszerellátási szakgyógyszerészet
  2. Szakképesítés története:
    • Első jogszabályi megjelenés: A 22/2012. EMMI rendelet által bevezetetett új szakgyógyszerészi szakképesítés
  3. képzési idő: 36 hó
  4. Tartalma: A gyógyszerész által önként vállalt, felelősen végzett dokumentált tevékenység, melynek célja együttműködésben az orvossal a hatásos, biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápia elősegítésén túl, a beteg egészségtudatos életvitele kialakításának elősegítése, megfelelő gyógyszerhasználatának szakmai segítése, együttműködő készségének növelése, életminőségének javítása, minőségileg kontrollált körülmények között.

 

gyógyszerkészítés

  1. Szakirány: gyógyszerellátási szakgyógyszerészet
  2. Szakképesítés története:
    • Első jogszabályi megjelenés: a 16/1972. EüM rendeletben tartalmazta ezen szakképesítés jogelődjének tekinthető gyógyszer-technológia szakgyógyszerészi szakképesítést
    • A 22/2012. EMMI rendelet 7. melléklete alapján a gyógyszerkészítés szakképesítés megfeleltethető a 66/1999. EüM rendelet alapján megszerezhető gyógyszer­techno­lógia szakképesítésnek
  3. képzési idő: 36 hó
  4. Tartalma: Az egyénre szabott gyógyszeres terápia biztosítását segíti elő. A szakértője magisztrális gyógyszerkészítmények előállítását végzi a gyógyszertárakban (közforgalmú gyógyszerkészítés), emellett bőrgyógyászati ismeretei alapján különböző kozmeto­lógiai készítményeket is előállít.

 

gyógyszertár üzemeltetés, vezetés

  1. Szakirány: gyógyszerellátási szakgyógyszerészet
  2. Szakképesítés története:
    • Első jogszabályi megjelenés: a 16/1972. EüM rendelet tartalmazta a gyógyszerügyi szervezés szakképesítést, amely jogelőd szakképesítésnek tekinthető
    • A szakképesítés megnevezése szinte folyamatosan változott, 1999-től gyógyszerellátási gyógyszerészet megnevezéssel volt megszerezhető a szakképesítés
    • A 22/2012. EMMI rendelet 7. melléklete alapján a gyógyszertár üzemeltetés, vezetés szakképesítés megfeleltethető a 66/1999. EüM rendelet alapján megszerezhető a gyógyszerellátási gyógyszerészet szakképesítésnek
  3. képzési idő: 36 hó
  4. Tartalma: A gyógyszertár üzemeltetés, vezetés szakképesítéssel rendelkező megfelelő kompetenciákkal rendelkezik a gyógyszertár vezetésére vagy részt vesz a gyógyszertárat működtető vállalkozás irányításában, gyógyszertári minőségügyi rendszert alakít ki és irányítja, logisztikai és készletgazdálkodási feladatokat lát el.

 

gyógyszertechnológia

  1. Szakirány: ipari szakgyógyszerészet
  2. Szakképesítés története:
    • Első jogszabályi megjelenés: a 16/1972. EüM rendeletben is szerepelt már gyógyszer-technológia elnevezéssel
  3. képzési idő: 36 hó
  4. Tartalma: A szakképesítéssel rendelkező a gyógyszerformák és gyógyszerkészítmények fejlesztését előállítását, gyártásközi ellenőrzését, minőség-ellenőrzését, minőségbiztosítását, validálását, statisztikai folyamatellenőrzését végzi és irányítja.

 

klinikai laboratóriumi gyógyszerészet

  1. Szakirány: kórházi-klinikai szakgyógyszerészet
  2. Szakképesítés története:
    • Első jogszabályi megjelenés: A szakképesítés jogelődjének tekinthető klinikai laboratóriumi vizsgálatokat a 16/1972. EüM rendelet már tartalmazta
    • A 22/2012. EMMI rendelet 7. melléklete alapján a klinikai laboratóriumi gyógyszerészet szakképesítés megfeleltethető a 66/1999. EüM rendelet alapján megszerezhető klinikai laboratóriumi diagnosztika szakképesítésnek
    • Az egyik leghosszabb szakgyógyszerészi szakképesítés a csaknem 5 éves képzési idejével
  3. képzési idő: 58 hó
  4. Tartalma: A szakképesítéssel rendelkező az egyes egészségügyi szolgáltatók klinikai laboratóriumában végez egészségügyi tevékenységes, közreműködik a laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatokban, a gyógyszerszint monitorozásban, közreműködik a kliniko-farmakológiai kutatásokhoz szükséges laboratóriumi vizsgálatok elvégzésében.

 

kórházi-klinikai szakgyógyszerészet

  1. Szakirány: kórházi-klinikai szakgyógyszerészet
  2. Szakképesítés története:
    • Első jogszabályi megjelenés: a 66/1999. EüM rendelet tartalmazta első alkalommal még önálló szakképesítésként a kórházi gyógyszerészetet és a klinikai gyógyszerészetet
    • A 22/2012. EMMI rendelettel a két szakképesítés „egybeolvadt”, a 22/2012. EMMI rendelet 7. melléklete alapján a kórházi-klinikai szakképesítés egyaránt megfeleltethető a 66/1999. EüM rendelet alapján megszerezhető kórházi szakgyógyszerészet, valamint klinikai szakgyógyszerészet megnevezésű szakképesítéseknek.
  3. képzési idő: 36 hó
  4. Tartalma: A kórházak-klinikák szakgyógyszerészei az intézeti gyógyszertárakban látnak el általános és speciális gyógyszerészi feladatokat: a betegek ellátásához/gondozásához kapcsolódóan végzi a gyógyszerelési történet dokumentálását, közreműködik a terápiás terv kialakításában és hatásának követésében, a gyógy­szer­ellátáshoz kapcsolódóan pedig részt vesznek a beszerzés, tárolás, gyógyszerkészítés és minőség ellenőrzés folyamatában. 

 

minőségbiztosítás

  1. Szakirány: ipari szakgyógyszerészet
  2. Szakképesítés története:
    • Első jogszabályi megjelenés: A 45/2003. EszCsM rendeletben jelent meg első alkalommal a minőségbiztosítás szakképesítés
    • A 22/2012. EMMI rendelet 7. melléklete alapján a minőségbiztosítás szakképesítés megfeleltethető a 66/1999. EüM rendelet alapján megszerezhető ugyanezen megnevezésű szakképesítésnek.
  3. képzési idő: 36 hó
  4. Tartalma: A szakképesítéssel rendelkező a gyógyszerek minőségét szabványok és gyógyszerkönyvek, minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás, minőségbiztosítási rendszerek alapján biztosítja. Gyógyszerellenőrzést, gyártásközi ellenőrzést, validálást, folyamatellenőrzést, adatkezelést, mérési eredmények kiértékelését, gyógyszerstabilitás vizsgálatát végzi és irányítja.