Betűméret: A A A

Az egyik legnagyobb környezeti veszély – a légszennyezés

A légszennyezés a világ nagy részén aggasztó méreteket öltött: a WHO adatai szerint tízből 9 ember szennyezett levegőjű térségben él(1). A szennyezett levegő számlájára írható évente kb. 7 millió haláleset. A kültéri légszennyezés önmagában 4,2 millió ember halálát okozta 2016-ban, ezzel az egyik legkomolyabb környezeti rizikótényező az egészségre nézve.
A beltéri, szennyező anyagokkal telített levegő áldozatainak számát 3,8 millióra becsülték ugyanebben az évben: ez a típusú szennyezés főleg a rossz minőségű fűtőanyagok (kerozin, szén) használatából adódóan vagy nem megfelelő berendezések működéséből kifolyóan következik be(2).
Bolygónkon jelenleg tízből kevesebb mint 1 ember él olyan helyen, ahol a levegő minősége megfelel a WHO előírásainak; leginkább Délkelet-Ázsia, a Közel-Kelet és a csendes-óceáni régió nyugati része érintett(3). Közismert, hogy a légszennyezés több betegség kialakulásához is hozzájárul. Többek között az alábbi kórképek esetén írták le, hogy a légszennyezés (beleértve a beltérit is) kapcsolatban áll a betegségek kifejlődésével vagy súlyosbodásával: tüdőgyulladás, krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), tüdőrák, asztma, szívinfarktus, agyi érkatasztrófa. Feltételezik, hogy az egyre sűrűbbé váló asztmás rohamokat a levegő kén-dioxid-koncentrációjának emelkedése magyarázza(4). A légszennyezés kardiovaszkuláris hatásainak hátterében a szívizom csökkent oxigénellátása áll, míg a központi idegrendszeri tünetek főleg a levegő ólomtartalmára vezethetők vissza.
A kültéri légszennyezés az IARC 2013-as állásfoglalása alapján bizonyítottan rákkeltő hatású (karcinogén). A szennyezett levegő különösen a tüdődaganatok kialakulása szempontjából fontos tényező, azonban a növekvő incidenciájú húgyúti tumorokkal is összefüggésbe hozták, többek között a hólyagrákkal(3). Sok egyéb kórképet is kapcsolatba hozták a szennyezett levegő hatásával, bár ezt jelenleg még kevésbé erős bizonyítékok támasztják alá: ilyen például a koraszülés vagy a az alacsony születési súly(5). Mit tehetnek az egyes országok a légszennyezés visszaszorításáért? A fenntartható városi közlekedés, a megfelelő hulladékkezelés és a megújuló energiaforrások előtérbe helyezése egyaránt hozzájárulhat a levegő minőségének javításához(6). Mindemellett azonban érdemes figyelmet fordítani a beltéri levegőszennyezés problémájára is, mely az 5 év alatti gyermekek körében tüdőgyulladás miatt bekövetkező halálozás közel 50%-ért felelős(7). Ez utóbbira megoldást jelenthet, ha sikerül a háztartások számára megfelelő minőségű tűzhelyeket és fűtőberendezéseket biztosítani.

Felhasznált források:
1. 9 out of 10 people worldwide breathe polluted air, but more countries are taking action, WHO, 2018 (https://www.who.int/news-room/detail/02-05-2018-9-out-of-10-people-worldwide-breathe-polluted-air-but-more-countries-are-taking-action)
2. A WHO adatai a légszennyezés egészségre gyakorolt hatásáról: (https://www.who.int/news-room/air-pollution)
3. A WHO tájékoztatója a kültéri légszennyezésről (https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/ambient-(outdoor)-air-quality-and-health)
4. Ádány Róza: Megelőző orvostan és népegészségtan. Medicina Kiadó, Bp., 2006
5. Ambient air pollution: A global assessment of exposure and burden of disease, 2016 6. https://www.who.int/phe/health_topics/outdoorair/global-exposure-assessment-faq/en/
7. Household air pollution and health (https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/household-air-pollution-and-health)

Összeállította:
Nagy Dániel Károly
SE ÁOK V.

A bejegyzés kategóriája: Egészséges EOK, Események
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.