Betűméret: A A A

Hogyan őrizhetjük meg szív-érrendszerünk egészségét?

Szívünk szorgosan dolgozik egész életünk során azért, hogy mi a lehető legteljesebb életet élhessük, de cserébe el is várja tőlünk, hogy úgy vigyázzunk rá, mint szemünk fényére. Sajnos azonban úgy tűnik, eme nemes szerv mégsem kapja meg a neki kijáró tiszteletet. Magyarországon, és a világ sok más pontján vezető haláloknak számítanak a szív-érrendszeri betegségek.1 A legtöbb ilyen megbetegedés hátterében az egészségtelen életmód áll, azonban vannak olyan esetek is, amelyek a genetikára vezethetők vissza.
A krónikus szív-érrendszeri betegségek esetén több rizikótényező is ismert: az idősebb életkor; a férfi nem; a családi halmozódás mind olyan tényezők, amiken nem igazán tudunk változtatni. Azonban, szerencsénkre, a másik nagy rizikótényező csoport olyan, amelyen az egészséges életmódra való váltással sokat tudunk javítani. Nagy hangsúlyt kell emiatt fektetnünk a prevencióra és a társadalom egészségértésének fejlesztésére. Egészséges életmód kapcsán általában három dolgot emelünk ki: a stresszkezelést, a fizikai aktivitást, és az egészségtudatos táplálkozást, azonban nem elhanyagolható a káros szenvedélyektől mentes életmód, a kielégítő alvás és az egészséges szociális élet fenntartása sem.2
Manapság már széles körben elterjedt tény, hogy a bennünket érő stressz hatással van egészségünkre.3 Ahhoz, hogy egészségesek maradhassunk, esszenciális megtanulnunk kezelni a mindennapi kihívásokat. Ma már sokféle stresszkezelő praktika ismert, mint például a Mindfulness-meditáció vagy a Jóga, amelyeket szakképzett pszichológus segítségével, vagy különböző tanfolyamokon lehet elsajátítani.
Térjünk át a mozgásra: mozgáson nem csak a szigorúan vett sportot értjük, ide tartozik minden olyan aktivitás, amely vázizmaink mozgatásával jár és többlet energiát igényel a szervezettől. A mozgás preventív szerepét már több krónikus betegséggel kapcsolatban kimutatták, így többek között a szív-érrendszert érintő betegségek esetében is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) életkor-kategóriákra osztotta fel a népességet, és ehhez mérten ajánl a különböző korcsoportoknak megfelelő intenzitású és időigényű mozgást (lásd: forrás).4
Igen fontos életmódbeli tényezőnek számít továbbá az étkezésünk. A tudományos közleményekben sokszor „standard amerikai étrend”-ként emlegetett, feldolgozott élelmiszerekben, vörös és feldolgozott húsokban gazdag, azonban rostszegény étrend, mely nagyban hasonlít egy átlag magyar étrendre is, megannyi betegség, többek között a krónikus szív-érrendszeri betegségek kialakulásához is hozzájárul. Ahhoz, hogy optimalizáljuk egészségünket, érdemes koleszterinben és telített zsírokban szegény, azonban rostdús, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag zöldségeket, gyümölcsöket, gabonákat és hüvelyeseket a lehető legnagyobb mennyiségben beillesztenünk étrendünkbe.5
Írásomat egy idézettel szeretném zárni: „Az emberek hajlamosak rá, hogy az orvosi áttörések kapcsán olyan dolgokra gondoljanak, mint egy új gyógyszer, egy lézer, vagy egy high-tech sebészeti eljárás. Gyakran nehezen hiszik el, hogy az egyszerű döntések, melyeket életmódunkkal kapcsolatban hozunk, ugyanolyan erőteljesek lehetnek, mint a gyógyszerek vagy egy műtét. Pedig általában azok.” /Dr. Dean Ornish, amerikai kardiológus, életmódorvos, kutató/

Írta:
Hahn Viktória,
harmadéves ÁOK hallgató

Források:
1. Our World In Data – Causes of Death
2. American College of Lifestyle Medicine – 6 Ways to Take Control of Your Health
3. How stress can clog your arteries, Science, Williams SCP, 2014. június 22.
4. A fizikai aktivitás, mint egészségbefektetés, Egészségfejlesztés Folyóirat, Pfau Christina, Pető Károly, Bácsné Bába Éva, 2018. 08. 30.
5. Best Heart-Healthy Diets

Kategória: Egészséges EOK, Események | A közvetlen link.