Az alváshiány gyakori probléma a modern társadalomban. Nem egy specifikus megbetegedésről van szó: általában más betegségek következménye vagy bizonyos előnytelen életkörülmények együttállásának eredménye. Egyénfüggő, hogy kinek mennyi alvásra van szüksége, így az is egyénenként változik, hogy milyen mértékű alváskimaradás esetén beszélhetünk rendszeres alváshiányról. Az idősebb korosztály ellenállóbbnak tűnik az alváshiány káros hatásaival szemben, míg a gyermekek és a fiatal felnőttek sokkal érzékenyebbek rá(1). Egyes becslések szerint három emberből egy életét megkeserítik az alváshoz kötődő egészségügyi problémák.2
Az alváshiány befolyásolja az ébren töltött idő minőségét, csökkenti a koncentrációs képességet és növeli a környezetből származó ingerek feldolgozási idejét: ezek pedig fokozzák a balesetek kockázatát. Az alváshiány még nem diagnosztizált betegségek tünete (is) lehet. A folyamatos alváshiány vezető tünete a nappali fáradtság, emellett azonban előfordulhatnak hangulatzavarok és tanulási nehézségek, feledékenység, a motiváció elvesztése, fokozott étvágy és szénhidrátbevitel, valamint a libidó csökkenése és ájulás.
Az alvásmegvonás a legkülönfélébb szervrendszerekre van hatással. Az alváshiány negatívan befolyásolja az immunrendszer működését: csökken a citokintermelés és fokozódik a fertőzések kockázata. A légzési rendellenességek súlyosbodhatnak (beleértve az obstruktív alvási apnoét is), míg a leptin- és ghrelinszintek csökkenése az éhség-jóllakottság egyensúlyának zavara révén fokozza az elhízás kockázatát. A rendszeres alváshiány ezek mellett növeli a 2-es típusú cukorbetegség és a depresszió(4), valamint a szívinfarktus és az agyi érkatasztrófa kockázatát.(5) A pihentető éjszakai alvás érdekében érdemes betartani az alábbi tanácsokat.(6) Az egyik legnagyobb segítség a rendszeres testmozgás, azonban 5 vagy 6 órával lefekvés előtt már ne végezzünk megerőltető gyakorlatokat. A koffein, a nikotin és az alkohol kerülendő, mivel valamennyi képes megzavarni a szokásos alvási mintázatot. Érdemes egy előre elkészített napirendhez alkalmazkodni, tehát minden nap ugyanakkor felkelni és lefeküdni, valamint gondoskodni a hálószoba megfelelő hőmérsékletéről. Emellett tanácsos kerülni a nappali szunyókálást, különösen ebéd és vacsora előtt.(4) Amennyiben az alváshoz kapcsolódó rendellenességek huzamosabb ideig fennállnak, mindenképpen tanácsos orvoshoz fordulni.
Források:
1. What to know about sleep deprivation. Medical News Today, 2018 (By Kathleen Davis FNP, reviewed by Karen Cross, FNP, MSN)
2. Why lack of sleep is bad for your health. NHS
3. The Effects of Sleep Deprivation on Your Body. Healthline, Medically reviewed by Alana Biggers, MD, MPH — Written by Stephanie Watson and Kristeen Cherney
4. Prof. Dr. Falus András, Melicher Dóra: Sokszínű egészségtudatosság, pp. 82-91, SpringMed Kiadó, 2015. Az alváshoz kapcsolódó fejezeteket dr. Purebl György írta.
5. The association between insomnia symptoms and risk of cardio-cerebral vascular events: A meta-analysis of prospective cohort studies. Qiao He, Peng Zhang, Guangxiao Li, Huixu Dai, Jingpu Shi. European Journal of Preventive Cardiology, 2017
6. Sleep Deprivation. Columbia University, Department of Neurology
Összeállította:
Nagy Dániel Károly
SE ÁOK V.
