Betűméret: A A A

„Nincsenek problémák, csak megoldásra váró feladatok” – interjú Hegedűs Judit igazgatóval, aki Pro Iuventute Universitatis kitüntetésben részesült

Nem az elismerésért, hanem az ügyért dolgozik. Képtelen kikapcsolni, folyamatosan a hiányzó láncszemek felkutatására, és ezek összekapcsolására törekszik. Ezen elszántsága, kitartása, ereje és dinamizmusa hamar átragadt a hallgatókra is. Egyéniségével, problémamegoldó, ugyanakkor kreatív látásmódjával, a hallgatók ügyeinek felkarolásával, továbbá segítőkészségével a Semmelweis Egyetem hallgatói körében Hegedűs Judit rövid időn belül ismertté vált. Pedig munkaköréből fakadóan nem lenne feladata az egyetemistákkal való kapcsolattartás. Ezért is különleges, hogy a Semmelweis Egyetem idei tanévnyitóján a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) Küldöttgyűlése az igazgatónőt Pro Iuventute Universitatis díjjal jutalmazta, mely elismerést első ízben kaphatta meg olyan személy, aki nem az oktatói munkájával érdemelte ki ezt a kitüntetést.
Kósa László, a HÖK elnöke elismerően nyilatkozott Hegedűs Juditról, az Elméleti Orvostudományi Központ (EOK) vezetőjéről, aki mindig az új lehetőségek megvalósítására törekszik. Legyen szó az EOK fejlesztéséről, a hallgatók egyetemen belüli foglalkoztatásáról, a sportélet fellendítéséről, az egészséges életmód hirdetéséről, vagy épp az oktatók és hallgatók, a különböző karok és intézetek közötti különbözőségek áthidalásáról.  Mindezen érdemei mellett a HÖK képviselői elsősorban a hallgatókkal való kiemelkedő együttműködését díjazták.

Ez a megtisztelő kitüntetés rendhagyónak számít, hiszen előtted nemhogy szoros kapcsolata, de szinte semmilyen kontaktusa nem volt a hallgatóknak olyan vezetővel, akit nem az oktatói vonalról ismernek. Hogyan emlékszel vissza a kezdetekre?

Négy évvel ezelőtt a HÖK a Medikus Kupa szervezése kapcsán, míg 2016-ban a Budapesti Orvostanhallgatók Egyesületének (BOE) elnöke, továbbá néhány vezetője egy egészségverseny megrendezésével összefüggésben kérte a segítségemet. Miután az első Semmelweis Egészségverseny döntőjét az EOK-ban rendezték, így az erre való felkészülés, a program költségvetésének tervezése és a megvalósuláshoz szükséges szervezői munka végérvényesen összekovácsolt minket a mindennapokban is. Sajnos az első megmérettetésen nem tudtam részt venni, de annak sikere így is nagy örömmel töltött el. A közös munkánkból fakadó eredményeik viszonzásaként a következő tanév elején, az egyesület közgyűlése tiszteletbeli taggá választott. A meghatottság, a csodálkozás és a meglepetés furcsa kavalkádját éreztem, mikor ezt megtudtam. Aki ismer, és mindennapjaimban együtt dolgozik velem – legyen akár hallgató, akár dolgozó -, az pontosan tudja, hogy ezt a tagságot névjegykártyámon is feltüntetem, büszkeséggel tölt el, hogy  tagja lehetek az egyesületnek.

Egyébként akkor ezt a megtisztelő elismerést Dr. Merkely Béla rektor úrral és Dr. Hunyady László dékán úrral egyetemben vehettem át a Budapesti Orvostanhallgatók Egyesületétől.  

Az azóta eltelt időben számtalan példát tudnék felsorolni, mennyi közös sikerünk volt és van napi szinten, amitől az egyetemi létünk jobb és élhetőbb lett.

Miben látod a közös sikerek titkát?

A hallgatókkal való együtt-dolgozás bizonyítja és erősíti mindazt, amit a közösség ereje tud csak megoldani. Hiszek a közösség sikerességében, hiszem, hogy együtt a céljaink könnyen megvalósíthatók, hiszem, hogy a kudarcok időben történő felismerése a helyes irány felé terel, és tudom, hogy a hallgatók aktivizálása nélkül nem itt tartanánk. Hiszem, hogy mindennek az alapja a kölcsönös bizalom.

Nem szokatlan, hogy nem csak medikus hallgatók keresnek meg egy-egy megoldandó feladattal, hanem más karok hallgatói is bizalommal fordulnak hozzám.

Aki ismer, tudja, nyitva áll az ajtóm mindenki előtt és különös örömmel tölt el, hogy ezt az ajtót a hallgatók is megtalálták. Ezáltal lehetőséget kaptam tőlük, hogy együtt dolgozhassunk egyetemünkért.

Mely eredményeket emelnéd ki azok közül, amit a hallgatók bevonásával sikerült elérni?

Az EOK-ban minden évben készül a hallgatók és dolgozók körében elégedettségi felmérés. Egészen 2015-ig a felméréseknek hallgatói oldalról nem, vagy alig volt visszajelzése. Nagyon sokat gondolkoztam azon, vajon mi lehet ennek az oka? Szinte alig van közös találkozási pont az épületet működtető munkatársak és az épületet használó hallgatók között. Az áttörést a hallgatók bevonása hozta, amikor is megkértem őket, hogy vegyék komolyan a felmérés eredményét, hiszen a visszajelzések alapján tudjuk az épület szolgáltatási rendszerét jobbá tenni.

Így a visszajelzéseknek megfelelően a hallgatók segítségével megvalósult a könyvtár 24 órás szolgáltatási rendszere, de például realizáltuk, hogy nem mindenki használja az étterem szolgáltatásait,  így az otthonról hozott ételek melegítéséhez mikrohullámú sütőket telepítettünk az étkezőtérbe, és a sor végtelen.

Nagyon fontosnak tartom, hogy a hallgatói vélemények ne csak a kérdőívek alkalmával kerüljenek napvilágra, ezért folyamatosan bevonom őket az épület kooperációs értekezleteibe, véleményezési jogkört biztosítok nekik az épület napi működésének javítása érdekében.
Továbbá nagyon lényeges szempont számomra az esélyegyenlőség biztosítása. Külön figyelemmel kísérem a kerekesszékkel közlekedők biztonságát, nem csak az EOK épületén belül, hanem a hozzánk vezető közlekedési utak monitorozásával is.

Miután orvostanhallgatókról van szó, kiemelten támogatod az egészséges életmód feltételeinek megteremtését is.

Az elmúlt tanévben életre hívtuk az Egészséges EOK programsorozatot, amely az új tanévben folytatódik. Rendszeres és eseti programokat tervezünk bevezetni, amellyel hozzájárulunk az egyetemi polgárok egészséges életviteléhez. A megvalósítás a hallgatók segítségével és áldozatos munkájával együtt történik. Emlékszem, a legutóbbi vizsgaidőszak elején azzal kerestek meg, hogy darts táblát szerettek volna felállítani az EOK aulába. Azonnal igent mondtam, a biztonságos használat feltétele mellett. A nyár folyamán új eszközökkel bővítettük az aulában elérhető sportolási lehetőségeket és beszereztünk ping-pong és csocsóasztalokat, hogy a napi feszültséget a játékos sportoláson keresztül le lehessen vezetni.
A hallgatók segítsége nélkül nem tudnánk megvalósítani a Semmelweis Diákszövetkezetet, amely közel 1600 egyetemi hallgató véleményének elemzése alapján jutott immár a megvalósítás fázisába.

Hogyan lehet megfelelni ennyi elvárásnak, feladatkörnek, ami ebből adódóan valószínűleg rád nehezedik. 

Egyfajta „hídépítőként” értékelem azt a tevékenységet, amit a mindennapokban végzek munkatársaimmal együtt. Egy olyan szolgálatnak, amely kapcsolatot teremt minden egyetemi polgárral, közöttük az oktatókkal, kutatókkal, egészségellátásban dolgozókkal és természetesen a hallgatókkal is. Munkatársaimmal együtt hiszem azt, hogy nincsenek problémák csak megoldásra váró feladatok, amit kihívásként élünk meg.

Az utóbbi napokban-hetekben számos gratulációt kaptál a kitüntetés kapcsán. Te magad miként élted meg ezt az elismerést?

Mindenkit örömmel tölt el, ha kitüntetésben részesül, ezt én is csak erősíteni tudom. Nagyon meghatódtam, mikor olvastam a HÖK elnökének levelét, amelyben tájékoztatott a küldöttgyűlésük döntéséről. Bevallom, háromszor olvastam el a levelet, mert kerestem benne a megoldásra váró feladatot. Nagy megtiszteltetésnek érzem a hallgatók elismerését, a Pro Iuventute Universitatis díjat, amelyet az egyetemi életünk legjelentősebb eseményén, a tanévnyitó alkalmával vehettem át. A díj számomra azt jelenti, hogy ismét elkezdődik egy új, egy izgalmas projekt, pontosan úgy, mint ahogyan a tanév.  Az egyetemünk hallgatói úgy, mint eddig, ezután is számíthatnak munkámra, a hallgatói ügyekben való önzetlen és folyamatos támogatásomra.

 

Szöveg: Tarnóczy-Tóth Katalin                                                                                                                  Fotó: Semmelweis Egyetem – Kovács Attila; Incze Katalin

A bejegyzés kategóriája: Események
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.