Agárdi Anett: A fekvőbeteg – szakellátás finanszírozása és informatikai háttere

Témavezető: Dr. Nagy Julianna

Dolgozatom a Homogén Betegség Csoport (HBCs) elméletét és fogalomrendszerét alkalmazza a magyarországi kórházi szektorra. A döntési és finanszírozási folyamatok minden szintjén felfelé hárítják a túlköltés és eladósodás terheit. Végül megvizsgálom a jelenségeket, a kedvező és kedvezőtlen eseményeket. Végső soron a beteg érdekében fejti ki minden tevékenységét a kórházi szektor. A beteg motivációja: szeretne minél előbb és minél teljesebb mértékben meggyógyulni és eközben minél kevesebbet szenvedni, minél kisebb kényelmetlenséget és kiszolgáltatottságot elviselni. Mindez rendszerint nagyobb kiadásokkal jár. Noha abban nyilván nem talál örömöt, hogy a kórház költségei nőnek, de saját törekvéseinek teljesítése kedvéért többletköltést szorgalmaz. A betegben tehát nagy hajtóerők működnek a többletköltés irányában. Ha a betegnek a saját pénzével is hozzá kell járulnia a költségekhez, akkor az szerény ellenösztönzést adhat, bár a beteg motivációját a költségek növelése irányában nem szünteti meg. Költséghozzájárulás híján akadálytalan a beteg valóságos érdekeltsége a költségek növelésében.2 Az életminőség mai állapota és romlásának mai képe a jéghegy csúcsa, mely megjelenik a horizonton, aminek alapján a szemlélő véleményt alkot. Ha a jéghegy vízből kiálló részéből nem számolunk vissza a vízben lévő láthatatlan részre, amely többszöröse a láthatónak, az könnyen katasztrófához vezet. Az egészségügy a társadalom tagjainak megfelelő egészségi állapotát biztosító nélkülözhetetlen szektor, a társadalom átalakulási folyamatában kulcsszerepet játszó ágazat.
A gazdasági válság mindenkit, és minden szektort, így az egészségügyet is érinti napjainkban. Szakmai gyakorlat keretein belül megismertem az OEP működését, épp abban az időszakban amikor a válság következtében szűkülnek a rendelkezésre álló erőforrások, ami döntően a járulékbevételek elmaradásának tulajdonítható. A lakosságban tudatosulnia kell, hogy az egészségügy nem ingyenes.


Albert Péter: Háziorvosi rendszerek interoperabilitásának vizsgálata

Témavezető: Dr. Zajzon Gergely

Az interoperabilitás kérdése a kommunikációs lehetőségek folyamatos fejlődésével, az internet térnyerésével egyre nagyobb hangsúlyt kap az egészségügyi informatikában. Az egészségügyi ellátórendszer szereplői közötti adatcsere megvalósulása jelentősen növelheti a rendszer hatékonyságát, különösen akkor, ha ez az együttműködés már az alapellátás szintjén létrejön A háziorvosi ellátás az egészségügyi rendszer kapuja, a betegellátás irányítója, fontos szerepe van egyaránt a primer és szekunder prevencióban; valamint az ellátás felsőbb szintjeire is hatással van, mivel a betegség kialakulásának megelőzése, illetve a betegség korai felismerése jelentősen csökkentheti a gyógyításra és a rehabilitációra fordított erőforrásokat. A háziorvosok számára a számítógép mára nélkülözhetetlen eszközzé vált, a háziorvosi tevékenység dokumentációja, a jelentések készítése, a betegek jogviszony ellenőrzése, a vény rendelés már mind elektronikus formában, számítógépen történik. Az online jogviszony ellenőrzési kötelezettség miatt, minden praxis rendelkezik internet eléréssel. Az informatika ilyen szintű alkalmazása és az internet elterjedtsége hatalmas lehetőségeket hordoznak magukban, de ezek csak abban az esetben segítik elő az ellátás minőségének javulását, ha megfelelő követelményeket állítunk fel és alkalmazzuk is azokat a rendszerre. A dolgozat a háziorvosi rendszereket és az interoperabilitás jelenlegi helyzetét, gyengeségeit, valamint a rendszer hiányosságait kívánja bemutatni háziorvosi szoftverek és adatcserét célzó projektek prezentálásával. Nemzetközi kitekintésként ismertet egy akkreditációs projektet és néhány szabványrendszert. Megoldási javaslatot tesz az adatcsere megvalósítási módjaira vonatkozóan. A dolgozat célja, hogy összefoglalja azokat a megoldási alternatívákat, amik az adatcsere megvalósulását lehetővé teszik.


Dobos Boglárka: Controlling rendszerek vizsgálata

Témavezető: Dr. Surján György


Farkas Debóra: A TBC kezelését támogató informatikai rendszerek vizsgálata

Témavezető: Sára Zoltán

A szakdolgozat célja a tuberkulózis kezelését támogató hazai informatikai rendszerek vizsgálata, illetve javaslattétel a rendszer fejlesztésére. A szakdolgozat elkészítéséhez mindenekelőtt megismertem a tuberkulózis betegség orvosi alapjait, epidemiológiáját. Ennek érdekében személyes interjúkat készítettem, illetve irodalomkutatást végeztem.
A dolgozatban bemutatásra kerülnek az alapvető járványtani alapfogalmak. A rendelkezésemre álló statisztikai adatok alapján elemeztem az aktuális magyarországi tuberkulózis helyzetet, amelyben diagramok és táblázatok szemléltetik a tuberkulózis incidenciáját, a betegségben érintett csoportok arányát, a tuberkulózis felfedezésének módjait, illetve számbeli értékeit, a korcsoportonkénti eloszlást, a recidívákat és a tuberkulózis mortalitást egyaránt.
A dolgozat kitér a tüdőszűrés történetére és jogszabályi vonatkozásaira. Munkám része a tuberkulózis kezelését támogató informatikai rendszerek alapjainak áttekintése is, melyhez szükség volt a szakmai protokoll továbbá a tuberkulózis kezelésében résztvevő intézmények és azok feladatainak megismerésére. Összefoglalom a TBC Surveillance rendszer célját, működését, illetve a célkitűzések megvalósításához szükséges feltételeket. A rendszer megismeréséhez interjúkat készítettem a Pulmonológiai Klinikán, illetve az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetben. Esettanulmány is készült a VIII. kerületi Tüdőgondozóban végzett interjúk alapján, amely rávilágított a jelentésküldés problémáira. A bemutatásra került problémákra és hibákra a dolgozat megoldási javaslatot tesz. Két lehetőség kínálkozik: az e-mailes jelentésküldés megoldása, illetve a rendszerintegráció.
Mindkét megoldásnál fontos szempont az adatvédelem, az idő, az emberi erőforrások, a költséghatékonyság és az adatsérülés csökkentése


Hábele Márton: Az evidenciákon alapuló orvostudomány érvényesülésének informatikai feltételrendszere

Témavezető: Dr. Jávor András

Jelen írásomban bemutatom az evidenciákon alapuló orvostudomány történetét, eszköztárát és filozófiáját. Ezek áttekintése az informatikai feltételrendszer érvényesülésének elsajátításához nélkülözhetetlen, hiszen csak az evidence based medicine működésének megértésével építhető fel a kor igényeinek megfelelő, az evidenciák medicinában képviselt értékét szem előtt tartó egészségügy és az azt kiszolgáló informatikai rendszer.
Lényegesnek tartottam kategóriájuk szerint különválasztani az érvényesíthetőség informatikai feltételeit, mert az evidenciákon alapuló orvostudomány számtalan apróbb építőelemből áll, melyek működését ajánlatos mind önmagában, mind környezetében tanulmányozni. A mű írásakor törekedtem az objektivitásra, és az eltérő vélemények bemutatására. Az érvényesíthetőség informatikai feltételrendszerének kidolgozása során nem korlátozódtam csupán a számítástechnikai eszközök és lehetőségek ismertetésére – sokkal inkább egy olyan struktúra bemutatását tűztem ki célul magam elé, mely – élve a kor technikai lehetőségeivel – általánosan szolgálja a betegek érdekeit azáltal, hogy minőségileg jobb szolgáltatást próbál nyújtani.
Az EBM struktúrájának és működésének vizsgálata során arra a következtetésre jutottam, hogy az evidenciákon alapuló orvostudomány a medicina fejlődését csak abban az esetben garantálhatja, ha a bizonyítékok minden esetben naprakészek, valamint az orvosok számára opcióként jelennek meg az azok által leírt protokollok. Ne felejtsük el, hogy az individualizált kezelésmód néhány esetben ellentétes értékeket képvisel az EBM eljárásmódjával szemben. Hiszem azt, hogy a medicina fejlődése csak eme két irányzat megfelelő alkalmazásával érthető el.


Kis András: A kórházi osztályozási rendszerek kialakulásának érvei, kritériumai és módszerei – Magyarországi kitekintés

Témavezető: Dr. Nagy Julianna

Szakdolgozatom témája a kórházi osztályozási rendszerek, ezen belül kiemelten a HBCs (homogén betegcsoportok) eset-osztályozási rendszer kialakulásának, eddigi fejlődésének és működésének áttekintése, majd mindezek ismeretében a rendszer fejlesztésében rejlő lehetőségek vizsgálata.
A HBCs finanszírozási rendszer 1993-as bevezetésének eredményességét mindenki elismeri, ha nem is minden hozzáfűzött reményt sikerült mindeddig beváltania. Az egészségügyi ellátás és finanszírozás további hatékonyságnövelése érdekében egyre többen foglalkoznak egy egységes’ vagy az egységesítéshez közelítő rendszer kialakításának lehetőségével, amely a járó- és fekvőbeteg szakellátást összevontan kezeli.
A szakdolgozatban célom az egyes szakellátásokban használt osztályozási rendszerek elemző bemutatását követően egy új rendszer megvalósítási lehetőségeinek vizsgálata a témában eddig fellelhető irodalom alapján, mely a HBCs rendszer alapjait használva együttesen keze|i és finanszírozza a járó- és fekvőbeteg szakellátást.
A vizsgálatokat követően megállapítható, hogy a teljes összevonásra a hazai viszonyok mellett még nincs lehetőség, de minden jel arra mutat, hogy elkerülhetetlen lesz. A járóbeteg szakellátás osztályozási, finanszírozási rendszere esetében a kórházi ellátáshoz hasonló normatív rendszer létrehozása eredményesen közelítheti egymáshoz a kétféle ellátási formát, előkészítve a későbbi teljes összevonást.


Lengyel Tímea: A magyar nemzeti rákregiszter kritikai elemzésre

Témavezető: Dr. Jávor András

A szakdolgozatom célja a Magyar Nemzeti Rákregiszter kritikai elemzésének a bemutatása. A szakdolgozat elemzéséhez elengedhetetlen a regiszter működésének a jellemzése, illetve bemutatása. A dolgozat elkészítéséhez nélkülözhetetlen volt a hazai daganatos megbetegedések epidemiológiájának ismerete. A rendelkezésre álló adatok, táblázatok és ábrák alapján szemléltetem a hazai helyzetet a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatban. A rákregiszter a lakosság rákepidemiológiai helyzetének jellemzésére szolgál. A dolgozat betekintést nyújt a regiszter történetébe, illetve a jogszabályi vonatkozásba is. Ma már több száz rákregiszter működik világszerte, amely a lakosság daganatos megbetegedésének a helyzetét mutatja. A Magyar Nemzeti Rákregiszter adatbázisa lehetővé teszi, hogy epidemiológiai információk keletkezzenek a daganatos megbetegedésekről. A keletkezett adatoknak több felhasználási területe is van, mint rákmegelőzés, statisztikai adatok, eredmények értékelése és összehasonlítása, a vizsgált populáció megbetegedési viszonyaiban keletkezett változások elemzése. Az egészségügyben az elsődleges és másodlagos megelőzés megszervezéséhez elengedhetetlen a mindenkori megbetegedések ismerete. Ezt teszi lehetővé az epidemiológiai, népesség hátterű rákregiszter.
Természetesen, mint minden működő rendszerben így a Magyar Nemzeti Rákregiszterben is előfordulhatnak hibák. Ezek a hibák nem mindig a regiszternél keletkeznek. A hibák forrásai lehetnek az egészségügyi intézmények, rosszul szervezett információs rendszerek. A dolgozatom során bemutatom a legnagyobb problémákat, amelyek befolyásolják a rákregiszter működését.


Miklós Kitti: A gyermek- és serdülőkorú mentális zavarban szenvedők számítógép és Internet használata és annak hatásai

Témavezető: Sára Zoltán

A szakdolgozat mentális zavarban szenvedő gyermek- és serdülőkorúak számítógép és internet használati szokásait, valamint az internet rájuk gyakorolt hatásait vizsgálja. Az információs technológia gyors elterjedésével a mai fiatalok szabadidejük jelentős részét internetezéssel töltik, ezért válik indokolttá az Internet és a mentális zavarok kapcsolatának vizsgálata. Célom volt továbbá megvizsgálni, milyen módszerrel deríthető ki, hogy a hazánkban élő fiatalok mennyi időt töltenek számítógépezéssel és internetezéssel. A feladat első része az orvosszakmai fogalmak és háttér megismerése illetve, hogy milyen kutatási eredmények állnak rendelkezésre a témában. Az irodalomkutatás során kevés olyan információ állt rendelkezésre, amely az internet hatásait, a mentális zavarokat és a fiatalokat együtt vizsgálja, ezért egy kutatási módszert dolgoztam ki arra vonatkozóan, hogyan lehetne a mentális zavarokban szenvedő fiatalok internet használati szokásait és annak hatásait felmérni.
A kutatási munkám során kidolgoztam egy kérdőíves módszert, melynek tesztelésében tíz érintett vett részt, akik a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika Neuropszichiátriai osztályának betegei voltak. A fiatalok válaszaiból látszik, hogy mindegyikük szokott számítógépezni illetve internetezni, azonban a cél nem a statisztikai értékelés, hanem a kidolgozott kérdőíves módszer gyakorlati alkalmazásának hatékonyság vizsgálata volt. A tesztelés tapasztalatai alapján a kérdőívet tökéletesítettem, amely online környezetbe ágyazva egy későbbi reprezentatív felmérés alapja is lehet.


Péter Edina: Akadálymentesítés a weben

Témavezető: Sára Zoltán

A „Láthatatlan kiállítás” adta azt az ötletet, hogy jobban utánanézzek, tulajdonképpen hogyan tudnak a gyengén-látók eligazodni az interneten, amelynek használata napjainkban szinte elengedhetetlen.
Azt hihetnénk a gyengén látók, de főként a vakok egyáltalán nem használnak számítógépet, internetet, pedig ez egyáltalán nem így van. Ugyanúgy szeretnének ők is interneten keresztül pénzügyi tranzakciókat végrehajtani, vonatjegyet foglalni, anyagokat gyűjteni a tanulmányaikhoz, tájékozódni a legfrissebb hírekről, közlekedésről, időjárásról, ismerősökkel levelet váltani.
Éppen ezért rendkívül fontos, hogy számukra is megfelelő honlapokat készítsünk. Dolgozatomban először statisztikai adatokkal támasztom alá a látássérültek nagy arányát társadalmunkban, majd bemutatom az ő életüket segítő intézetet, alapítványt.
Ismertetem a Braille-írás rövid történetét, illetve gyógyszeripari vonatkozásait. Tanulmányom második részében ismertetem, példákkal szemléltetem, milyen szempontokat kell figyelembe venni, egy akadálymentesített weblap létrehozásánál, milyen külső segédeszközök állnak rendelkezésükre, melyek a kész honlapokon tárolt információkat különböző formában eljuttatják hozzájuk. Végezetül szót ejtek arról, miként lehetséges számukra a mobiltelefon és a bankautomata használata.
A kutatásaim során arra a következtetésre jutottam, hogy egyre több az olyan cikk és forrás, melyek azzal foglalkoznak, hogy hogyan lehet a látássérült emberek információhoz jutását elősegíteni. Ez azt igazolja, hogy a társadalom egyre több figyelmet fordít rájuk, de amint láthatjuk, bőven vannak még megoldandó problémák: sorszámhúzás, orvosi receptaláírás, stb.


Pintér Patrícia: Kardiometabolikus monitoring rendszer orvos-szakmai és informatikai integrációs háttere

Témavezető: Dr. Simon Pál

A szakdolgozat témája a kardiometabolikus betegségek monitorozására alapozva egy olyan rendszer létrehozásának a vizsgálata, amely mind informatikai mind orvosszakmai szempontból integráltan működik.
A dolgozat készítésénél a cél nem egy konkrét kivitelezési terv elkészítése volt, hanem hogy egy ilyen rendszer megvalósításának esetében használható alapot tudjon nyújtani. Ehhez meg kellett vizsgálni a jelenlegi helyzetet, vizsgálni, hogy van-e és ha igen, miért lenne szükség a változtatásra. A hazai és külföldi projektek alapján továbbá egy kardiometabolikus monitorozó rendszer igényeinek a felmérése volt a cél a lehető legtöbb szempont figyelembevételével. A távfelügyeleti megoldások tanulmányozása történt a legbővebben, hiszen a jelenlegi helyzethez képest ez lenne az egyik leghangsúlyosabb változás, valamint a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány ösztöndíjasaként, önálló kutatási területet képezett.
A szakdolgozat létrejöttéhez hozzájárult egy személyes felmérés, a jelenlegi szenzorok alapján betegségspecifikus távmonitorozó rendszerhez rendelkezésre álló eszközök keresése volt a cél. Interjúk alapján a hazai távfelügyeleti helyzet vizsgálata történt, valamint személyes látogatás során szerzett információk segítségével történt a Kardiológiai Központban működő távmonitorozó rendszer működésének bemutatása.
A különböző – hazai és nemzetközi – források alapján sikerült egy egységes, betegségspecifikus monitorozó rendszer szükségleteit és a megvalósítás lehetőségeit meghatározni.
A konklúziók közé sorolható, hogy az orvostudományban az egyes szakágak egyre inkább szétváltak, elkülönültek. Ezáltal több betegség diagnosztizálható, ám az egyes szakágak igénybevétele páciensenként még ugyanabból a betegségcsoportból is különböző.
A megfelelő ellátás alapja, hogy a pácienst egy integrált, több szakorvosból álló team lássa el. Ehhez biztosítani kell a megfelelő informatikai hátteret. A korszerű informatikai rendszernek (Information and Communication Technology) a szakmai területeken ki kell szolgálniuk az információigényt, valamint megvalósítani a probléma orientált betegrekordok működéséhez szükséges integrációt.


Sápi Johanna: Interaktív, személyre szabott egészségnevelés, tanácsadás és terápiatámogatás a metabolikus szindrómában szenvedő, vagy arra hajlamos betegek részére az Interneten

Témavezető: Sára Zoltán

A magas prevalenciája és súlyos, életminőséget rontó következményei miatt kiemelten fontos metabolikus szindróma világszerte több népegészségügyi program témája. Célom volt ezért egy betegtájékoztató modell létrehozása, amelynek feladata az információközlésen túl az egészségi probléma perszonalizálása, a személyre szabott egészségnevelés és a tudatos egészségmagatartás kialakítása. A dolgozat bemutatja a metabolikus szindróma kórképét, hogy a mai kor egyik népbetegségével kapcsolatban hogyan változott az orvosi vélemény és szemlélet, és így a diagnosztikai besorolása. Az orvosi irodalomkutatáson túl megvizsgáltam, hogy milyen hazai és külföldi kampányok léteznek a metabolikus szindróma témájában; valamint számos külföldi cikket tanulmányoztam a nemzetközi folyóiratokban, melyek webes betegtájékoztató rendszereket mutatnak be. A megoldáshoz választott módszer egy dinamikus webes szolgáltatás létrehozása, mivel a web alapú betegtájékoztatás hatásosságát számos szakirodalom alátámasztja. A dolgozat megvizsgálja, hogy milyen tartalmi és technikai követelményeknek kell eleget tennie egy ilyen célú információs rendszernek. Magyar nyelven nem létezett olyan, laikusoknak szóló honlap, amely a kitűzött célokat megvalósította volna, ezért a gyakorlatban is elkészült egy pilot rendszer, amelynek egyediségét a megfelelően bemutatott információkon túl egy személyre szóló tanácsadó szolgáltatás adja. A honlapon található kérdőív kitöltésével a felhasználó rálátást nyer saját egészségi állapotára, valamint releváns információt kap a lehetséges rizikóiról, illetve a terápiákról. A kérdőív és az adatok elemzése a nemzetközi szervezetek metabolikus szindrómáról szóló ajánlásai alapján készült. Végül a dolgozat megvizsgálja, hogy a rendszer milyen eredményeket hozott. A kérdőíves adatok kielemzése a kitöltők számára is visszacsatolás, ám emellett a pilot vizsgálat statisztikai eredményét is jelenti. A betegtájékoztatás és egészségnevelés sikerességéről a felhasználók véleményei, visszajelzései tájékoztatnak.


Schwabisch Anett: A kiegészítő biztosítások jelenlegi és lehetséges szerepe

Témavezető: Dr. Jávor András

Tanulmányaim során az egészségbiztosítás múltját és rendszerét, a gyakorlatban pedig a magán egészségbiztosítás jelenlegi helyzetét és a társadalombiztosítással való kapcsolatát ismerhettem meg közelebbről. Gyakorlatom során megtapasztaltam, hogy a társadalombiztosítás rendszerét számos feszültség jellemzi.
Talán a legnagyobb gond évek óta a finanszírozás problémája, valamint a magas bevételek és a még magasabb kiadások ellentmondása. A Társadalombiztosítási Alap nem rendelkezik megfelelő tartalékalappal, és a magas járulékkulcsok ellenére sem képes értéktartó ellátásokat nyújtani.
Az egészségbiztosítás bevételei ugyan évről évre nőnek, de a kiadások is magasak, így az ellátások színvonala ugyanolyan marad. Az „utca embere” – aki jövedelmének jelentős részét a társadalombiztosításhoz fizeti be – nincs tisztában azzal, hogy mire kerül felhasználásra az általa befizetett összeg. Csak azt látják, hogy a jelentős járulékbevétel elosztója az OEP.
Szükséges, hogy a járulékfizető tisztában legyenek azzal, hogy milyen módon és feltételek mellett kell fizetniük, illetve, hogy a befizetett járulékokért cserébe milyen jogosultságokat szerezhetnek, milyen szolgáltatásokra jogosultak, vagyis hogy „mit kapnak a pénzükért”.
A kiegészítő magánbiztosítás a kötelező biztosítás mellett, annak kiegészítéseként azokra az ellátásokra nyújt fedezetet, amelyeket az OEP nem térít. A kiegészítő biztosítás egyrészt érvényre juttatná a szabad választás elvét is, hiszen a kötelezőn kívül mindenki azt a (magán) biztosítót választaná, amelyik a számára legkedvezőbb feltételeket kínálja. Másrészt részt vehetne az öngondoskodásban és versenyre kényszerítené a biztosítókat, amiből szintén a biztosítottak profitálhatnának. A külföldi példák azonban azt mutatják, hogy a magánbiztosítók nem működnek elég megbízhatóan, vagyonkezelésük nem megfelelő.
A kiegészítő egészségbiztosítások az OECD vagy az EU országainak döntő részében, a nagy egyéni, országbeli eltérések ellenére, nem töltenek be domináns szerepet, és sajnálatosan nem értelmezhetők a közkiadások mérséklésében, féken tartásában sem. Ezen belül a helyettesítő biztosítások, mikor egy bizonyos társadalmi csoportot kiengedünk az állami köz-biztosítási körből, nem jelentenek igazán megoldást, a hazai rendszer problémáira, hiszen könnyen növelhetnék a társadalmi esélyegyenlőtlenséget. Ez a megoldás ellen szól továbbá az a tendencia, amely az ilyen jellegű biztosítási megoldással rendelkező országokban is igyekszik a magasabb jövedelmű társadalmi csoportokat visszaterelni a nemzeti, állami biztosítási rendszerbe.
Ennek ellenére az igen magas közvetlen egészségügyi kiadások jelentős problémát jelentenek a rendszer számára, és akadályát képezik mindenféle modernizációs törekvésnek.
A magán egészségbiztosítók extra szolgáltatásokat tudnak nyújtani, a hirtelen felmerülő jelentős egészségügyi kiadásokat tudják egyenletesen elosztani az egyéni megtakarítások révén. Sajnos, jelenleg nem az egyéni tudatosság, az egyéni egészség iránti odafigyelés a jelentős, hanem a munkahelyi, béren kívüli juttatásként biztosított kiegészítő biztosítások elterjedéséért felelős adókedvezmény igénybevételének lehetősége.
Véleményem szerint, egy olyan egészségügyi finanszírozási rendszer kialakítására lenne szükség, ahol a magán egészségbiztosítók fő céljukként a jövő nemzedékeinek az egészségtudatos nevelését, és az öngondoskodás szükségességét jelölik meg. Ez lehetne az alapja az egészségben megélt magas kornak, az egészségügyi kiadások csökkentésének, és a gazdaság fellendülésének.


Szász Ervin: WEB 2.0 az egészségügyi tudásmenedzsmentben – vizsgamenedzsment

Témavezető: Sára Zoltán

A szakdolgozat a Web 2.0 jelenséget ismerteti, bemutatja annak hatását az egészségügyben, az oktatásban. Tartalmazza ezen kívül a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Informatikai Fejlesztő és Továbbképző Intézet elektronikus vizsgáztató rendszerének kritikai vizsgálatát, a továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatokat. Megfogalmazza az egészségügyben megvalósítható lehetőségeket.
A szakdolgozatom célja, hogy rávilágítson egy új szemléletre, amely alkalmazható lenne az egészségügyi tudásszerzés folyamatában, e-learning rendszerben, oktatásban.
Ennek eredményeként a Web mint platform, a szoftver mint szolgáltatás jelenik meg. A Web a közösségről, az együttműködésről, az önkifejezésről szól, a terméket felváltja a szolgáltatás, a taxonómiát a folkszonómia. Szolgáltatások a tudásmenedzsmentet segítik elő, hálózatalapú tudást valósítják meg blogok, RSS, meta-keresők, wikik, podcastok, online közösségek, videó-, fájlmegosztók, virtuális világok, szimulációk, interaktív esetbemutatások által. Az oktatás már a tartalmak használatáról szól, az információ megszerzése, feldolgozása, újrahasznosítása hálózatszerű alkalmazásokon keresztül történik. Az oktatás intézmények közötti integrációs platformmá alakul (PLE).
A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Informatikai, Fejlesztő és Továbbképző Intézet vizsgarendszerének főbb kritikái: a hallgatói önértékelés hiánya, hallgatói gyakorlás hiánya, XML struktúrájú kérdésgenerálás, ezekre megoldás lehet az elrontott kérdések listájának meghatározott ideig történő megtekintése a vizsga után, egy hallgatói gyakorló felület biztosítása, illetve egy kérdésszerkesztő felület kialakítása.
Megvalósítható néhány egészségügyi lehetőség: például szervezett egészségügyi dolgozói blog a visszajelzésekre, egy jól szervezett egészségügyi wiki megbízható tudásforrásként, egészségügyi szolgáltatók portáljain hiteles információk, betegségleírások, hírcsatornák, animációk elérése a beteg gyors és pontos informálásának érdekében.


Szécsi Judit: A HBCs csoportképzés algoritmusának problémái és következményei

Témavezető: Dr. Nagy Julianna

Dolgozatomban a DRG (Diagnosis Related Groups) magyar verziójának, a HBCs (homogén betegségcsoportok) vizsgálatával foglalkozom, ezen belül részletesen a csoportképzés algoritmusát elemzem.
Az Egyesült Államokban kifejlesztett rendszer magyar bevezetését fontos elemzési, kutatási munka előzte meg. Az információs technológiát felhasználva új elemek léptek be az egészségügyi adatok jelentése, gyűjtése körébe, illetve a rendszer bevezetésével egy időben a finanszírozás elve is változott. Nagy előrelépést jelentett az egészségügyben a beküldési rekordkép megjelenése, a teljesítmény alapú finanszírozás bevezetése, mely a HBCs rendszer magyar megjelenésének hatásaként is értelmezhető.
A HBCs csoportképzés algoritmusa és az ebből eredő pozitív és negatív következmények folyamatos ellenőrzést, felülvizsgálatot igényelnek. Dolgozatomban elemzem a csoportképzés folyamatát, megvizsgálom a bevezetés óta folyamatosan változó szabályokat.
A bevezetés óta számtalan változáson ment keresztül a HBCs rendszer, melynek okaira keresem a válaszokat. A változások jó része a rendszer hatékonyságát hivatottak javítani, de emellett más tényező is szerepet játszhat abban, hogy a 1993-as bevezetése óta jóval több, mint 50 változat látott napvilágot. Dolgozatomban vizsgálom, hogy a folyamatos változtatásokban milyen szerepet játszanak a csoportképzés algoritmusának esetleges problémái, és ezen problémák hatását az egészségügyi rendszerre.
Célom feltárni olyan alapvető problémákat, melyek befolyásolhatják a rendszer optimális működését, mint esetosztályozási rendszer, vagy mint finanszírozási rendszer. Ehhez a HBCs rendszer változatait vizsgálom. Elemezem az egyes verziók közti változásokat, annak okait, statisztikai adatok alapján értékelem azokat.


Szeifert Éva: Az eHealth akadályai Magyarországon

Témavezető: Dr. Jávor András

Ezen tanulmány az elektronikus egészségügy magyarországi akadályait hivatott vizsgálni, különösképpen a hazai jogi, finanszírozási és akkreditációs témakör tárgyalásával, külföldi kitekintésekkel.
Az információs társadalomforma valamint az eEurope program kialakulásával alapkérdéssé vált mind a nemzeti mind az Uniós szintű eHealth megvalósítása.
Az elektronikus egészségügy az Európai Unió eEurope akciótervének egyik pontjaként került kitűzésre. Fő célja az egészségügyi ellátás minőségének, valamint hatékonyságának növelése az informatikai kommunikációs technológiai eszközök széleskörű használatával. Az egészségügy elsősorban a betegért van, így a legfontosabb cél a minőség, a biztonság és az ellátáshoz való hozzáférés javítása, ugyanakkor figyelembe kell venni önnön fenntartásának szükségleteit és pillanatnyilag rendelkezésre álló lehetőségeit, tehát a hatékonyabb erőforrás felhasználást. Az eHealth tekinthető egy hatásos eszköznek, e célkitűzéseknek gyakorlatban történő lehető legjobb megvalósításához.
A magyarországi egészségügy informatikai eszközök használatára kiható jogi háttér szigorúbb követelményeket tartalmaz, mint az Uniós országok többségéé. Célom ennek vizsgálata és a pillanatnyi helyzet ismertetése a Hefop 4.4 program elemzésével.
Az eHealth finanszírozására a jelenlegi hazai teljesítményfinanszírozás nem biztosít forrást, ezért fontos ennek lehetséges megoldási irányait, valamint az aktuális eHealth8 magyarországi projekt e területen elért ACG betegségcsoportok bevezetésén alapuló eredményeit vázolni.
Jelentős szakmai vitákat indító hazai kezdeményezés az informatikai-minimumfeltételek akkreditálása. Ennek tanulmányozásával módunkban áll az esetleges akkreditáció eHealth alkalmazásokra gyakorolt pozitív hatásába bepillantani, ugyanakkor a folyamat egészét tekintve is megvizsgálni azt, valamint az elektronikus egészségügy magyarországi működéséhez elkerülhetetlen magyar eHealth stratégia kialakításának szükségességét megállapítani.


Taliga Miklós: Telemedicina alkalmazása, webkliens megjelenítéssel

Témavezető: Dr. Daragó László

A jelenkori társadalmi problémák egyike az „öregedő társadalom”. Ezekben a társadalmakban az időskorúak száma folyamatosan növekszik. Ez a jelenség figyelhető meg Magyarországon is. Időskorban gyakrabban kell járni egészségügyi szűrésekre. Emiatt és az általános időskori megbetegedések miatt gyakoribb egészségügyi ellátásra szorulnak. Jelentős és egyre növekedő anyagi ráfordítással jár az ellátásuk, gondozásuk, egészségügyi felügyeletük és szükség esetén ápolásuk. A ráfordítás növekedés nem csak a társadalombiztosítás és intézményeit érintik hanem, az érintett családját is. Felmerül a kérdés, hogy hogyan lehet megoldani azon időskorúak egészségügyi felügyeletét, akik nem, igénylik a mindennapi kórházi ellátást mégis az egészségügyi állapotuk indokolja a sűrűbb élettani paraméterek kontrollját. Erre a problémára ad egyfajta lehetséges megoldást a telemedicina, mely a későbbiekben bemutatásra kerül.
Szakdolgozatom célja, olyan szenzorok felkutatása és bemutatása, amelyek egy személyi felügyeleti rendszerben alkalmazhatóak. Ezzel a felügyeleti rendszerrel bizonyos esetekben ki lehet váltani az egészségügyi vagy szociális intézményben történő ellátást és ez által a valamely életfunkcióban tartósan károsodott vagy veszélyeztetett személyek biztonságosan élhetnek eredeti életkörülményeik közt. Bemutatásra kerülnek azok az eszközök, melyek mikroelektronikával ellátva képesek a mért adatok továbbítására. Röviden ismertetem az egészségügyi szenzorokkal és mérőeszközökkel kapcsolatos szabványokat.
A feltételrendszer megvalósításakor külön figyelmet fordítottam a személyi, hardveres és szoftveres követelményekre. Személyi követelményeknél hangsúlyt fektettem az informatikai képzettségre, hiszen számítógépes online 24 órás internetes kapcsolatról van szó. Hardveres követelménynél ismertetem a szerver és kliens oldali feltételeket. Szoftveres megvalósításkor bemutatom azokat a programozási nyelveket, melyeket felhasználtam az adatátvitel és adatfeldolgozás során. E mellett rövid ismertetésszerűen kitérek azokra a szoftverekre is, amelyekkel készítettem a programokat. A dolgozat végén csatolom a kliens oldali programok forráskódjait.


Tuza Viktória: A Teljesítményvolumen-korlát hatása az egészségügyi intézmények finanszírozására

Témavezető: Dr. Nagy Julianna

Diplomamunkám megválasztásánál fontosnak tartottam, hogy olyan témáról írjak, ami komplex problémával foglalkozik, és aminek a – diplomamunka általi – részletes ismerete a későbbiek során hasznomra válhat.
A képzés során kapott egészségügyi-finanszírozási ismeretek felkeltették érdeklődésemet a tudomány iránt. Az elmúlt hónapok média visszhangja pedig még inkább megerősítette bennem az elhatározást, hogy diplomamunkám e témával fog foglalkozni.
Dolgozatom célja bemutatni az egészségügyi rendszerek sajátosságait, az egészségügy finanszírozási technikáit, rávilágítani az esetleges hibákra, hiányosságokra. Tanulmányoztam az egészségügy jellemzőit gazdasági szempontból, az egészségügyi finanszírozási technikák történetét, a jelenlegi módszerek és technikák sajátosságait kiemelve. Körbejártam a teljesítményvolumen-korlát problémakörét, egészen az 1993-as bevezetésétől, a 2009-es átalakításáig, amikor 3 hónapra felváltotta az előre meghatározott alapdíjjal finanszírozott teljesítmény (EMAFT). A teljesítmények korlátozására a külföldi példák tanulmányozásán keresztül megoldást kerestem a hazai problémákra. Megvizsgáltam az amerikai Diasease Magaement sajátosságit és az angol fund-holder rendszer jellegzetességeit.
A Magyarországon 1999-ben indult Irányított Betegellátási Modellről sem szabad elfeledkezünk, amely ugyan nem váltotta be a hozzá főzött reményeket, de igen jó kezdeményezésnek bizonyult a teljesítmények átcsoportosításában, megfékezésében.
A dolgozatom célja, hogy a finanszírozási adatokból képet adjak a TVK hatásáról az intézmények finanszírozása tekintetétben, külön megvizsgálva a különböző progresszivitási szinteket, feltárva ezzel a jelentős különbségeket a finanszírozásuk kapcsán.


Vadászi Miklós: Az elektronikus jelentések jelenlegi helyzete és továbbfejlesztési lehetőségek a háziorvosi információs rendszerekben

Témavezető: Dr. Szócska Miklós

Az egyetemen folytatott tanulmányaim során többször szembesültem azzal, hogy hazánkban a háziorvosoknak nagymértékű adatszolgáltatási kötelezettsége van. A curriculum részeként hallgatott egészségügyi menedzsment kurzus vizsgaprezentációjában három évfolyamtársammal együtt arra kerestük a választ, hogy véghezvihető-e adminisztrációs dereguláció a háziorvosi információs rendszerekben, és ha igen, akkor mi szükséges ehhez.
A konklúzió akkor az volt, hogy standardizált és akkreditált, nyílt forrású, modulációs felépítésű és adott esetben a felhasználók, azaz a háziorvosok számára ingyenes háziorvosi szoftverrel ez kivitelezhető lehet.
Jelen dolgozat e folyamat egy részét vizsgálja: azt, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség esetleges integrációja és centralizációja, valamint teljes mértékben elektronikus használata megoldást jelenthet-e az adatszolgáltatásra fordított idő csökkentésére, és ha igen, akkor hogyan vitelezhető ki.