Albert András: Mellékhatás bejelentés és kapcsolódó informatikai rendszerek
Témavezető: Dr. Zajzon Gergely
Dolgozatom célja az elektronikus mellékhatás-bejelentésre szolgáló informatikai rendszerek bemutatása, különös tekintettel a gyógyszerek azonosítására szolgáló megoldások áttekintése. A farmakovigilancia a gyógyszerek biztonságos alkalmazását lehetővé tévő tudományág, melynek célja, hogy megismerjük a gyógyszerek alkalmazása során fellépő mellékhatásokat, az egyes gyógyszerek együttes alkalmazásából származó kölcsönhatásokat, az úgynevezett interakciókat, illetve a már megszerzett ismeretek birtokában kockázat megelőzési módszerek (Risk Management) használatával és az megismert eredmények segítségével elkerüljük, vagy minél inkább csökkentsük az emberi szervezetben fellépő nem kívánatos gyógyszerhatásokat. Dolgozatom első felében röviden áttekintettem a farmakovigilanciában használatos alapfogalmakat és a mellékhatás-bejelentés rendszerének történetét. Ismertetésre kerülnek továbbá a farmakovigilanciával kapcsolatos legfontosabb statisztikai adatok. A dolgozat második felében részletesen bemutatom az EudraVigilance rendszer termékadatbázis részét, az EVMPD-t, illetve annak 2012-ben bevezetett új, kibővített változatát az xEVMPD-t. Ebben a részben kerül bemutatásra az általam végzett önálló gyakorlati munka, melynek során egy informatikai projekt részeként feldolgoztam az xEVMPD dokumentációját. Illetve a hozzátartozó XSD állományt, kialakítva egy annak megfeleltetett relációs adatbázis-struktúrát, illetve egy webes mintaalkalmazást, ahol lehetőség van a dokumentáció alapján elvárt formában a termékadatok bevitelére, továbbá a rendszer képes a megadott formai követelmények és „szakmai szabályok” (angolul: business rules) alapján a bevitt adatok ellenőrzésére.
Bacsa Dóra: Tudásmenedzsment az egészségügyben – A tacit tudás
Témavezető: Sára Zoltán
Az egészségügyi szférában szükség lenne egy olyan tudásbázis létrehozására, melyben szerepelnek azok az információk és módszerek, amelyek használatával a munkavégzés gyorsabbá és precízebbé válhatna. Az információ- és tudásáramlás vizsgálata szakirodalom segítségével, az egészségügyre vonatkozó következtetések és vizsgálatok pedig interjúk alapján történtek. A tudásbázis használatával a felhasználók képezhetnék és taníthatnák egymást, nem lenne szükség az egymás közötti gyakori személyes, munka közbeni (néha már zavaróan gyakori) kommunikációra, így a munkavégzés zavartalanabb, ezáltal gyorsabb lehetne. A folyamatos munkavégzés a koncentrációt fokozná, így a teljesítmény minősége és mennyisége is növekedhetne. Az egészségügyi intézmények folyamatos fejlődése is szükségessé válik (akár szakmaspecifikusan, akár az egész intézményt tekintve felszereltségben és tevékenységben egyaránt), ezáltal a rendszereik fejlesztése is elengedhetetlen. A szakdolgozat alapján megállapítható, hogy a tudásbázis megvalósíthatóságának informatikai alapjai rendelkezésre állnak, szükségessége a későbbiekre nézve nem vitatható.
Bacskai Nóra: A személyre szabott egészségügyi ellátás (personalized health ) orvos munkahelyi modellje és információrendszer struktúrája
Témavezető: Dr. Simon Pál
A személyre szabott orvoslás az egyén genomikai adottságainak és az azt befolyásoló környezeti tényezőknek ismerete alapján az optimális prevenció és kezelés lehetőségét tudja megteremteni az esetleges mellékhatások kivédése mellett. Ennek köszönhetően a gyógyítás eredményesebbé és egyben költséghatékonyabbá válik. Ma a tapasztalatokon alapuló orvoslás mellett a molekuláris biológiai technológiák fejlődésének köszönhetően egyre inkább tért hódít. A személyre szabott terápia a betegség kezelése során az egyes egyének klinikumát, genomikáját és a rá ható környezeti tényezők összességét, valamint a betegség egyedi jellemzőit integrálja. A molekuláris biológiai és új képalkotási metodikák számos olyan biomarkert azonosítottak, amelyek mind a betegségek diagnosztikájában, az egyéni rizikó megbecslésében fontos támpontot nyújtanak. Kutatásom alatt szerzett tapasztalatok (elsősorban onkológia) közé sorolandó, hogy az egyes megbetegedések esetében a már létező személyre szabott terápiákat a mindennapos gyakorlatban használják. A hazai szellemi tőke erősségét bizonyítja a hazai kutatók jó szereplése számos nemzetközi projektben. Szerencsém volt részt venni a Személyre Szabott Medicina Társaság Kongresszusán, ahol azt tapasztaltam, hogy a legfontosabb céljuk ennek a szemléletnek az elterjesztése mind az orvosok, kutatók, betegek mellett a döntéshozók és finanszírozók körében is. Annak ellenére, hogy sokan nem értenek egyet a módszer bevezetésével, ez ellátási forma egyre nagyobb érdeklődésre tart számot a progresszív tulajdonságai, a találati pontossága miatt. Vizsgálódásom során szerzett ismeretek és tapasztalatok azt a következtetést engedik levonni, hogy ennek ellenére nincs eléggé megbecsülve az ellátás ilyen módja. Vizsgálataim másik fontos iránya az volt, hogy áttekintsem: milyen feladatokat támaszt a személyre szabott orvoslás az egészségügyi informatika elé. Egyelőre még főleg a nemzetközi példákat tudtam vizsgálni és azt a következtetést vontam le, hogy a személyre szabott ellátás sokoldalú összetett orvosi tevékenységei új szerkezetű probléma-orientált rekordstruktúrákat, szélessávú interaktív hálózatban helyet foglaló, virtuális formátumokkal is operáló tudásbázisokat igényelnek. Az ilyen „felhő-alapú” rendszerek nem csak a személyre szabott orvoslásban, hanem a medicina más területén is aktuálisak.
Bazsó Vivien: A közösségi média lehetőségei az egészségnevelésben
Témavezető: Sára Zoltán
Manapság a legtöbbet látogatott internetes portálok közül a legnépszerűbbek a közösségi oldalak, és ez nem csak egyes országokra igaz, de világviszonylatban is megfigyelhető. A közösségi portálokat a rengeteg magánszemély mellett egyre több cég, szervezet, non-profit társaság használja fel PR és marketing célokra, így szerezve nagyobb ismertséget illetve elismertséget. Az egészségügy azonban még nem ismerte fel a közösségi média lehetőségeit ezen a területen. A tanulmány célja egy egészségnevelő témakör felhasználásával olyan kampány létrehozása volt, mely a közösségi média eszközeit alkalmazva majd azok eredményeit elemezve következtetéseket von le az egészségügy és a közösségi média összekapcsolhatóságáról. A kampány során felhasznált oldalak többek között a Facebook, a Blogger és a Youtube voltak. Az eredmények azt mutatják, hogy a kampány számára létrehozott Facebook oldal „lájkolóinak” csak töredékéhez jutottak el a tényleges egészségnevelő üzenetek. A közösségi média egészségügyi felhasználása akkor lehet hatékony, ha a legfontosabb információk átadását jól átgondolt akciósorozat készíti elő, amely azon túl, hogy kijelöli a célt, az alkalmazni kívánt elemeket, és a hatékonyság mérésére szolgáló indikátorokat, megteremti az oldal látogatói közösségének „kritikus tömegét”.
Borbás Attila: Okostelefon alkalmazásokban rejlő lehetőségek az egészségügyben
Témavezető: Dr. Simon Pál
Telefonunkat manapság már nemcsak kapcsolattartásra használjuk, hanem okostelefon formájában kisméretű kézi számítógépként kezeljük. Velünk vannak éjjel-nappal, legyen szó munkáról, tanulásról vagy épp szórakozásról. Számtalan területen használhatók az ilyen készülékek, ezek egyike az egészségügy. Részben már most is alkalmazzák mind az orvosok, mind pedig a páciensek, de a jövőben még több szerep hárulhat erre a technológiára. A dolgozatban számos statisztika szerepel annak alátámasztására, hogy bemutassam, mennyire elterjedt az okostelefon használat a világban és Magyarországon. A tanulmányban feltérképezem a felhasználói szokásokat, külön kiemelve az egészségügyi alkalmazást. Saját készítésű felmérés segítségével ismertetem a magyar egészségügyi dolgozók hozzáállását az mHealth technológiához. Mivel már léteznek ezt a területet célzó fejlesztések, ezek is bemutatásra kerülnek, külön elemezve a magyar applikációkat. Az elemzésekből levont következtetések alapján kijelenthető, hogy jelenleg is léteznek egészségügyi alkalmazások, és ezeket már használják is. Azonban az is látható, hogy még mindig vannak üresen tátongó területek, ahol nagy haszon érhető el applikációk létrehozásával. Míg a nagyvilágban már jelenleg is számottevő az egészségügyben alkalmazott okostelefon programok száma, addig magyar szoftverek még csak elvétve akadnak. Egy ilyen alapalkalmazás fejlesztése is bemutatásra kerül. Ahhoz azonban, hogy ezek a fejlesztések elterjedjenek, szükség van támogatásukra. Elsősorban létre kell hozni iránymutatásokat, melyek révén megfelelő minőségű alkalmazások születhetnek, amiket akár a biztosítók is befogadhatnak, így támogatva elkészítésüket. Ebben a folyamatban fontos szerepet kaphatnak az egészségügyi ügyvitelszervezők is.
Bóta Anett: A várandósgondozás helyzetének felmérése
Témavezető: Dr. Daragó László
A szakdolgozat a mai magyar várandósgondozás helyzetét mutatja be. A témával kapcsolatos elemzések és összegzések fontosak ahhoz, hogy a jövőben egy jobb rendszer kialakulása valósulhasson meg. A Magyarországon hatályban lévő jogszabályok és statisztikai adatok elemzésével lett felmérve a jelenlegi helyzet. Diagramok és táblázatok elkészítése segíti a könnyebb megértést. A dolgozat kitér a csecsemőhalandóság, a koraszülés, a fejlődési rendellenességgel születés és a várandósgondozás összefüggéseire. Interjúk és kérdőívek bemutatják a várandósok és a gondozásban résztvevők véleményét. Következtetésként leírható, hogy a háziorvos szerepe a várandósgondozásban átcsoportosítható lehetne a szülész- nőgyógyász szakorvos és a védőnő felé. A megállapítások mindenképpen Pest megye területére korlátozódnak, mivel a kérdőívek és az interjúk itt készültek.
Deme Judit: Várólista- management – ellátás szervezési megoldások
Témavezető: Dr. Nagy Julianna
Szakdolgozatomban a Magyarországon alkalmazott egészségügyi ellátás szervezési megoldásokkal foglalkozom, mely során elsősorban a várólistás ellátások szervezését vizsgálom. A dolgozatomban bemutatásra kerül a jelenlegi kórházi várólista rendszer értékelése, az értékelés alapján az új, javasolt egységes országos várólista adatszerkezete, működésének módja, a korszerűsítéssel – az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közreműködésével – megvalósítható új funkciók. A dolgozat kitér a rendszer alkalmazásának előnyeire és az bevezetés utáni felismert hibáira, a várólista helyzet értékelésére alkalmas mutatók ismertetésére. A dolgozat részletesen bemutatja a rendszer által nyújtott szolgáltatásokat a betegek, a szolgáltatók, az ellátásért felelős szakmai szervezetek szempontjából, valamint ismerteti a nemzetközi gyakorlat követendő példáit.
Dobos Valéria: A járóbeteg szakellátás teljesítményének mérése az informatika segítségével
Témavezető: Domján Péter, Dr. Daragó László
Dolgozatomban az egészségügyi járóbeteg-szakellátás kontrolling feladataival foglalkoztam, amelyhez elengedhetetlen az informatika segítsége. A kontrolling helyzetét a járóbeteg szakellátásban a gyakrolati helyem munkáján keresztül kívánom bemutatni. A megírás előtt több kérdés is foglalkozatott, mint például milyen módszereket alkalmaz, vagy melyek a statisztikai számítások amelyekre támaszkodik a kontrolling csoport a napi feladati során. Ezekre a kérdésekre meg is kaptam a választ a dolgozat írása során. Úgy gondolom, hogy a kontrolling napi alkalmazása optimalizálja az intézmény betegkiszolgálási kapacitását, hatékonyabb lesz a keretek kihasználása. A humán kontrolling segítségével szabályozni lehet az orvosokra eső terheket, amelyek szintén javíthatják az intézmény kapacitását. Mint mindenhol, itt is egyre nagyobb teret kap az informatika és teret is kell, hogy kapjon, mert a segítségével igen pontos előrejelzéseket kaphatunk. Ezek sokszor bonyolult számítások alapján történnek, melyeket a különböző szakterületre specializálódott programok nélkül nehézkesen, illetve egyáltalán nem tudnának az intézmények elkészíteni. Ilyenek például az egyes szakellátások rendelésre vonatkozó adatai (tervezett/tényleges beavatkozások száma, esetek száma és az egyes esetekhez tartozó pontszám). Vizsgálataimhoz a Microsoft Excel 2007-es verzióját használtam, mivel ez a rendszeresített szoftver a vizsgált intézményben. A felhasznált adatokat a gyakorlati helyemként szereplő intézmény szolgáltatta. Számításokat végeztem a kontrolling körében, a szakellátások napi munkája alapján. Ezen felül a humán erőforrás körében az intézmény munkaerő forrásainak adatait használtam fel. Ezeket feldolgoztam az orvosok korcsoportbeli megoszlására, jogviszony alapján munkaórákra bontva, valamint beteg kiszolgálási kapacitásukat tekintve. A számításokból szépen láthatóak azok az információk, melyekre választ kerestem. Arra jutottam, hogy az egyes indikátorok bevezetése ösztönzőleg hat a szakterülteket ellátási teljesítményére. Eredményeim között érdemes megemlíteni a humán kontrolling fontosságát az egészségügyben, indikátorokkal illetve a vizsgált intézmény statisztikai adataival alátámasztva.
Kövi Ágnes: Informatikai rendszerek biztonsági kérdései az egészségügyben
Témavezető: Dr. Tamus Ádám
A szakdolgozatom célja az egészségügyi informatikai rendszerek veszélyforrásainak, a támadók módszereinek, és eszközeinek feltérképezése. Megvizsgálom két egészségügyi intézmény informatikai rendszereit, bemutatom azok működését, valamint az alkalmazott informatikai biztonsági szabályozókat ismertetem, és a hiányosságokat feltárom. Ismertetésre kerül az egészségügyi rendszerek elleni lehetséges támadók, és a támadások fajtáit. Célom javaslatot tenni a korszerű védelmi megoldások alkalmazhatóságára, melyek növelhetik egy egészségügyi rendszer biztonságát. Amiért fontosnak tartom a fentieket megvizsgálni, mert bárki találkozhat az informatikai rendszerekben veszélyforrásokkal, amelyek komoly problémát jelenthetnek nem csak az egészségügyben, hanem akár a mindennapi életben is. Éppen ezért fontos tudni, hogy milyen lehetséges támadásoknak vannak kitéve ezek a rendszerek, és hogyan lehet ellene védekezni. Elengedhetetlen mindenki figyelmét felhívni arra, hogy milyen biztonsági követelményeket kell betartani. Ilyen követelmény a CIA (Confidentality-Integrity-Availability) követelmények. Ez a bizalmasság, sértetlenség és rendelkezésre állás követelményeit tartalmazza. Bizalmasság magában foglalja a kódolást, rejtjelezést, titkosítást. A nyílt hálózatok használata magával hozta azt az igényt, hogy az adatok sértetlensége biztosított legyen. Fontosnak tartom az aktív támadások lehetőségei ellen való védekezési formák megvizsgálását. Illetve elengedhetetlen megvizsgálni, hogy egy egészségügyi rendszernél milyen rendelkezésre állási időre van szükség, és miért.
Lakatos Csenge: A mentés informatikája
Témavezető: Dr. Daragó László
A szakdolgozatban, melynek címe A mentés informatikája, a vizsgálat arra irányul, hogy a mentés hatékonyságát mennyire befolyásolja az alkalmazott információ-technológia fejlődési szintje. A hipotézis az, hogy szükség van a mentésirányítási rendszer jelenlegi fejlesztésére: • egyrészt a mentés teljes dokumentációjának digitalizálására, mely lehetővé teszi, hogy a mentősök kiérkezésig tájékozódhassanak a beteg kórelőzményeiről, rögzíthessék a mentés során történteket, és a szükséges információt mind továbbítsák a betegátadás során, • másrészt a mentésirányítás gyorsítása érdekében számítógépes vezérlésű kikérdezési protokoll, döntéstámogatási rendszer és útvonaltervező alkalmazására. A dolgozatban végigkövethető a mentés fejlődése a kialakulástól a fontosabb állomásokon át a jelenkorig, valamint körvonalazódik, hogy milyen rendszer kialakítására van lehetőség a jelenlegi információ-technológia alkalmazásával. Mind a hazai, mind a külföldi mentésirányítási rendszer tanulmányozására szükség volt, hogy a következtetés reális és megalapozott legyen. A végeredmény, hogy a mentés fejlődésének útja a csúcstechnológia alkalmazásával fog a kívánt szintre eljutni Magyarországon.
Lieb Timea: Klinikai vizsgálatok nyilvántartásának elektronikus támogatási lehetőségei
Témavezető: Dr. Zajzon Gergely
Dolgozatom témája a klinikai vizsgálatok lefolytatása során nyilvántartandó adatok áttekintése, elemzése, az adatkezelés elektronikus támogatási lehetőségeinek feltérképezése. Munkám során áttekintem, milyen célból és milyen szervezetek felé történik adatszolgáltatás. Elemezni kívánom, hogyan épülnek fel a vizsgálati protokollok. Napjainkban a klinikai vizsgálatok világszerte több vizsgálóhelyen zajlanak. Fontos szempont, hogy mindenki számára érthetőek, feldolgozhatóak legyenek az információk, mindenhol ugyanúgy értelmezzék az eredményeket. Ennek érdekében a nyilvántartások folyamatát, rendszerét standardizálni kell. A klinikai vizsgálatok nagyon pénzigényesek, minden nap számottevő költséggel jár. Arra kell hát törekedni, hogy a nyilvántartások javításával, az adatbevitel és a kiértékelés folyamatának gyorsabbá, könnyebbé tételével csökkenthető legyen a vizsgálatok ráfordítása. A klinikai vizsgálatok egységesítésére a GCP (Good Clinical Practice – Helyes Klinikai Gyakorlat) felállított egy olyan követelményrendszert, melynek célja, hogy a vizsgálatokból származó adatok standardizáltak, megbízhatóak legyenek. Ezért olyan irányelveket fogalmaz meg, melyek pontosan előírják, hogy az egyes dokumentációkba milyen adatokat kell mindenképpen beleírni, emellett javaslatot, iránymutatást tesz a vizsgálatok tervezéséhez. Munkám során felkerestem klinikai vizsgálatokkal foglalkozó cégeket, ott betekintést nyerhettem a gyakorlatban működő nyilvántartási rendszerekbe. Továbbá készítettem egy saját minta protokollt egy általam kitalált klinikai vizsgálatról, egy hozzá tartozó adatlapot (CRF-et), valamint ezek alapján megterveztem, hogyan épülne fel az adott vizsgálat adatait tároló adatbázis. Összességében elmondható, hogy a ma használt vizsgálati nyilvántartások használatával alapvetően nincsenek problémák. Természetesen mindig szükség van kisebb hibák korrigálására és fejleszteni is lehetne a rendszereket. A jövőben nagy lépést jelentene egy integrált rendszer kidolgozása, melyben arra teremtünk lehetőséget, hogy a kórházi rendszerekbe rögzített adatok átvehetőek legyenek a vizsgálati nyilvántartásokba.
Ludányi Zsófia: Perifériás érbetegségek felmérésének elemzése SAS statisztikai programcsomag felhasználásával
Témavezető: Dr. Dinya Elek
Statisztikai módszerekkel történő összehasonlító vizsgálat a Bajcsy-Zsilinszky Kórház Angiológiai Osztályán 2005-ben és 2009-ben perifériás verőérszűkület (PAD) miatt gondozott betegek adatai alapján. Magyarországon nem készült még olyan összehasonlító leíró epidemiológiai vizsgálat, ami egy ütemben vizsgálja az agy-, a szív- és a perifériás érrendszeri betegségek diagnosztikai módszereit, rizikófaktorait, az előforduló társbetegségeket és a gondozási elveket. A komplex vizsgálat részeként a jelen vizsgálat a perifériás verőérszűkület angiológiai ellátására fókuszál. A Bajcsy-Zsilinszky Kórház Angiológiai Osztály 2005-ös és 2009-es adatait használták fel. Az adatminta az adott évben angiológiai gondozáson megjelent és terápiás beavatkozáson átesett betegek adatait tartalmazza. Vizsgálták a PAD tekintetében releváns diagnosztikai módszereket, a társbetegségeket és rizikófaktorokat. Meghatározásra került a Fontaine-stádium szerinti beosztás, az aktuális stádium szerinti terápiás beavatkozások, rögzítésre került a vizsgált személy anamnézisében szereplő érsebészeti beavatkozások, gondozási elvek. A betegségre javallott életmódbeli változás betartására külön figyeltek. Az adatok feldolgozásánál a SAS Enterprise Guide 4.3. statisztikai programcsomag került felhasználásra. Az obliteratív verőérbetegség angiológiai ellátása során az új rizikófaktorokat alaposan feltérképezik, és a terápiás célértékek beállítása a betegnél régóta jelen levő rizikófaktoroknál megfelelő. A gondozási elvek teljes körű betartása ellenére a beteg együttműködési hajlandósága nagymértékben befolyásolja a betegség kimenetelét. Az életmódváltásra vonatkozó javaslatok ellenére magának a perifériás érbetegségnek a folyamata progrediál.
Szabó Annamária: A Best Doctors Egészségbiztosítási Rendszer alkalmazási lehetősége, indítéka Magyarországon
Témavezető: Dr. Simon Pál
Sztahovics Anett: Az egészségügy ellátás iránti szükséglet becslésének módszertana
Témavezető: Dr. Surján György
Napjainkban az orvosláshoz az informatika elengedhetetlen kellék. Számítógéppel történik az adatbevitel, a leletek kiadása, ezzel is megkönnyítve az egészségügyi dolgozók munkáját. A magyar egészségügyi rendszer, arra törekszik, hogy létrehozzon és kiépítsen egy olyan informatikai rendszert, ami fel van készülve ekkora adatbefogadásra, módosításra és esetlegesen egyik helyről a másik helyre való átküldésére. A Best Doctors® egy olyan egészségbiztosító, ami személyre szabottan a nem helyhez kötött leletekre és eredményekre épül, vagyis egy felhő alapú rendszerre, a cloud rendszerre. Ez a biztosító olyan szolgáltatást nyújt, amihez elengedhetetlen a szabad rendszer, hiszen ha egy Magyarországon biztosított tag a Best Doctors® biztosított betegségei közül egyben megbetegszik, az első orvosi vizsgálatokat, véleményezést Magyarországon kapja és utána lehetősége nyílik egy második szakvéleményre – ami akár eltérő is lehet a Magyarországon felállítottól – és ezeket az eredményeket a Best Doctors® adatbázisába feltöltve a világ bármely pontjáról egy másikra küldhet információkat, ahol a világ legjobb szakképzett, kiváló specialistái vizsgálják és gyógyítják meg. Amennyiben a magyar egészségügy ehhez a rendszerhez hasonlóan felhő alapúan kezelné az adatokat, az javában hozzájárulna egészségügyünk fejlesztésének meggyorsításához.
Szabó Annamária: A Best Doctors Egészségbiztosítási Rendszer alkalmazás lehetősége, indítéka Magyarországon.
Témavezető: Dr. Simon Pál
Az egészségügyben rendelkezésre álló szűkös erőforrások miatt a jelenlegi struktúra nem tartható fent, így szükség van egy megfelelő módszertanra a méretezés problémájának megoldásához. Az egészségügyi ellátások igénybevételét elsősorban a szükségletek határozzák meg, így fontos ezek megismerése, melyekhez igazodniuk kell a kapacitásoknak. A probléma az, hogy a szükséglet mérésének nincs közvetlen módszere, így a cél annak meghatározása, hogy a rendelkezésre álló adatokból hogyan lehet megbecsülni az egészségügyi ellátások iránti szükségletet. A rendelkezésünkre álló egészségügyi adatok alapvetően három körből származhatnak. Először a lakossági egészségfelmérések adatait vizsgáljuk meg- szakirodalmak segítségével -, hogy alkalmasak-e az egészségügyi ellátások iránti szükséglet becslésére. Ezután a halálozási és igénybevételi adatokkal dolgozunk, a két adatbázist kompatibilissé tesszük egymással. Az adminisztratív adatokat felhasználva az igénybevétel területi egyenlőtlenségeit elemezzük. Megvizsgáljuk azt is, hogy van-e összefüggés az egészségügyi ellátás elérhetősége és a halálozási adatok között. Az igénybevételi és halálozási adatokból kistérségenkénti szükségletet becslünk, majd a szükséglet és a tényleges ellátási esetek arányát vizsgáljuk. A számításokban az Excel függvényei az eredmények ábrázolásában grafikonok, térképek lesznek segítségünkre. Az adatokat a Nemzeti Rákregiszterből, a Központi Statisztikai Hivatal oldaláról, és a Tételes Egészségügyi Adattárból nyerjük. Az igénybevételi egyenlőtlenségeket elemezve arra jutottunk, hogy – az átlaghoz képest – a legtöbb ellátási eset a fővárosban, és a megyeszékhelyeken történik, míg – meglepő, de – a legkevesebb az ország nyugati, s északi határához közeli kistérségekben. Ez főként az adott kistérségek fejlettségével – vagy fejletlenségével – magyarázható. A szükséglet és a tényleges ellátási esetek arányát megvizsgálva az összes daganat és a hasnyálmirigy rosszindulatú (r. i.) daganata esetén hasonló eredményeket kaptunk. Az átlaghoz képest a szükségesnél több ellátási eset történt Zala és Baranya megyében, a fővárosban és környékén. A szükségesnél kevesebb ellátás az ország észak-nyugati felében, és a Dunántúl középső részén. A here r. i. daganata esetén a kis esetszám miatt nem tudtunk hasznos eredményre jutni. Összességében találtunk egy módszertant, amely legalább részben megoldhatja a méretezés problémáját, azonban alkalmazásának vannak korlátai. Ezek újabb kérdéseket vetnek fel, valamint alapjául szolgálhatnak további vizsgálatoknak.
Túri Kitti: Az orvosi műhibaperek informatikai és jogi tanulságai
Témavezető: Dr. Daragó László
A dolgozat bemutatja az egészségügyi kártérítési eljárások jogi alapjait, ismerteti a bíró gyakorlat alapján az eljárásokban rejlő ellentmondásokat. Felméri a hazai helyzetet az egészségügyi kártérítési eljárásokkal kapcsolatban és ezt összehasonlítja a nemzetközi viszonyokkal. Ideértve a műhibaperek számát, kimenetelét, az esetleges kártérítések mértékét, a bizonyítási eljárás során felhasználható bizonyítékokat, a protokollok szerepét az eljárásban. Nem egységes az ügyvédi és orvosi szakma véleménye az egészségügyi kártérítési eljárásokat illetőleg. Sem az utóbbi években előforduló perek számában, sem azok jelentőségének tekintetében. Az orvos-szakmai képviselet szerint a műhibaperek száma az utóbbi években/évtizedekben exponenciálisan növekszik, a kártérítések mértékével párhuzamosan. A jogi képviselők szerint viszont nagyon kevés ügy jut el perszakaszba a megfelelői bizonyítékok hiánya miatt. A kutatás módszere Bírósági Határozatok, Elvi Bírósági Határozatok, Legfelsőbb Bírósági Határozatok tanulmányozása volt, valamint peres ügyek feldolgozása esettanulmány formájában, amelyek az egészségügyi kártérítési eljárásokkal kapcsolatban születtek. Kiderült, hogy nehéz megbízható adatokhoz jutni az egészségügyi kártérítési eljárásokkal kapcsolatban, a legmegbízhatóbb a bírósági statisztikák lennének, azonban ezek nem kezelik külön az ezekre az eljárásokra vonatkozó statisztikájukat. A jogszabályi háttér változatlansága ellenére a bírói gyakorlat sokat változott az elmúlt évtizedek során. A jogi szabályozás hiánya nagy mozgásteret enged a bírói gyakorlatnak, amelynek következtében sokszor egymásnak ellentmondásos ítéletek születnek. Valós igény a bíróságok szoftveres támogatása az ítéletek statisztikai feldolgozásához. Így megbízható adatokkal állnának rendelkezésre az egészségügyi kártérítési eljárások számáról, összegszerűségéről, kimeneteléről. Elvárás, hogy a jogi szabályozás az eddig kialakult bírói gyakorlatot alapul véve sarokpontokat határozzon meg az egészségügyi kártérítési eljárásokkal kapcsolatban, melyek megkönnyítenék az orvosok, bírók, jogászok, és betegek tájékozódását az eljárásokkal kapcsolatban.