Androsits Domonkos: 
e-Beszerzés, mint a költségcsökkentés egyik lehetősége az egészségügyben

Témavezető: Takács Erika

Napjainkban a kormányzati programok egyik legsarkalatosabb pontja, hogy miként képzelik megvalósítani az egészségügyi szolgáltatások finanszírozását. A jó megoldást még senki nem találta fel, de bizonyára sokan elgondolkoztunk már azon: Miként lehetne kevesebb pénzből korszerű intézményeket és ellátási rendszert kialakítani, fenntartani? A fenti kérdés jómagamat is régóta foglalkoztatja, így választottam szakdolgozatom témájának egy különleges egészségügyi szervezet, az Országos Mentőszolgálat beszerzési rendszerének és folyamatainak megvizsgálását, bízva benne, hogy beigazolódik az a hipotézis, miszerint informatikai eszközök alkalmazásával hatékonyabbá, és így olcsóbbá lehet tenni a mentők beszerzéseit. Vizsgálódásom kezdetén alaposan megismertem a vállalati és közbeszerzésekben egyre inkább elterjedő beszerzési rendszeralkalmazásokat, ezek előnyeit és működési alapelveit. A hazai beszerzési gyakorlatban szinte a teljes beszerzési folyamat támogatható valamilyen informatikai eszközzel, melyek legfontosabb előnye a transzparencia, az időmegtakarítás és a folyamatos dokumentáltság, riportálhatóság biztosítása. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) beszerzésében jelenleg három szervezeti egység működik együtt. A folyamat teljesebb megértése, a problémák minél szélesebb körű feltárása érdekében mind a három szervezeti szint képviselőit megkérdeztem, hogyan vesznek részt a beszerzési folyamatban, milyen kihasználatlan erőforrásokat, pazarlásokat látnak a rendszer működtetésében. Kiemelt hangsúlyt kapott az informatikai eszközök alkalmazása, de mint kiderült, még az Internet hozzáférés sem biztosított az egyes mentőállomásokon, így nem meglepő, hogy egységes rendszerek bevezetése még nincs napirendre tűzve. Az OMSZ, mint költségvetési forrásból gazdálkodó szervezet beszerzései és beruházásai sok esetben a Közbeszerzési törvény hatálya alá esnek. A beszerzések e sajátosan szabályozott területe szintén egyre több informatikai eszköz alkalmazását írja elő, így nem csak a hatékonyság, de a törvényi megfelelőség is sietteti a beszerzést támogató alkalmazások bevezetését. Az interjúk során felvázolt és megismert működési folyamatok hatékonysága elektronikus eszközök alkalmazásával az alábbi területeken javítható:

  • A forráshiány és kiadások növekedésének mérséklésére a verseny intenzitását dinamizáló elektronikus aukció alkalmazása a beszerzési folyamatban.
  • A forráshiány és kiadások növekedésének mérséklésére a verseny intenzitását dinamizáló elektronikus aukció alkalmazása a beszerzési folyamatban.
  • A potenciális szállítók körének bővítése, nemzetközi ajánlattevők meghívása jelentősen leegyszerűsödik az elektronikus tendereztetéssel.
  • Az igények összesítése megnövekedett beszerzési mennyiséget és alacsonyabb egységköltséget eredményez. Keretszerződések megkötésével, majd egységes elektronikus katalógusrendszerből történő lehívással minden állomás számára ugyanaz a termékkör áll rendelkezésre, naprakész információval.
  • A teljesítés igazolásához szükséges, hogy az átvevő megismerhesse a rendelés alapjául szolgáló szerződés részleteit. Elektronikus szerződéskezelő rendszer bevezetésével egyszerre több földrajzi helyen is hozzáférhetnek a szerződéshez, biztosítva, hogy csak szerződésszerű teljesítést vegyenek át.

Összegzésképpen elmondható, hogy az OMSZ beszerzési hatékonysága, elektronikus eszközök bevezetésével jelentősen javulhatna. A rendszerek bevezetésére, a folyamatok és szervezet átgondolására, korszerűsítésére egységes tervre van szükség, melyet tartalmazza fontossági sorrendben a felsorolt rendszerek előkészítésének és bevezetésének végrehajtási menetét.


Borsik-Budai Katalin: 
Elektronikus anamnézis kérdőív

Témavezető: Dr. Jávor András

Személyes érdeklődésem miatt az egészségügyi betegrekord tárgyhoz kapcsolódóan választottam szakdolgozatom tárgyaként az elektronikus anamnézis kérdőívet.
Véleményem és ismereteim szerint az anamnézis kérdőív magyar országon néhány ritka kivétellel ez idáig kevéssé foglalkoztatott, pedig külföldön (mint azt a gyűjtésemből is látható) rendkívül sokoldalúan kihasználják.
Az anamnézis kérdőívet a páciens tölt ki, és juttatja el a kezelő orvosnak, aki még a vizsgálat előtt tájékozódhat, a beteg kórelőzménye és a panaszai felől. Ennek egy modern változata az elektronikus kérdőív.
Miért előnyös alkalmazni? Elősegíti, az amúgy is adminisztrációval leterhelt orvosok munkáját, így több idő juthat a beteg vizsgálatára, hozzásegíti az orvost a pontosabb anamnézis megismeréséhez, így javulhat az ellátás minősége.
Olyan lehetőséget teremthet, hogy a különleges helyzetű emberek, mint a fogyatékkal élők, külföldi betegek, vagy kisgyermekek számára, segítheti a kommunikációt.
Dolgozatom célja bemutatni ennek a kérdőívnek a jelentőségét, és megvalósíthatóságának lehetőségét többféle megoldással, a legegyszerűbb email-en elküldött kérdőíven keresztül a beteg saját egészség portálján át.
Ez Magyarországon merőben új megközelítési formája lenne ezeknek az egészségügyi adatoknak a kezelésére, feldolgozására.
Éppen ezért fontos hangsúlyt fektetni az adatbiztonságra, adatvédelemre, hiszen különösen érzékeny egészségügyi adatokról van szó.
Bemutatok már megvalósított és egészségügyi ellátóknál használatban lévő kérdőívekből hazai és külföldi gyűjtést.
Valamint a kérdőív használatának technikai megvalósíthatóságát.
A kérdőív fejlesztésére is bőven volna lehetőség, hiszen a jövőben használhatóak lennének különféle beépített modulok, amik jeleznének, riasztanának, vagy a már megadott adatok alapján célzottabb kérdéseket tennének fel, ezzel is elősegítve az orvos munkáját.
Valamint automatizált módon már akár kiértékelhetővé tehetné a megadott adatokat, de ez még a jövőre vár.
Nagyon fontosnak tartom, hogy az elektronikus anamnézis kérdőív célja hogy elősegítse orvosaink munkáját, és nem az hogy helyettesítse. Az orvosok hatalmas tudása és tapasztalata, valamint az a felelősség, amit vállalnak pótolhatatlan.


Dombai Péter: 
Betegtájékoztatók felhasználói tesztelése

Témavezető: Dr. Zajzon Gergely

Napjaink medicinájában a gyógyító és a megelőző tevékenységek mellett egyre nagyobb szerepet kap az orvos-beteg kommunikáció. A modern és gyorsan fejlődő infokommunikációs eszközök és az információs társadalom létrejötte ezt a folyamatot csak erősíti: számtalan példát tudnék felsorolni, ahol a szakemberek a modern informatikai és távközlési eszközök felhasználásával próbálják ezt a tevékenységet segíteni.
Ugyanakkor fontosnak tartom felhívni a figyelmet arra az egyszerű tényre, hogy a gyógyítás egyik fő eszköze a gyógyszer maradt és valószínűleg az marad a jövőben is. A gyógyszer pedig egy fizikai manifesztum: a használatával kapcsolatban átadandó információkat nem életszerű kizárólag digitalizált formában a beteg rendelkezésére bocsátani. A gyógyszer előállítója/forgalmazója és a beteg között közvetlen kommunikáció általában nem is jön létre. A térben és időben is eltolt információátadást az írásos betegtájékoztató biztosítja, melynek tartalmi és formai követelményeit világszerte számtalan jogszabály írja elő.
Dolgozatom a “betegtájékoztatók felhasználói tesztelése” nevű kérdőíves eljárásról szól. Az eljárás célja annak vizsgálata, hogy a betegtájékoztatók mennyire érthetőek az átlagemberek, a potenciális felhasználók számára. A vizsgálat 2005-től az Európai Unió területén történő, új, közösségi vagy nemzeti gyógyszer-engedélyeztetés kötelező elemévé vált.
2010 végéig a már engedélyezett készítmények esetében is kötelező a vizsgálat elvégzése. Írásom első részében ismertetem a folyamat nemzetközi és magyar jogi hátterét, majd bemutatom egy a gyakorlatban is alkalmazott vizsgálati eljárás lépéseit. Egy véletlenszerűen kiválasztott betegtájékoztató felhasználásával összeállítok egy kérdőívet, ezután pedig ismertetem a kiértékelés lépéseit és a hatósághoz benyújtásra kerülő vizsgálati jelentés felépítését.
A dolgozat második részében egy egészségügyi informatikus szemszögéből vizsgálom meg a folyamatot: a kérdőívek adatfeldolgozása által hordozott hibalehetőségekből kiindulva, egy – napjaink infokommunikációs technológiájával viszonylag egyszerűen megvalósítható, – számítógéppel támogatott vizsgálati eljárás tervezetét mutatom be.
A témaválasztásban több tényező is szerepet játszott. Ezek közül a legfontosabbak az egyetem mellett végzett aktuális (gyógyszer-informatikai szoftverfejlesztési és törzskönyvezés-támogatási), illetve korábbi (adatfeldolgozási) munkáim voltak. Ezen kívül a téma vonzerejét aktualitása is növelte.


Kertész Liliána:
Intelligens orvosi rendszerek – Az adatkommunikáció jelene és jövője

Témavezető: Dr. Simon Pál

Az egészséghez való jog minden ember legalapvetőbb személyiségi jogai közé tartozik. Az egészséget több tényező együttesen határozza meg: génjeink, emberi kapcsolataink, a társadalom berendezkedése stb. Az egészségmegőrzés nem csak egyéni felelősség, hanem egy közös, koordinált tevékenység, amely nemcsak az egészségügyre korlátozódik, ám az intézményesített egészségügyi ellátás a rendszer egyik legfontosabb eleme.
Napjainkban az egészségügyi ellátás iránti igény és szükséglet megnőtt (nőtt az átlagos életkor), az ellátás szélesedett, új diagnosztikai eszközök, egyre több határterület kapott szerepet a hagyományos medicina mellett. A feladatok sokoldalúsága intelligens megoldásokat kívánt az orvostudománytól (és ennek gyakorlati megvalósításától, az egészségügytől), valamint az egészségügyi informatikától. A cél a progresszív egészségügyi ellátás feltételeinek megteremtése és hatékony működtetése (progresszív ellátás – minden pácienst egészségi állapotának és betegségének megfelelő helyen és ellátási körülmények között kell meggyógyítani, lehetőleg szövődmény nélkül) és a működtetéshez szükséges intelligens információ rendszerek biztosítása.
Az intelligens információ rendszerek egyik meghatározó jellemzője a korszerű adatkommunikációs eszközök és módszerek széleskörű alkalmazása. Ez nem csak a kommunikációs csatornák, hanem az azokhoz tartozó végpontok intelligenciáját is jelenti. Aligha vitatható, hogy ezek a rendszerek nem csak lokálisak, hanem a lakosság kiterjedt mobilitását figyelembe véve szinte globálisak. Evidens, hogy a különböző rendszerek közötti kapcsolat – az adatkommunikáció – igényli az interoperábilitás folyamatos jelenlétét. A dolgozat a korszerű adatkommunikáció – az interoperabliltás – különböző elméleti, módszertani formáival foglalkozik, természetszerűleg nem a teljesség igényével.
Úgy gondolom, hogy az elméleti és módszertani alapok (döntéstámogatás, minőségbiztosítás, adatvédelem, szabványmodellek) érintőleges bemutatása mellett célszerű volt nagyobb hangsúlyt helyezni az alkalmazások (telemedicina, online rendszerek, kártyaalkalmazások, intézményközi kommunikáció) ismertetésére. A problémafelvetés fentiekben ismertetett sora, logikai lépései elvezettek oda, hogy megállapíthattam, hogy az orvosi-információ rendszerek meghatározó szerepet játszanak a progresszív egészségügyi ellátás biztosításában, mivel éppen a gyógyítás-megelőzés hozzáadott tudásértékét – intelligenciáját – garantálják. Ennek a szerepnek a betöltéséhez rendelkezésre áll a korszerű információs és kommunikációs technológia eszköztára, amely az adatkommunikáció – az interoperabilitás – feltételét jelenti. Ezeknek a lehetőségeknek a tárháza (a tartalom érvényesülése, működése) akkor válik gyakorlatban alkalmazhatóvá, ha az interoperabilitás feltételei (például a szabványok széleskörű alkalmazása) a gyakorlatban megvalósulnak és működnek. Ehhez természetesen a technológiai mellett a gazdasági, jogi háttér megléte, valamint az általános szemlélet megváltozása is elengedhetetlen.


Mátyás Réka: 
A problémaorientált háziorvosi dokumentációs rendszer

Témavezető: Dr. Jávor András

A problémaorientált háziorvosi dokumentációs rendszer a problémaorientált betegrekordra épülve szolgálja a páciensek problémáinak párhuzamosan történő látását. A problémaorientált betegrekord kulcsfontosságú elemei a problémák listája, valamint a SOAP-keretrendszer. A SOAP a Subjective, Objective, Assessment, Plan szavak kezdőbetűiből tevődik össze, egyedülálló vonásként külön dokumentálja a beteg által felsorolt panaszokat, tüneteket. A dokumentációs rendszer megköveteli a személyi, valamint alapadatok nyilvántartását, ehhez alapul véve a háziorvosi ellátás alapdokumentumát, a háziorvosi törzskartont. A rendszer logikai tervezéséhez fontos a háziorvosi munkafolyamatok pontos ismerete, valamint modellezése. A rendszer által használt technológiák kiválasztásánál lényeges annak figyelembevétele, hogy napjainkban az egyes technológiák hamar elavulnak, helyükre újabbak lépnek. Ezért a rendszer egyes részeinek határát meg kell határozni. A háziorvosi munkafolyamatok tartalmazzák az ellátás lépcsőinek dokumentálását, a páciensek rendszer által generált dokumentumokkal történő ellátását, valamint a kötelező jelentések generálását. A jelentésekkel kapcsolatos újítás, hogy nem a háziorvos rendszerét terheljük előállításukkal.
A tervezési és rendszer-előkészítési folyamatoknak tartalmazzák a leendő felhasználók új rendszer használatáról való meggyőzését, az igényfelmérést, a pályázati feltételek megalkotását, valamint egy, a célra létrehozott szakmai szervezet támogatásának megnyerését. Az egyes tervezési folyamatok dokumentálására nagy hangsúlyt kell fektetni. A lehetséges technológiai modell helyességét szükséges ellenőrizni a jogszabályi környezet ismeretének függvényében. A jogszabályi háttér ismeretében felmerülnek egyes problémák, melyek oka az egészségügyi ellátókat kiszolgáló informatikai rendszerekről alkotott idejétmúlt elképzelés.


Tóth Tamás: 
Statisztikák készítése DICOM 3.0 szabvány szerinti formátumú fájlok meta-adatai alapján

Témavezető: Sára Zoltán

Az orvosi célú képalkotó berendezések többsége kompatibilis a DICOM szabvánnyal, amely fájlformátumot és kommunikációs protokollt is definiál. Utóbbi lehetővé teszi a felvételek hálózaton keresztül történő továbbítását különböző eszközök (képalkotó modalitások, archívumok, munkaállomások stb.) között. A DICOM egységesen kezeli a képeket és a hozzájuk tartozó meta-adatokat: minden információt ún. tagekben tárol. A szabvány számos taget definiál például a beteg és a vizsgálat adatainak, vagy a képalkotó modalitás beállításait leíró paraméterek tárolására, de lehetőséget nyújt további, privát tagek használatára is.
A DICOM szabványú felvételek nagy számú meta-adatot tartalmaznak, amelyek alapján statisztikai vizsgálatok végezhetők. Lehetővé teszik például az eszközök használatának monitorozását, vagy egyes alkatrészek élettartamának követését. Megfelelően kitöltött adatok esetében a felvételek akár tudományos kutatások alapját is szolgálhatják. A problémát a statisztikák alapját képező adatok összegyűjtése és kinyerése jelenti: a felvételek decentralizáltan helyezkednek el, különböző eszközökön, különálló fájlokban. A DICOM szabvány nem támogatja összetett lekérdezések végrehajtását, és az elérhető szoftverek áttekintése során sem találtam olyan programot, amely bemeneti adatait képes közvetlenül DICOM fájlokból kinyerni. Emiatt megvizsgáltam, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre egy olyan saját szoftver elkészítéséhez, amely képes tetszés szerint összegyűjteni, és az ismert statisztikai programok által beolvasható formátumba konvertálni a DICOM adatokat.
A legtöbb programozási nyelvhez létezik DICOM implementáció, ilyen például a Javahoz készült PixelMed. A mintaprogramot ennek segítségével készítettem el. A Java nyelv előnyei közé tartozik, hogy platform-független, és egyszerűen lehet grafikus felhasználói felületet (GUI) készíteni. A programtól várt kimenet egy táblázat, melynek sorai egy-egy DICOM felvételnek, oszlopai egy-egy tagnek felelnek meg, cellái ennek megfelelően a tagek értékeit tartalmazzák. A kimenet elkészítéséhez először meg kell adni a felvételek forrását, amely lehet egy könyvtár vagy egy DICOM-szerver. Az alapvető célkitűzésekhez tartozott, hogy a program egyszerre több forrást is képes legyen kezelni, és belőlük adatokat kinyerni. A szoftver kilistázza a megadott forrásokban talált felvételeket, amelyekből a
felhasználó választhatja ki azokat, amelyek a számára érdekesek (ezt a funkciót segíti például a képek szűrésének lehetősége is). A felvételek kiválasztása után meg kell adni azokat a tageket, amelyekre a felhasználónak szüksége van. A tagek nagy száma és a privát tagek létezése miatt lehetőséget kell biztosítani az egyedi paraméterek megadására is. A fenti adatok alapján a program képes előállítani a várt eredményt.
A programnak nem célja az adatok kiértékelése, egyedül gyakorisági diagram készítésére nyújt lehetőséget. A kimenet CSV (Comma Separated Values) formátumba exportálható, amelyet rugalmassága és egyszerősége miatt választottam: a legtöbb statisztikai program képes beolvasni az ilyen formátumú fájlokat.


Wenhardt András: 
Magyarországi gyógyszertörzskönyvezés – elektronikus adatbázis kezelés

Témavezető: Dr. Zajzon Gergely

Dolgozatomban a magyarországi gyógyszertörzskönyvezés menetét, technikai feltételeit
mutatatom be lépésről lépésre.
Magyarországon jelenleg több mint 7000 törzskönyvezett gyógyszert tartanak nyilván. Az elmúlt években sosem látott dinamizmussal nőtt a regisztrált készítmények száma. A nagymértékű változásokat naprakészen nyilván kell tartani, ehhez szükséges egy erre a célra kifejlesztett informatikai háttérrendszer, amely segíti a gyógyszer- regisztrátorok, hatóságok orvosok munkáját.
Hogyan jut el a gyógyszer a beteghez? A gyógyszer a törzskönyvezés előtt vizsgálati készítménynek tekinthető, csak akkor kerülhet regisztrálásra, ha a minősége – gyártási technológia is ismert, valamint klinikailag is bizonyított a hatása és relatív> ártalmatlansága igazolt. Amennyiben e három feltétel teljesül, akkor lehetséges csak a készítményt hatóságilag gyógyításra alkalmasnak nyilvánítani.
Ahhoz, hogy elindulhasson hazánkban a gyógyszertörzskönyvezés folyamata teljesülnie kell számos feltételnek a hatóságok felé: szükséges egy törzskönyvi dokumentáció benyújtása, a benyújtott dokumentációk előértékelése, orvos/biológia összefoglalók értékelése, OGYI értékelő bizottság állásfoglalása, törzskönyvi bejegyzés, alkalmazási előírás, betegtájékoztató jóváhagyása. A forgalombahozatali engedély kiadása csak ezek után történhet meg.
Magyarországon négy szereplő együttműködése szükséges ahhoz, hogy a gyógyszer ténylegesen eljuthasson a gyógyszertárakba: a forgalombahozataliengedély-jogosultak, az országos Gyógyszerészeti Intézet, az országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Egészségügyi Minisztérium. Szükséges lenne egy egységes nyilvántartási rendszer kialakítása, mely jobban tudná szabályozni a magyar gyógyszerpiacot, illetve összekapcsolná a szükséges adatokat. Amennyiben ezen feltételek megvalósulnak, akkor a publikusnak tekinthető adatokat mindenki számára hozzáférhetővé lehetne tenni, melynek folyományaként naprakész információhoz lehetne jutni.
Az egységes gyógyszernyilvántartó rendszert csakis informatikai rendszereken keresztül lehet fenntartani, a gyógyszerek papíralapú információ terjesztése nem képes lépést tartani a folyamatosan bővülő, változó gyógyszerpiaccal.
A teljes, egységes gyógyszernyilvántartó rendszer felépítését és kialakítását nem célom ebben a dolgozatban tárgyalni, hanem egy másik, a témához szorosan kapcsolódó adatbázist mutatok be, amely forgalomba hozatali engedély jogosultak oldaláról közelíti meg a törzskönyvezés folyamatát. Az ilyen rendszerek megfelelő elektronikus ügyfélkapu megoldáson és a teljeskörű elektronikus, szabványosított adatcsere (pl. eAF : elektronikus Application Form) hatósági megvalósításán keresztül akár az egységes ágazati nyilvántartó rendszerhez is kapcsolhatóak, annak kialakításában is katalizátor szerepet tölthetnek be. Az elmúlt közel másfél évben két,hazánkban jelenlevő multinacionális gyógyszercég helyi képviseleténél (originális készítményeket gyártő, illetve egy generikumokat előállító) vettem részt ilyen rendszerek bevezetésében, illetve tartottam karban az ottani adatbázisokat, melyek a gyógyszertörzskönyvezést segítik, illetve a készítmények adatait tartják nyilván. A gyakorlatom kezdetén egy Microsoft Access alapú szoftvermegoldást készítettünk el kollégáimmal, majd ezen két cég és az és további tapasztalatok alapján továbbfejlesztve az igények szerint és a haladva a kor követelményeinek megfelelően lecseréltük a már meglévő Access-es adatbázist a modern .NET környezetben fejlesztett sajátkészítésű programra.
Az adatbázis neve, mely a törzskönyvezést segíti ,,DREAM” (Drug Regulatory Electronic Affair Management). A program tárolja a forgalomba hozatali engedély jogosultak törzsadatait, az általuk forgalmazott termékek, a termékekhez kapcsolódó ügymeneteket, mellékleteket, a hatályos jogszabályok szerinti elvárások szerint.