a Semmelweis Egyetem
72 nap
14 óra
24 perc
15 mp

A külső női nemi szervek
A női nemi szerveket külső-és belső részekre osztjuk. Előbbihez a szeméremdomb, a kis- és nagyajkak, a hüvely, a Bartholin-mirigyek és a csikló tartoznak, míg a másik csoportba a méh, a méhkürtök vagy petevezetékek és a petefészkek.  Néhány szóban részletesebben:
A szeméremdomb a szeméremtest felett lévő tájék, melynek zsírpárnája a nemi éréskor (a serdülőkorban) nyeri el végső kidomborodó, kiemelkedő alakját.
A nagy szeméremajkak a hüvelybemenet két oldalán elhelyezkedő, zsírszövettel kipárnázott bőrredők. Ez alatt kissé beljebb húzódnak a finomabb bőrredőkből álló kis szeméremajkak. A nagy szeméremajkak mögötti, a hüvely és a végbélnyílás közötti területet gátnak nevezzük. A kis szeméremajkak között nyílik a hüvely külső nyílása. Ennek bemeneti részébe (ún. hüvelytornácba) nyílnak a Bartholin-mirigyek kivezető csövei, melyek a hüvely síkosságát, nedvességét biztosítják. A hüvelybemenetben foglal helyet a rugalmas rostokban gazdag, bőven erezett, kötőszövetből álló lemez, a szűzhártya. A hüvely 6-10 cm hosszú, nyálkahártyával bélelt, simaizomzattal körülvett rugalmas cső, melynek nyálkahártyáján lévő sajátos baktériumok (lactobacillusok) tejsavat termelnek, amely védelmet nyújt más baktériumok elszaporodása ellen. A hüvely felső végén foglal helyet a méhnyak, a középen lévő méhszájjal. A csikló a hüvelybemenet előtt helyezkedi el, ahol a kis ajkak felül találkoznak. Benne barlangos testek találhatóak, amelyek nemi izgalom hatására vérrel telítődnek, és csiklómerevedést okoznak. A csikló alatt közvetlenül a húgycső nyílása lelhető fel.

A belső női nemi szervek
A méh körte alakú, kb. 10–11 cm hosszú szerv. A húgyhólyag és a végbél között helyezkedik el. A hüvely felső végében lévő nyílását nyákcsap zárja el a hüvelyben élősködő baktériumok behatolásával szemben. A háromszög alakú méhüregből nyílik kétoldat a méhkürt vagy petevezető. A petevezeték másik végén öbölszerűen kitágul, és e tágulás körül „rojtokhoz” hasonló képződmények vannak, melyek ráborulnak félkörívben a petefészkekre. A petefészek páros szerv, a méh két oldalából nyíló petevezetékek végén található fél mandula nagyságú képződmények. A méh falához és a hashártyához is szalagok rögzítik. A petefészek állományában kötőszövetbe ágyazva különböző érettségű tüszők láthatók.

A külső és belső női nemi szervek

 

A férfi nemi szervek
A férfi nemi szervrendszer a húgycsőből, a prosztatából, a herékből, a herezacskóból, az ondóvezetékből, az ondóhólyagból és a hímvesszőből áll.
A pénisz henger alakú szerv, melynek végén az érzőidegekben gazdag makk található. A makkot a pénisz testétől egy barázda választja el és kívülről a fityma fedi. A pénisz egész hosszában három szivacsos szerkezetű test fut végig. Ezek közül a két barlangos test a pénisz felső részén, egymással párhuzamosan halad, a maradék egy szivacsos test pedig az alsó oldalán. Az utóbbiban fekszik a húgycső amelyen át a vizelet és az ondó is – más-más időben – kiürülhet.
A prosztata vagy dülmirigy a férfi belső nemi szervekhez tartozó nemi mirigy. Az általa termelt váladék, a prosztataváladék a hímivarsejtekkel és az ondóhólyag váladékával együtt képezi az ondót. Felnőtt férfiaknál kb. 20g tömegű, szelídgesztenye nagyságú szerv. A húgyhólyag alatt, az abba csatlakozó húgycsövet körülvéve helyezkedik el.
A herezacskó a hímvessző és a végbélnyílás, valamint a combok között található, izomrostokkal átszőtt bőrtasak, amelyben a két here helyezkedik el. A here páros, szilva alakú szerv, mely a herezacskóban foglal helyet, funkciója a hímivarsejtek (spermiumok) képzése, valamint a férfi nemi hormon, a tesztoszteron termelése.

A férfi nemi szervek