Betűméret: A A A

Orvosi kémia

ÁOK  (6 kredit AOKOBI001_1M) Prof. Tretter László

Előadásaink, gyakorlataink időpontja, gyakorlatvezetők felsorolása

Előadás

Hétfő 10:00-11:10; szerda 10:00-11:10
Semmelweis Egyetem, Elméleti Orvostudományi Központ, Szent-Györgyi Albert terem
Budapest, IX., Tűzoltó utca 37–47. H–1094 .

Hét Dátum  
    Dr. Szikla Károly, ny. adjunktus, szaktanácsadó
1 09.07 Atomrádiusz fogalma, változása a periódusos rendszerben. Ionizációs energia, elektronaffinitás, elektronegativitás fogalma, összefüggése a periódusos rendszerrel. Ionos kötés, ionrádiusz, ionok típusai.
  09.09 Kovalens kötés kialakulása, a σ és a π-kötés fogalma. Hibridorbitálok létrejötte, a szén hibridállapotai. Elektronpár taszítás elmélete, molekulageometria, kötésszög. Molekulaorbitál elmélet.
2 09.14 Poláros kovalens kötés. Többatomos poláros és apoláros molekulák. Koordinatív kötés. Összetett ionok szerkezete, geometriája. Fémes kötés
  09.16 Molekulák közötti kölcsönhatások: dipól, van der Waals kölcsönhatás, H híd. A víz molekuláris szerkezete, tulajdonságai. Halmazállapotok értelmezése. Kristályok típusai, néhány jellemző típus ismertetése.
3 09.21 Oldatok definíciója, oldás folyamata. Ionok oldódása vízben, disszociáció. Oldáshő. Koncentráció: százalékos, mólos koncentráció fogalma, normál oldatok, molalitás, móltört, telített oldatok.
  09.23 Kémiai egyensúly, megoszlási hányados, oldékonysági szorzat fogalma, alkalmazása a gyakorlatban, egyszerű számítási feladat bemutatása.
4 09.28 Híg oldatok törvényei. A gőznyomás fogalma, hőmérséklettől függése, fagyáspont, forráspont értelmezése tiszta oldószer esetében. Oldatok gőznyomása, Raoult-törvény, fagyáspont, forráspontváltozás, ozmózisnyomás. Az ozmózis biológiai és orvosi jelentősége.
  09.30 Elektrolitok. Disszociáció fok, disszociációs állandó fogalma, értelmezése, a disszociációfok és disszociációs állandó összefüggése. Elektrolit oldatok vezetőképessége: fajlagos és ekvivalens vezetőképesség erős és gyenge elektrolitok esetében.
5 10.05 Sav-bázis elméletek. Arrhenius-elmélet, savak, bázisok csoportosítása, anhidridek. Brönsted-Lowry elmélet. Savak erőssége és molekulaszerkezet. Lewis-elmélet.
  10.07 A víz ionszorzata, a pH fogalma. Minta feladatok ismertetése erős és gyenge; sav, illetve bázis oldatok pH számolására. Erős savak hatása gyenge savak disszociációjára, illetve erős bázisok hatása gyenge bázisok disszociációjára.
6 10.12 Erős savak, illetve bázisok hatása gyenge savak illetve bázisok sóira. Puffer oldatok, számítások puffer oldatokkal. Többértékű gyenge savakból készíthető pufferek, élettani szempontból fontos szervetlen pufferek.
  10.14 Pufferkapacitás. pH indikátorok. Titrálási görbék ismertetése és magyarázata erős és gyenge savak illetve bázisok esetében. Az indikátor kiválasztásának értelmezése.
7 10.19 Amfotéria. Sók fajtái (savanyú, bázikus), kettős sók fogalma. Komplex vegyületek, komplex sók. Komplexek geometriája, kelát-komplexek. Sók reakciója vízzel. (Sóoldatok vegyhatása.)
8 10.26 Redoxifolyamatok. Oxidációs szám fogalma, meghatározása. Redoxi reakcióegyenletek. Az elektrokémiai potenciál fogalma, magyarázata. Normál potenciál. Galván elemek ismertetése. Nernst egyenlet.
 8 10.26 Koncentrációs elemek, elektrometriás pH mérés elve. Másodfajú elektródok tulajdonságai, típusai, gyakorlati alkalmazásuk. Pótelőadás: 14:55-16:05 NET Issekutz tanterem
8 10.28 Biológiai redoxipotenciál, redoxielektródok. A redoxipotenciál fogalmának alkalmazása biológiai redoxifolyamatokra, a mitokondriális energiatermelés rövid értelmezése. Elektolízis alapelvei néhány példán értelmezve.
    Dr. Bauer Pál, ny. egyetemi docens, szaktanácsadó
 9 11.02 Kémiai termodinamika: termodinamikai rendszerek. I. főtétel: belső energia és entalpia, reakcióhő, standard reakcióhő. Hess-tétel. Égéshő, atomos és molekuláris képződéshő, kötési energia. II. főtétel, entrópia és szabadentalpia. Elektromotoros erő és szabadentalpia változás. Exergonikus és endergonikus folyamatok. Szabad energia.
  11.04 Reakciókinetika: reakciósebesség, reakciórend és molekularitás. Felezési idő. Hőmérsékletfüggés (van’t Hoff szabály). Aktivált komplex, aktiválási energia. Arrhenius-egyenlet. Katalízis. Egyensúlyi reakciók, tömeghatás törvénye, egyensúlyi állandó. Összefüggése a standard szabadentalpia változással. Sorba kapcsolt reakciók, limitáló reakció jelentősége az anyagcsere folyamatokban.
 10 11.09 Bevezetés a szerves kémiába: szerves vegyületek fogalma, elemi összetétele. Konstitúció és homológ sor fogalma, konstitúciós izoméria. Szerves vegyületek csoportosítása váz és funkciós csoportok szerint.
  11.11 Szerves vegyületekben lévő kötések jellemzői: kötési energia és távolság, dipólmomentum. Apoláros és poláros jelleg, induktív és induktomer, mezomer és elektromer effektus. A dipólmomentum vektor jellege
    Dr. Bak Judit, adjunktus
 11 11.16 Optikai izoméria: a forgatóképesség szerkezeti alapjai: kiralitás, aszimmetriás C-atom, konfiguráció fogalma, enantioméria. Relatív és abszolút konfiguráció fogalma, jelölése. Vetített képletek. Több aszimmetria-centrumos vegyületek: diasztereoméria, mezo-módosulatok. Optikai izomerek elválasztása.
  11.18 Paraffinok (alkánok) és cikloparaffinok (cikloalkánok) homológ sora: a homológ sor levezetése, térszerkezeti viszonyok; konformáció, konformációs izoméria. Paraffinok fizikai tulajdonságai és kémiai viselkedése. Cikloparaffinok térszerkezete.
12 11.23 Olefinek (alkének) homológ sora. A homológ sor levezetése, konstitúciós és konfigurációs izoméria lehetőségek. Alkének kémiai viselkedése: az addíciós reakciók lehetséges mechanizmusai. Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének: p-elektronok delokalizációja a konjugált kettős kötésű rendszerekben. Acetilén: fizikai és kémiai tulajdonságai.
    Dr. Bauer Pál, ny. egyetemi docens, szaktanácsadó
  11.25 Aromás szénhidrogének: homológ sor(ok) levezetése, izoméria lehetőségek. Az aromás jelleg elektronszerkezeti magyarázata. Benzol és homológjai kémiai viselkedése: szubsztitúció, oxidáció és redukció, az aromás szubsztituensek irányító hatása. Heterociklusos aromás vegyületek általános jellemzése, fontosabb vegyületek.* Funkciós csoportot tartalmazó szerves vegyületek: csoportosítás. Halogéntartalmú szerves vegyületek fizikai tulajdonságai és kémiai viselkedése.
     
    Dr. Bak Judit, adjunktus
13 11.30 OH-csoportot tartalmazó szerves vegyületek csoportosítása. Alkoholok fizikai és kémiai tulajdonságai, előállítása és kémiai reakciói. *Enolok és fenolok kémiai tulajdonságai. Éterek előállítása és jellegzetes reakciói. Oxo-vegyületek: csoportosítás, nomenklatúra, fizikai és kémiai tulajdonságaik. Aldehidek és ketonok kémiai reakciói: addíciós reakciók.
     
  12.02 Oxo-vegyületek: kondenzációs reakciók, oxidáció és redukció. Karbonsavak és karbonsavszármazékok: csoportosítás, nomenklatúra, előállítási reakciók, fizikai és kémiai tulajdonságaik. A karboxil-csoportok savi karaktere, kémiai reakciói, kén- és nitrogéntartalmú szerves vegyületek.
     
14 12.07 A karboxil-csoport savi karakterének elektronszerkezeti magyarázata, szubsztituensek hatása a savi karakterre. Monokarbonsavak kémiai reakciói: észterképződés, savhaloidok, savamidok és savanhidridek képződése. Szubsztitúció a C-láncon: halogén- karbonsavak és amino-karbonsavak előállítása. *Dikarbonsavak savi karaktere, fontosabb reakcióik. Hidroxi- és oxokarbonsavak kémiai tulajdonságai. Fontosabb dikarbonsavak, hidroxi- és oxokarbonsavak.
    Dr. Bak Judit, adjunktus
  12.09 Kéntartalmú szerves vegyületek: tioalkoholok, tiofenolok és tioéterek előállítása, fizikai és kémiai tulajdonságaik. *Nitrogéntartalmú szerves vegyületek: csoportosítás, nitrovegyületek fizikai és kémiai tulajdonságai. Aminok csoportosítása, előállítása, bazicitása. Aminok egyéb fontosabb reakciói (Schiff-bázisok). A szénsav N-tartalmú származékai.

Gyakorlat

Gyakorlatainkat és szemináriumainkat az Orvos Vegytani Intézet gyakorló helységeiben tartjuk.

Budapest IX., Tűzoltó utca 37-47 H-1094, EOK-épület  I. emelet ‘D’ folyosó.

Csoportok, gyakorlat időpontja, gyakorlatvezetők
 
Csoport Nap Időpont Gyakorlatvezető
E1 Péntek 08:00-10:40 Dóczi Judit dr
E2 Péntek 08:00-10:40 Kovács Tünde dr
E3 Péntek 08:00-10:40 Végh Miklós dr
F1 Kedd 13:45-16:25 Ambrus Attila dr
F2 Kedd 13:45-16:25 Bak Judit dr
F3 Kedd 13:45-16:25 Tóth Erzsébet dr
H1 Szerda 11:20-14:00 Bauer Pál dr
H2 Szerda 11:20-14:00 Hullán Lehel dr
H3 Szerda 11:20-14:00 Tanka-Salamon Anna dr
G1 Szerda 14:15-16:55 Csanády László dr
G2 Szerda 14:15-16:55 Léránt István dr
G3 Szerda 14:15-16:55 Szikla Károly dr

Gyakorlataink, gyakorlatvezetőink, előadásaink

Helyettes gyakorlatvezetők: Kedd: 1., Tanka-Salamon Anna 2., Csanády László,  Szerda:  1., Kovács Tünde  2. , Dóczi Judit 3., Végh Miklós,  Péntek: Ambrus Attila. , Bak Judit dr. ,

Gyakorlati tematika csoportonként

Hét Időpont Gyakorlat / szeminárium
1. 09.07-09.11 Bevezetés. Baleset- és munkavédelmi oktatás. Felmérő dolgozat írása.
2. 09.14-09.18 Neutralizációs analízis I.
3. 09.21-09.25 Neutralizációs analízis II.
4. 09.28-10.02 A neutralizációs analízis titrálási görbéi.
5. 10.05-10:09 1. konzultáció*
6. 10.12-10.16 1. demonstráció
7. 10.19-10.22 Komplexometria*
8. 10.26-10.30 Elektrokémiai mérések*
9. 11.02-11.06 Fenolvörös Kd-jének meghatározása fotometriával*
10. 11.09-11.13 Redox titrálások (permanganometria, jodometria)*
11. 11.16-11.20 Vezetőképesség mérés*
12. 11.23-11.27 2. demonstráció
13. 11.30-12.04 2. konzultáció
14. 12.07-12.11 Csapadékos titrálás
 
* a csillaggal jelölt gyakorlatokat az egyes csoportok eltérő időpontban és más-más laboratóriumban végzik el
 
 
  1. Neutralizációs analízis I.: HCl mérőoldat készítése, faktorozása, ismeretlen töménységű NaOH oldat koncentrációjának meghatározása.
  2. Neutralizációs analízis II.: NaOH mérőoldat készítése, faktorozása, ismeretlen töménységű HCl oldat koncentrációjának meghatározása.
  3. Neutralizációs analízis III: Ecetsav oldat, kénsav oldat, gyomornedv titrálása.  A gyomornedv összaciditásának és szabad sósav tartalmának meghatározása.
  4. A neutralizációs analízis titrálási görbéi.
  5. (Permanganometria. Elvi alapja, KMnO4 oldat készítése, faktorozása.  Ismeretlen töménységű Mohr-só, illetve oxálsav oldat koncentrációjának meghatározása.)
  6. Jodometria I.: Elvi alapja, a Na2S2O3 oldat faktorának meghatározása.
  7. Jodometria II.: Ismeretlen töménységű NaOCl és K3[Fe(CN6)] oldat koncentrációjának meghatározása.
  8. Csapadékos titrálás: Elvi alapja. Ismeretlen töménységű NaCl oldat koncentrációjának meghatározása.
  9. Komplexometria: Elvi alapja. Ismeretlen töménységű CuSO4 oldat koncentrációjának meghatározása. Ismeretlen töménységű Ca és Mg ionokat is tartalmazó oldat Ca és Mg ion koncentrációjának egymás melletti meghatározása.
  10. Spektrofotometria: Elvi alapja, felhasználása a kémiai, biokémiai analízisben. A fenolvörös disszociációs állandójának meghatározása.
  11. Elektrokémiai mérések: Elvi alapja. Az elektrometriás pH-mérés. Redox elemek potenciájának meghatározása.
  12. Vezetőképességmérés: Elvi alapja, ecetsav disszociációs állandójának meghatározása konduktometriásan
 

 

Tankönyv

Tankönyvek, jegyzetek
Gergely Pál – Erdődy Ferenc – Vereb György: Általános és Bioszervetlen Kémia – tankönyv 2001, javított kiadás 2005
Csermely Péter, Hrabák András, Idei Miklós, Mészáros György: Bioorganikus kémia – jegyzet, 2005 (szerk.: Mandl József)
Orvosi kémiai és biokémiai gyakorlatok c. jegyzet, 2006 (szerk.: Keszler Gergely)
Hrabák A., Mészáros Gy., Müllner N.: Orvosi kémia és biokémia feladatgyűjtemény – jegyzet. 2005 (szerk.: Hrabák András)
Tóth Miklós: Szervetlen kémia – jegyzet, 2006

Demonstráció

 

A 2015-2016. tanév I. félévében két alkalommal írnak hallgatóink zárthelyi dolgozatot.

Az 6. oktatási héten (2015. október 12-16) és a 12. oktatási héten (2015. november 23-november 27) kerül sor a demonstrációk megírására.

A demonstrációs dolgozatban elméleti és gyakorlati tananyaggal, kémiai számításokkal kapcsolatos kérdéseket teszünk fel, a kapott válaszokat osztályozzuk. A félév elismerését jelentő ‘aláírás’ megszerzésének egyik feltétele két, legalább elégséges osztályzat megszerzése.

Esetleges elégtelen demonstrációs jegy javítására, betegség miatt elmaradt demonstráció pótlására intézetünk 2 lehetőséget biztosít. (A pót-demonstrációra a demonstráció íratást követő héten kerül sor (7. és 13. oktatási hét), a második javító vizsga bizottság előtt, a 14. oktatási héten történik).

Vizsga

A vizsganapokat a 10. oktatási héten a <a href=”http://http://neptun.semmelweis.hu/Portal2/?oldal=5 hirdetjük meg. (Vizsgákat hétfőnként, szerdánként és második péntekenként tartunk. Az előre közölt fenti rendtől intézetünk eltérhet). A vizsgajelentkezések elektronikus úton történnek. A vizsgák 8:00 órakor kezdődnek, a szóbeli vizsgák helyszínéül az Orvosi Biokémia Intézet gyakorlati helységei szolgálnak (‘C’ folyosó!). (Ezek nem azonosak a félév során használt  gyakorlati helységeikkel). A vizsgán csak az a hallgató vehet részt, aki megszerezte az aláírást orvosi kémiából.

Vizsgatételek

A vizsga során a hallgatók 45 perces felkészülési időt követően 5 elméleti és 1 gyakorlati vizsgakérdésre kell választ adniuk. A vizsga kezdetekor a hallgató 6 kérdést húz az alábbi kérdéscsoportokból az alábbi elosztás szerint. Először a gyakorlati vizsgára kerül a sor, a gyakorlati vizsgatételre adott elégtelen felelet egyben elégtelen vizsgajegyet is jelent. (1 gyakorlati kérdés, 2 általános kémia kérdés 1 szervetlen kémia és 2 szerves kémia kérdés)

Vizsgatételek

Gyakorlati kérdések

  1. Neutralizációs analízis I: HCl mérőoldat készítése, faktorozása. Ismeretlen NaOH oldat koncentrációjának meghatározása.

  2. Neutralizációs analízis II: NaOH mérőoldat készítése, faktorozása. Ismeretlen HCl oldat koncentrációjának meghatározása.

  3. Neutralizációs analízis III: CH3COOH-oldat és H2SO4 titrálása. Gyomornedv titrálása, az összaciditás és szabad HCl tartalom meghatározása.

  4. Neutralizációs analízis IV: A neutralizációs analízis titrálási görbéi.

  5. Permanganometria: Elvi alapja, KMnO4-mérőoldat készítése és faktorozása, ismeretlen Mohr-só, illetve oxálsav oldat koncentrációjának meghatározása.

  6. Jodometria I: Elvi alapja, a Na2S2O3-mérőoldat faktorának megállapítása.

  7. Jodometria II: Ismeretlen NaOCl-oldat és K3[Fe(CN)6]-oldat koncentrációjának meghatározása.

  8. Csapadékos titrálás: Elvi alapja. NaCl-oldat koncentrációjának meghatározása.

  9. Komplexometria: Elvi alapja. Ismeretlen CuSO4 oldat koncentrációjának meghatározása. Ismeretlen, Ca2+ és Mg2+ ionokat is tartalmazó oldat Ca2+ és Mg2+ koncentrációjának egymás melletti meghatározása.

  10. Spektrofotometria: Elvi alapja, felhasználása a kémiai, biokémiai analízisben. A fenol vörös disszociációs állandójának meghatározása.

  11. Elektrokémiai mérések: Elvi alapja. Elektrometriás pH-mérés. Redox elemek potenciáljának meghatározása.

  12. Vezetőképesség-mérés: Ecetsav disszociációs állandójának meghatározása konduktometriásan.

Általános kémiai kérdések

  1. A Bohr-, Sommerfeld féle atommodell. Atomi spektrumok.
  2. A kvantummechanikai atommodell. Kvantumszámok, atomorbitál.
  3. Az elemek periódusos rendszere, felépítésének elve. A kvantumszámok jelentősége, Pauli- és Hund-szabály. Fő és mellékcsoportok.
  4. Ionos kötés, ionizációs energia, elektronaffinitás, rácsenergia.
  5. A kovalens kötés. Molekula-orbitál elmélet, kötő és lazító pályák.
  6. A kovalens kötés jellemzői két- és több-atomos molekulákban: kötési energia, kötési távolság; kötésszög.
  7. A datív (koordinatív) kötés. Komplex vegyületek jellemzése koordinációs szférák, koordinációs szám. Komplex vegyületek térszerkezete és stabilitása.
  8. A hibrid orbitálok elmélete. A szén atom hibrid állapotai. A σ- és a π-kötések.
  9. A polarizált kovalens kötések. Elektronegativitás. Dipólus molekulák, dipólmomentum.
  10. Összetett ionok (molekulaionok) általános jellemzése, CO32-, SO42-, PO43-, NO3, ClO4ionok. π-elektron delokalizáció.
  11. Az oxidációs szám fogalma, kiszámítása (példák), jelentősége az oxidoredukciós egyenletek felírásában.
  12. A molekulák közötti – másodlagos – kölcsönhatások: dipól kölcsönhatás, van der Waals-féle erők, H-kötések.
  13. A gázhalmazállapot általános jellemzése. Ideális és reális gázok. A Maxwell-Boltzmann-féle kinetikus energia eloszlás. Parciális nyomás.
  14. A folyékony halmazállapot jellemzése. Viszkozitás és felületi feszültség. Gőztenzió.
  15. A szilárd halmazállapot jellemzése. Fémrács (fémes kötés), ionrács, atomrács, molakularács jellemzői. Szublimáció, liofilezés.
  16. Az oldódás folyamata, energetikája. Oldhatóság fogalma, telített oldatok. Az oldhatóság függése a hőmérséklettől és a nyomástól. Gázok oldódása folyadékokban. Megoszlási egyensúlyok.
  17. A koncentráció fogalma és fajtái.
  18. Híg oldatok törvényei: oldatok tenzió-csökkenése, fagyás és forráspontja.
  19. Ozmózis, ozmózisnyomás, ozmolaritás fogalma.
  20. Oldhatósági szorzat. Gyakorlati jelentősége.
  21. Sav-bázis elméletek.
  22. Savak erősségének értelmezése a molekulaszerkezet alapján.
  23. A savi (Ks) és a bazicitási (Kb) konstans levezetése. A pK fogalma. Erős és gyenge savak (bázisok).
  24. A víz disszociációs egyensúlya. A víz ionszorzata. pH és pOH.
  25. Pufferek általános jellemzése. Pufferkapacitás.
  26. A szervezet legfontosabb puffer-rendszerei.
  27. Elektrolitok általános jellemzése. Elektrolitos disszociáció, disszociációfok, disszociációs konstans.
  28. Elektrolitok fajlagos és ekvivalens vezetőképessége. Erős és gyenge elektrolitok.
  29. Sav-bázis indikátorok működési elve. Sav-bázistitrálási görbék.
  30. Amfoter elektrolitok.
  31. Savanyú és bázikus sók. Gyenge savak és gyenge bázisok sóinak disszociációs egyensúlya („hidrolízise”).
  32. Galván elemek általános jellemzése. Oxidáció és redukció a galván elemekben. A Daniell-féle elem. Normál potenciál fogalma, standardpotenciál, elektromotoros erő.
  33. Az elektród potenciál koncentráció függése. Nernst-egyenlet (példa). Az e!ektromotoros erő összefüggése a standard szabadentalpia változással.
  34. Első- és másodfajú elektródok jellemzése. Az elektródok koncentrációs polarizációja. Összehasonlító elektródok.
  35. Koncentrációs elemek jellemzése és felhasználása pH mérésére.
  36. Redox galvánelemek jellemzése. Redox-potenciál, standard redox-potenciál. Jelentősége biológiai rendszerekben. A standard redox-potenciál változás és szabadentalpia változás közötti összefüggés.
  37. Az elektrolízis folyamatának általános jellemzése: bomlás feszültség, túlfeszültség, Faraday-törvénye.
  38. A termodinamika I. főtétele. Belső energia, entalpia. Exoterm és endoterm folyamatok.
  39. Reakcióhő, termokémiai egyenlete. Hess-tétel.
  40. Atomos és molekuláris képződéshő, kötési energia.
  41. A termodinamika II. főtétele. Szabad entalpia és entrópia, jelentőségük a kémiai folyamatokban.
  42. Exergonikus és endergonikus reakciók, összekapcsolódásuk az anyagcsere folyamatokban.
  43. A reakciók rendűsége. A reakciósebesség függése a hőmérséklettől.
  44. A reakciók molekularitása. Összefüggés a molekularitás és a rendűség között.
  45. A reakciók felezési ideje, és ennek függése a reaktánsok kezdeti koncentrációitól első és másodrendű folyamatok esetében.
  46. Katalizált reakciók. Katalizátorok hatásmechanizmusa.
  47. Arrhenius-törvénye. Aktivációs energia, aktivált komplex, hatásos keresztmetszet. A kinetikus energia Maxwell-Boltzmann-féle eloszlása.
  48. Egyensúlyi reakciók. A tömeghatás törvényének reakció-kinetikai levezetése Összefüggés a standard szabad entalpia változás és az egyensúlyi konstans között.

Szervetlen kémiai kérdéseket

  1. A hidrogén jellemzése.
  2. Nemesgázok általános jellemzése. Jelentőségük.
  3. A halogén elemek általános jellemzése, fontosabb vegyületeik.
  4. Az oxigén jellegzetes tulajdonságai, fontosabb vegyületei.
  5. A víz szerkezete és fizikai-kémia tulajdonságai.
  6. A kén jellemző tulajdonságai és fontosabb vegyületei.
  7. Az elemi nitrogén tulajdonságai, jelentősége, fontosabb vegyületei.
  8. A foszfor és arzén jellegzetes tulajdonságai, fontosabb vegyületeik.
  9. Az elemi szén tulajdonságai, fontosabb vegyületei.
  10. A szilícium tulajdonságai, fontosabb vegyületei.
  11. Fontosabb szervetlen savak és azok szerkezete.
  12. Fontosabb szervetlen bázisok és azok szerkezete.
  13. Az alkáli fémek általános jellemzése, fontosabb vegyületei.
  14. Az alkáli földfémek általános jellemzése, fontosabb vegyületei.
  15. A bór és alumínium tulajdonságai, fontosabb vegyületei.
  16. Fontosabb nehézfémek – Fe, Mn, Pb – vegyületei.
  17. A nemesfémek általános jellemzése, fontosabb vegyületei.
  18. A fémek általános jellemzése (fémrács, vezetők és félvezetők).

Szerves kémiai kérdéseket

  1. C atomok rendűsége. Izoméria lehetőségek a szerves vegyületeknél.

  2. A C atom hibrid állapotai: A σ- és a π- kötések jellemzői. Szerves vegyületekben lévő kötések paraméterei: vegyértékszög, kötéshossz, kötési energia, dipólusmomentum. Induktív és induktomer, konjugációs és elektromer effektus.

  3. Konformáció fogalma. Alkánok és cikloalkánok konformációs viszonyai.

  4. A prokiralitás és a kiralitás fogalma, szerkezeti alapja. Az enantioméria fogalma. Projekciós szerkezeti képetek.

  5. Abszolút és relatív konfiguráció. Diasztereoméria fogalma. Mezo-módosulatok és racém keverékek. Optikai izomerek elválasztása.

  6. A π-elektronok delokalizációja. Az 1,3-butadién szerkezetének jellemzése, és annak igazolása addíciós reakcióival.

  7. A szerves vegyületek váz és funkciós csoportok szerinti osztályozása. Szerves vegyületek elnevezésének szabályai.

  8. Szerves reakciók mechanizmusa: homolízis és heterolízis, gyöktípusú, elektrofil és nukleofil reakciók általános jellemzése példákkal.

  9. Az alkánok és cikloalkánok homológ sora: izoméria lehetőségek, fizikai-kémiai tulajdonságaik és reakcióik. Fontosabb telített szénhidrogének.

  10. Az alkének és cikloalkének nomenklatúrája, fizikai-kémiai tulajdonságai, és reakciói. Fontosabb alkének, illetve cikloalkének.

  11. Az aromás szénhidrogének osztályozása, izoméria viszonyai.

  12. Aromás szénhidrogének előállítása. Az aromás jelleg fizikai-kémiai jellemzése és elektron szerkezeti magyarázata.

  13. A benzol szubsztitúciós reakciói.

  14. Az aromás szubsztituensek irányító hatása. Az irányító hatás magyarázata.

  15. Az aromás szénhidrogének oxidációja és redukciója. Fontosabb aromás alapvegyületek.

  16. Szerves halogénszármazékok előállítása, fizikai-kémiai tulajdonságaik, reakcióik.

  17. Az alkoholok osztályozása. Előállításuk, fizikai-kémiai tulajdonságaik, kémiai reakcióik. Fontosabb alkoholok.

  18. Az enolok és fenolok fizikai-kémiai tulajdonságai, reakciói. Fontosabb fenolok, a kinoidális szerkezet. Tautoméria.

  19. Az éterek előállítása, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai.

  20. Az oxovegyületek nomenklatúrája, előállítása, fizikai-kémiai tulajdonságai, reakciói, fontosabb oxovegyületek.

  21. A karbonsavak nomenklatúrája, előállítása, fizikai-kémiai tulajdonságai, monokarbonsavak reakciói. Észterek, savanhidridek.

  22. A dikarbonsavak oxi- illetve oxo-karbonsavak reakciói. Fontosabb mono-, di-, illetve trikarbonsavak.

  23. A kéntartalmú szerves vegyületek, fizikai-kémiai tulajdonságaik. Fontosabb tiovegyületek.

  24. A nitrogéntartalmú szerves vegyületek csoportjai. Nitrovegyületek előállítása, fizikai-kémiai tulajdonságai, reakciói. Fontosabb nitrovegyületek, salétromsav észterek.

  25. Aminok csoportosítása, előállítása, fizikai-kémiai tulajdonságai, reakciói. Fontosabb aminok és származékaik.

  26. Sav-amidok és a szénsav nitrogéntartalmú származékai.

 

 
 

Tanulmányi verseny

Tisztelt Hallgatóink!

Prof. Tretter László és valamennyi kollégám nevében gratulálok az orvosi kémia tanulmányi versenyen helyezést és teljesítményükért jeles eredményt elért hallgatóinknak. I. helyezett  Antal Dóra, II. helyezett  Wappler Abigél, III. helyezett: Sólyom Anna Barbara. E-idexükbe bejegyeztem már a jeles érdemjegyet.  A versenyen nyújtott teljesítményéért Tresch Bence, Csikor Virág és Német Zsófia  jeles osztályzatot kap. Az ő e-indexükbe is bejegyeztem 2015. december 14-i nappal a 5 (jeles) minősítést.

A további eredmények (orvosi kémia tanulmányi verseny 2015/2016. tanév I. félév)

Tisztelettel Léránt István tanulmányi felelős

 

Követelményrendszer

Intézetünk a félév végén a neptun-portálra bejegyzett ‘aláírással’ ismeri el a félévi tanulmányok elvégzését. Nem kaphat félév végi aláírást az a hallgató, aki 4, vagy több alkalommal nem jelent meg a gyakorlatokon és a szemináriumi foglalkozásokon és / vagy bármelyik demonstrációs dolgozata elégtelen. Ebből következően felesleges orvosi igazolással igazolni a távollét okát.

A hallgatói jelenlét nyilvántartása az intézet oktatási adminisztrációs irodáján történik, ezért különösen fontos, hogy a gyakorlat kezdetén a gyakorlatvezető által kiosztott jelenléti ívet minden hallgató – aki jelen van – aláírja!

KÖVETELMÉNYRENDSZER

 

Semmelweis Egyetem  Általános Orvostudományi Kar

Orvosi Biokémia Intézet

Tantárgy neve: Orvosi Kémia Tantárgy típusa: kötelező

Kódja: AOKOBI001_M    kreditértéke: 6

Tantárgy előadójának neve: Dr. Tretter László egyetemi tanár, intézetigazgató
Tanév: 2015/2016 I. félév
A tantárgy feladata a képzés céljának megvalósításában:Általános Kémia Kémiai kötések – Atom-rádiusz, ionizációs energia, elektronegativitás fogalma. Molekula- és hibrid-orbitálok. Ionos, kovalens, és fémes kötés. Molekulák közötti kölcsönhatások. Halmazállapotok. Oldatok – az oldás folyamata, koncentráció, híg oldatok törvényei, ozmózisnyomás, orvosi jelentőségük. Elektrolit oldatok, vezetőképességük. A víz szerkezete, ionszorzata, pH számítás. Savak, bázisok, sók, puffer oldatok, orvosi szempontból fontos puffer rendszerek. Redox folyamatok – Oxidációs szám, redox reakciók, az elektrokémiai potenciál, első- és másodfajú elektródok, pH mérés. A biológiai redoxpotenciál, élettani jelentősége. Kémiai termodinamika Reakciókinetika, tömeghatás törvénye, egyensúlyi állandóSzerves kémia Izoméria fogalma és típusai. Szerves vegyületek váz szerinti ismertetése: alkánok, alkének, alkinek, aromás vegyületek. Szerves kémiai reakciók, reakciómechanizmusok típusai. Halogén-, oxigén-, nitrogén- kéntartalmú funkciós csoportokat tartalmazó szerves vegyületek tulajdonságai., biológiai szempontból fontos reakciói. Szervetlen kémia A nemesgázok, a halogén-, az oxigén-, a nitrogén-, a széncsoport, földfémek, alkáli földfémek, alkáli fémek, nehézfémek jellemzése. Az oxigéntartalmú szabad gyökök, a levegőszennyezés, az ózon jelentősége.

A tárgy tematikája (lehetőleg heti bontásban, sorszámozva):

Dr. Szikla Károly, ny. adjunktus, szaktanácsadó

1. 09-07 Atomrádiusz fogalma, változása a periódusos rendszerben. Ionizációs energia, elektronaffinitás, elektronegativitás fogalma, összefüggése a periódusos rendszerrel. Ionos kötés, ionrádiusz, ionok típusai.

1. 09-09 Kovalens kötés kialakulása, a σ és a π-kötés fogalma. Hibridorbitálok létrejötte, a szén hibridállapotai. Elektronpár taszítás elmélete, molekulageometria, kötésszög. Molekulaorbitál elmélet.

2. 09-14 Poláros kovalens kötés. Többatomos poláros és apoláros molekulák. Koordinatív kötés. Összetett ionok szerkezete, geometriája. Fémes kötés

2. 09-16 Molekulák közötti kölcsönhatások: dipól, van der Waals kölcsönhatás, H híd. A víz molekuláris szerkezete, tulajdonságai. Halmazállapotok értelmezése. Kristályok típusai, néhány jellemző típus ismertetése.

3. 09-21 Oldatok definíciója, oldás folyamata. Ionok oldódása vízben, disszociáció. Oldáshő. Koncentráció: százalékos, mólos koncentráció fogalma, normál oldatok, molalitás, móltört, telített oldatok.

3. 09-23 Kémiai egyensúly, megoszlási hányados, oldékonysági szorzat fogalma, alkalmazása a gyakorlatban, egyszerű számítási feladat bemutatása.

4. 09-28 Híg oldatok törvényei. A gőznyomás fogalma, hőmérséklettől függése, fagyáspont, forráspont értelmezése tiszta oldószer esetében. Oldatok gőznyomása, Raoult-törvény, fagyáspont, forráspontváltozás, ozmózisnyomás. Az ozmózis biológiai és orvosi jelentősége.

4. 09-30 Elektrolitok. Disszociáció fok, disszociációs állandó fogalma, értelmezése, a disszociációfok és disszociációs állandó összefüggése. Elektrolit oldatok vezetőképessége: fajlagos és ekvivalens vezetőképesség erős és gyenge elektrolitok esetében.

5. 10-05 Sav-bázis elméletek. Arrhenius-elmélet, savak, bázisok csoportosítása, anhidridek. Brönsted-Lowry elmélet. Savak erőssége és molekulaszerkezet. Lewis-elmélet.

5. 10-07 A víz ionszorzata, a pH fogalma. Minta feladatok ismertetése erős és gyenge; sav, illetve bázis oldatok pH számolására. Erős savak hatása gyenge savak disszociációjára, illetve erős bázisok hatása gyenge bázisok disszociációjára.

6. 10-12 Erős savak, illetve bázisok hatása gyenge savak, illetve bázisok sóira. Puffer oldatok, számítások puffer oldatokkal. Többértékű gyenge savakból készíthető pufferek, élettani szempontból fontos szervetlen pufferek.

6. 10-14 Pufferkapacitás. pH indikátorok. Titrálási görbék ismertetése és magyarázata erős és gyenge savak, illetve bázisok esetében. Az indikátor kiválasztásának értelmezése.

7. 10-19 Amfotéria. Sók fajtái (savanyú, bázikus), kettős sók fogalma. Komplex vegyületek, komplex sók. Komplexek geometriája, kelát-komplexek. Sók reakciója vízzel. (Sóoldatok vegyhatása.)

7. 10-21 Redoxifolyamatok. Oxidációs szám fogalma, meghatározása. Redoxi reakcióegyenletek. Az elektrokémiai potenciál fogalma, magyarázata. Normál potenciál. Galván elemek ismertetése. Nernst egyenlet. AZ ELŐADÁST 17:30-18:40 közötti időpontban a Szent-Györgyi Albert előadóteremben tartjuk.

8. 10-26 Koncentrációs elemek, elektrometriás pH mérés elve. Másodfajú elektródok tulajdonságai, típusai, gyakorlati alkalmazásuk. AZ ELŐADÁST ugyanazon napon, a meghírdetett helyen és időpontban tartjuk.

8. 10-28 Biológiai redoxipotenciál, redoxielektródok. A redoxipotenciál fogalmának alkalmazása biológiai redoxifolyamatokra, a mitokondriális energiatermelés rövid értelmezése. Elektolízis alapelvei néhány példán értelmezve.

Dr. Bauer Pál, egyetemi docens

9. 11-02 Kémiai termodinamika: termodinamikai rendszerek. I. főtétel: belső energia és entalpia, reakcióhő, standard reakcióhő. Hess-tétel. Égéshő, atomos és molekuláris képződéshő, kötési energia. II. főtétel, entrópia és szabadentalpia. Elektromotoros erő és szabadentalpia változás. Exergonikus és endergonikus folyamatok. Szabad energia.

9. 11-04 Reakciókinetika: reakciósebesség, reakciórend és molekularitás. Felezési idő. Hőmérsékletfüggés (van’t Hoff szabály). Aktivált komplex, aktiválási energia. Arrhenius-egyenlet. Katalízis. Egyensúlyi reakciók, tömeghatás törvénye, egyensúlyi állandó. Összefüggése a standard szabadentalpia változással. Sorba kapcsolt reakciók, limitáló reakció jelentősége az anyagcsere folyamatokban.

10. 11-09 Bevezetés a szerves kémiába: szerves vegyületek fogalma, elemi összetétele. Konstitúció és homológ sor fogalma, konstitúciós izoméria. Szerves vegyületek csoportosítása váz és funkciós csoportok szerint.

10. 11-11 Szerves vegyületekben lévő kötések jellemzői: kötési energia és távolság, dipólmomentum. Apoláros és poláros jelleg, induktív és induktomer, mezomer és elektromer effektus. A dipólmomentum vektor jellege

Dr. Bak Judit, tudományos munkatárs

11. 11-16 Optikai izoméria: a forgatóképesség szerkezeti alapjai: kiralitás, aszimmetriás C-atom, konfiguráció fogalma, enantioméria. Relatív és abszolút konfiguráció fogalma, jelölése. Vetített képletek. Több aszimmetria-centrumos vegyületek: diasztereoméria, mezo-módosulatok. Optikai izomerek elválasztása.

11. 11-18 Paraffinok (alkánok) és cikloparaffinok (cikloalkánok) homológ sora: a homológ sor levezetése, térszerkezeti viszonyok; konformáció, konformációs izoméria. Paraffinok fizikai tulajdonságai és kémiai viselkedése. Cikloparaffinok térszerkezete.

12. 11-23 Olefinek (alkének) homológ sora. A homológ sor levezetése, konstitúciós és konfigurációs izoméria lehetőségek. Alkének kémiai viselkedése: az addíciós reakciók lehetséges mechanizmusai. Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének: p-elektronok delokalizációja a konjugált kettős kötésű rendszerekben. Acetilén: fizikai és kémiai tulajdonságai.

Dr. Bauer Pál, egyetemi docens

12. 11-25 Aromás szénhidrogének: homológ sor(ok) levezetése, izoméria lehetőségek. Az aromás jelleg elektronszerkezeti magyarázata. Benzol és homológjai kémiai viselkedése: szubsztitúció, oxidáció és redukció, az aromás szubsztítuensek irányító hatása. Heterociklusos aromás vegyületek általános jellemzése, fontosabb vegyületek.*Funkciós csoportot tartalmazó szerves vegyületek: csoportosítás. Halogéntartalmú szerves vegyületek fizikai tulajdonságai és kémiai viselkedése.

Dr. Bak Judit, tudományos munkatárs

13. 11-30 OH-csoportot tartalmazó szerves vegyületek csoportosítása. Alkoholok fizikai és kémiai tulajdonságai, előállítása és kémiai reakciói. *Enolok és fenolok kémiai tulajdonságai. Éterek előállítása és jellegzetes reakciói. Oxo-vegyületek: csoportosítás, nomenklatúra, fizikai és kémiai tulajdonságaik. Aldehidek és ketonok kémiai reakciói: addíciós reakciók.

13. 12-02 Oxo-vegyületek: kondenzációs reakciók, oxidáció és redukció. Karbonsavak és karbonsavszármazékok: csoportosítás, nomenklatúra, előállítási reakciók, fizikai és kémiai tulajdonságaik. A karboxil-csoportok savi karaktere, kémiai reakciói, kén- és nitrogéntartalmú szerves vegyületek.

Dr. Léránt István, adjunktus

14. 12-07 A karboxil-csoport savi karakterének elektronszerkezeti magyarázata, szubsztituensek hatása a savi karakterre. Monokarbonsavak kémiai reakciói: észterképződés, savhaloidok, savamidok és savanhidridek képződése. Szubsztitúció a C-láncon: halogén- karbonsavak és amino-karbonsavak előállítása. *Dikarbonsavak savi karaktere, fontosabb reakcióik. Hidroxi- és oxokarbonsavak kémiai tulajdonságai. Fontosabb dikarbonsavak, hidroxi- és oxokarbonsavak.

Dr. Bak Judit, tudományos munkatárs

14. 12-09 Kéntartalmú szerves vegyületek: tioalkoholok, tiofenolok és tioéterek előállítása, fizikai és kémiai tulajdonságaik. *Nitrogéntartalmú szerves vegyületek: csoportosítás, nitrovegyületek fizikai és kémiai tulajdonságai. Aminok csoportosítása, előállítása, bazicitása. Aminok egyéb fontosabb reakciói (Schiff-bázisok). A szénsav N-tartalmú származékai.

A foglalkozásokon való részvétel követelményei és a távolmaradás pótlásának lehetősége: A gyakorlatokon való részvétel kötelező. Ha a hallgató bármilyen ok következtében négy, vagy több alkalommal nem vesz részt a gyakorlati foglalkozásokon, nem kapja meg a félév végi aláírást. Elmaradt gyakorlat pótlására egyedül az azonos oktatási héten, az intézet oktatói által oktatott csoportok gyakorlati foglalkozásán nyílik mód. Ebben az esetben a gyakorlatvezető igazolást állít ki a gyakorlatlátogatás tényétől.
Az igazolás módja a foglalkozásokon és a vizsgán való távollét esetén: Gyakorlatról való távolmaradást nem kell igazolnia a hallgatónak. Vizsgáról való távollét igazolása Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatban leírtak szerint történik.
A félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyi dolgozatok) száma, témaköre és időpontja, pótlásuk és javításuk lehetősége: Zárthelyi dolgozat (demonstráció) két alkalommal: 6. és 12. oktatási hét. Az Orvosi Biokémia Intézet biztosít pótlási, vagy javítási lehetőséget. (részletek: http://semmelweis.hu/biokemia/hu/)
A félév végi aláírás követelményei (ideértve a hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak számát és típusát is): Kettő, legalább elégséges minősítésű zárthelyi dolgozat (demonstráció), illetve 3, vagy kevesebb gyakorlati hiányzás a félév során.
Az osztályzat kialakításának módja: A hallgatók a szóbeli vizsga megkezdésekor 6 kérdést húznak (témakörök: 1 gyakorlati kérdés, 2 általános kémia kérdés, 2 szerves kémia kérdés és 1 szervetlen kémia kérdés). A hat kérdésre adott választ minősítjük, ezek átlagából képezzük a vizsgajegyet. Ha a vizsgázó bármelyik kérdésre adott válasza során teljes tájékozatlanságot árul el az adott témakörből, az egyben elégtelen vizsgát is jelent.
A vizsga típusa: szóbeli
Vizsgakövetelmények: Az elméleti előadásokon, szemináriumokon és gyakorlati foglalkozásokon elhangzott tananyag megfelelő szintű ismerete; a felkészülést segítő vizsgatételek listáját az intézeti honlapon http://semmelweis.hu/biokemia/hu/ publikáljuk a hallgatók számára.
A vizsgajelentkezés módja: „Neptun” tanulmányi portál
A vizsgajelentkezés módosításának rendje: TVSZ és a „Neptun” portál szabályai szerint
A vizsgáról való távolmaradás igazolásának módja: TVSZ szerint járunk el.
A tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek, segédletek és szakirodalom listája:Gergely Pál – Erdődy Ferenc – Vereb György: Általános és Bioszervetlen Kémia – tankönyv 2001, javított kiadás 2005
Csermely Péter, Hrabák András, Idei Miklós, Mészáros György: Bioorganikus kémia – jegyzet, 2005 (szerk.: Mandl József)Orvosi kémiai és biokémiai gyakorlatok c. jegyzet, 2006 (szerk.: Keszler Gergely)
Hrabák A., Mészáros Gy., Müllner N.: Orvosi kémia és biokémia feladatgyűjtemény – jegyzet. 2005 (szerk.: Hrabák András)Tóth Miklós: Szervetlen kémia – jegyzet, 2006

Orvosi kémia

  • Kémiai kötések – Atom rádiusz, ionizációs energia, eletronegativitás fogalma. Molekula- és hibrid-orbitálok. Ionos, kovalens, és fémes kötés. Molekulák közötti kölcsönhatások. Halmazállapotok. Oldatok – az oldás folyamata, koncentráció, híg oldatok törvényei, ozmózisnyomás, orvosi jelentőségük. Elektrolit oldatok, vezetőképességük. Elektrolit oldatok, vezetőképességük. A víz szerkezete, ionszorzata, pH számítás. Savak, bázisok, sók, puffer oldatok, orvosi szempontból fontos puffer rendszerek. Redox folyamatok – Oxidációs szám, redox reakciók, az elektrokémiai petenciál, első- és másodfajú elektródok, pH mérés. A biológiai redoxpotenciál, élettani jelentősége.
  • Kémiai termodinamika, Reakciókinetika, tömeghatás törvénye, egyensúlyi állandó.
  • Szerves kémia: Izoméria fogalma és típusai. Szerves vegyületek váz szerinti ismertetése: alkánok, alkének, alkinek, aromás vegyületek. Szerves kémiai reakciók, reakciómechanizmusok típusai. Halogén-, oxigén-, nitrogén-, kéntartalmú funkciós csoportokat tartalmazó szerves vegyületek tulajdonságai, biológiai szempontból fontos reakciói.
  • Szervetlen kémia: A nemesgázok, a halogén-, az oxigén-, a nitrogén- a széncsoport- földfémek, alkáli földfémek, alkáfémek, nehézfémek jellemzése. Az oxigéntartalmú szabad gyökök, a levegőszennyezés, az ózon jelentősége.

Letöltés