Betűméret: A A A

1. demonstráció

 Orvosi biokémia, molekuláris és sejtbiológia I.

  1. demonstráció 2014/2015 II. félév

Az első demonstrációt a 7. oktatási héten (2014. III.16 – III. 22) írják a hallgatóink (E-F-G-H csoportok).

Minden hallgató hét kérdést kap a következő témakörből:

(i) képletek felrajzolása (ii) aminosavak, peptidek, fehérjék (iii) enzimológia (iv) bioenergetika (v) szénhidrátok (vi) lipidek (vii) számítási feladat: aminosavak, mint pufferek; enzimológia

  • Képletírás: (4 aminosav, vagy aminosav származék 4 szénhidrát, 4 lipid molekula képletének a felrajzolása). Aminosavak, aminosav származékok: Gly, Ala, Val, Leu, Ile, Phe, Tyr, Trp, Cys, Met, Ser, The, Lys, Arg, His, Asp, Apn, Glu, Gln, Pro, ß-alanin, ornitin, citrullin, homocisztein, homoszerin, etanolamin, kolin, hisztamin, adrenalin, szerotonin, tiroxin. Szénhidrátok: α-és ß-D-glukóz, α-és ß-D-fruktóz, α-és ß-D-galaktóz, α-és ß-D-mannóz, α-és ß-D-ribóz, α-és ß-D-dezoxiribóz, maltóz, szacharóz, laktóz, D-galaktitol (dulcit), glukono-δ-lakton, ß-D-glukoronsav, α-L-iduronsav, α-D-glukóz-1-foszfát, α-D-glukóz-6-foszfát, ß-D-fruktóz-6-foszfát, fruktóz-1,6-biszfoszfát, D-ribitol, szorbit(ol), cellobióz, α-D-glukóz-amin, N-acetil-D-galaktózamin, α-L-fukóz, N-acetil-D-mannózamin Lipidek: foszfatidsav, foszfatidil-kolin, foszfatidil-szerin, difoszfatidil-glicerin (kardiolipin), foszfatidil-inozitol-4,5-bisz-foszfát, plazmánsav, trombocita aktiváló faktor, koleszterin, kólsav, taurokólsav, glikokólsav, kortizol, aldoszteron, progeszteron, tesztoszteron, ösztradiol, arachidonsav
  • Első esszékérdés: aminosavak, peptidek és fehérjék: Standard aminosavak általános kémiai jellemzése, csoportosításuk. Aminosavak disszociációja, pK értékei, izoelektromos pont. Peptid-kötés, a kötés konfigurációja. Peptidek elnevezése. A fehérjék primer és szekunder szerkezete. A szekunder szerkezetet rögzítő kötések. Alfa-keratin. A globuláris fehérjék tercier szerkezete. A harmadlagos szerkezet kialakulásának termodinamikai értelmezése, a szerkezetet stabilizáló kötések. A kollagén és az elasztin szerkezete. A kollagén bioszintézise. A globuláris proteinek általános jellemzése. Fehérjék denaturációja. A fehérjék natív szerkezete kialakulásának sorrendje. Ribonukleáz denaturálása és renaturálása. A mioglobin szerkezete és funkciója. A hem prosztetikus csoport a mioglobinban. CO és O2 kötés. A mioglobin O2telítése. A fehérjék negyedleges szerkezete, kötések. A hemoglobin szerkezete és funkciója. Sarlósejtes anémia, (HbS) molekulaszerkezeti sajátságai. A hemoglobin O2 telítése. Kooperativitás, allosztéria, a 2,3-difoszfoglcerát szerepe. Fötális hemoglobin (HbF). A hemoglobin O2 telítése a pH függvényében. (Bohr-effektus.)
  • Második esszékérdés: Enzimek: Az enzimek általános tulajdonságai. Reakciósebesség és mérése. enzimaktivitás egységek. Az enzimek hatása a reakció egyensúlyára és az aktivációs energiára. A hőmérséklet és a pH hatása az enzimaktivitásra. Az enzim aktív centruma. A szubsztrát-kötő és a katalitikus hely. Az enzimreakciók specificitása. (pl.: szerin proteázok). A koenzimek szerepe az enzimaktivitásban. Multienzim komplexek, izoenzimek. Az izoenzimek klinikai jelentősége. A Michaelis-Menten kinetika. Reciprok ábrázolás levezetése, jelentősége. Az enzimek allosztérikus szabályozása. A foszfofruktokináz szabályozása. Az enzimaktivitás szabályozása kompartmentalizációval, a génexpresszó szabályozásával, proteolítikus aktiválással (Példák). Az enzimaktivitás szabályozása-reverzibilis kovalens módosítással. A szerin proteázok működési mechanizmusa. A metabolikus utak szabályozásának alapelvei. A sebesség meghatározó lépés megtalálása, termodinamikája. Transzportfehérjék tulajdonságai.
  • Harmadik esszékérdés: bioenergetika A mitokondriális elektrontranszport-lánc szerepe, működése, lokalizációja. Az elektrontranszport-lánc komponensei, gátlószerei, funkcionális komplexei. A citokrómok szerkezete, működése, gátlószerei. A P/O hányados, szétkapcsolás. Az elektrontranszport-lánc protonpumpái, szerepük. A mitokondriális ATP-áz szerkezete, működése. Az oxidatív foszforiláció mechanizmusa.
  • Negyedik esszékérdés: szénhidrátok: A szénhidrátok definíciója, osztályozása. A monoszaccharidok térszerkezete. A monoszaccharidok oxidált és redukált származékai. Diszaccharidok osztályozása, szerkezete, fontosabb diszacharidok. A homopoliszacharidok szerkezete, fajtái, biológiai szerepe. A heteropoliszacharidokat (heteroglikánokat) felépítő monoszacharidok és azok származékai. Glikoproteinek, proteoglikánok.
  • Ötödik esszékérdés: A lipidek. Neutrális zsírok, sztereokémiai nomenklatúra, prokiralitás. Zsírsavak: osztályozás, nomenklatúra. Funkció, fizikai tulajdonságok függése a kémiai szerkezettől, telítetlen zsírsavak peroxidációja. Foszfoglicerolipidek: szerkezet, funkció, fontosabb képviselők. Detergens hatású foszfolipidek. Éterfoszfolipidek: trombocita aktiváló faktor, szerkezet-funkció. Plazmalogének, szerkezet. Foszfoszfingolipidek, glikoszfingolipidek: struktúra, funkció, szövet-specificitás, tárolási betegségek. Koleszterin és redukált származékai: sztereokémiai szerkezet, nevezéktan és funkció. Epesavak, konjugált epesavak: szerkezet, funkció összefüggés, detergens hatás. Szteroid hormonok: szerkezet, funkció. hatásmechanizmus. Dolikolfoszfát: szerepe a glikoproteinek szintézisében. Koenzim-Q: funkció, kinoidális, aromás gyűrűszerkezet. Eikozanoidok: osztályozás, funkciók.
  • Számítási feladat: aminosavak, mint pufferek[1] & enzimológia[2]

 

A demonstráció kiértékelése:

Minden egyes feladat 10 pontot ér.  A következő ponthatárok alapján számítjuk ki a demonstrációra adható jegyet

0-34: elégtelen (1)

35-43: elégséges (2)

44-52: közepes (3)

53-61: jó (4)

62-70: jeles (5)

 

 

[1] Hrabák-Mészáros-Müllner: Orvosi kémia és biokémia feladatgyűjtemény, 9.2.2 Aminosavak, mint pufferek. Aminosavak elektrometriás titrálása

 

[2] Hrabák-Mészáros-Müllner: Orvosi kémia és biokémia feladatgyűjtemény, 8.2.2 Enzimaktivitás-számítások, 8.2.3 Enzimkinetikai számítások.