Betűméret: A A A

A graduális képzésről

RS20810_KA-20140717-IMG_6921-hallgato-scrA Semmelweis Egyetem legnagyobb karán összesen csaknem négyezren tanulnak magyar, angol és német nyelven. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése általános orvos (doctor medicinae universae, ennek rövidítése dr. med. univ.).

Az általános orvos szakra felvettek egységes, osztatlan képzésben vesznek részt, tizenkét félév után szerzik meg a mesterfokozatot. Az első két évben alapozó elméleti tárgyakat tanulnak a diákok, de a képzésben a klinikum is megjelenik. A harmadik év még javarészben elmélet, negyedik és ötödik évben elsősorban klinikai tárgyak szerepelnek a tananyagban. Hatodik évfolyamon a hallgatók a közvetlen betegágy melletti gyógyító munkában vesznek részt, a tanulmányok pedig szakdolgozattal és záróvizsgával fejeződnek be.

A 2008/09. tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő curriculum átalakításakor a cél az volt, hogy elmélet, preklinikum és klinikum oktatása jobban összekapcsolódjon, és pl. a hallgatók kapcsolata a betegellátással már az első években elkezdődjék.

Az első két évben kapnak helyet az orvosi kémia, az orvosi biofizika, az anatómia, szövet- és fejlődéstan, a biokémia, a molekuláris sejtbiológia, az élettan tárgyak. A klasszikus elméleti tárgyak mellett az első két évben megjelenik az ember szociális lény voltával foglalkozó tárgy, az orvosi szociológia, valamint a 2008/2009. tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő curriculum reform eredményeképpen helyet kapnak a klinikai vonatkozásokat tartalmazó „bevezetés a klinikumba” és a belgyógyászati propedeutika valamint az orvosi kommunikáció c. tárgyak is.

RS10911_KA-20110722-IMG_5068-scr

A III. évben a javarészben még elméleti, de már sok klinikai vonatkozást is tartalmazó preklinikai tárgyak, a kórélettan és klinikai laboratóriumi diagnosztika, a mikrobiológia, a patológia, a kísérletes és sebészeti műtéttan és az immunológia oktatása mellett megkezdődik a belgyógyászat egyes fejezeteinek (anyagcsere, endokrinológia, toxikológia) oktatása is.

A IV. és V. évben a klinikai tárgyak esetében az alapozó és preklinikai tanulmányok során megszerzett ismeretek gyakorlatba történő átültetése történik. A gyakorlatok legfontosabb célja a hallgatóknak az oktató vezetése és felügyelete mellett a betegek vizsgálata, a kórképek felismerése, az anamnézis felvétele, a tapasztalt és felismert jelenségek ismertetése. Cél továbbá, hogy az oktatóval történő megbeszélések során megfelelő jártasságra tegyenek szert a hallgatók, betekintést nyerjenek a laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatok menetébe. Mód nyílik az orvosi hivatás etikai vonatkozásainak megismerésére, az orvos-beteg kapcsolatba való betekintésre, tapasztalatszerzésre, valamint a betegjogokkal kapcsolatos kérdések áttekintésére. A 8-9. szemeszterben elsősorban klinikai tárgyak szerepelnek a képzésben, de néhány elméleti tárgy hallgatására is sor kerül.

RS11280_20130128-IMG_6524-scr

Hallgatók gyakorlaton a Szkill Központban

A klinikai képzés során az aneszteziológia és intenzív terápia, a belgyógyászat, a sebészet, az ortopédia, a traumatológia, a szülészet és nőgyógyászat, a kardiológia, az oxiológia, a gyermekgyógyászat, a szemészet, a fül-orr-gégészet, a bőrgyógyászat, a neurológia, a pszichiátria, a fogászat, urológia, családorvostan, radiológia, orvosi képalkotó eljárások, pulmonológia, pszichoterápia az orvosi gyakorlatban, sűrgősségi orvostan, oxiológia, bioetika-orvosi etika. A képzés ezen szakaszában hallgatják hallgatóink az igazságügyi orvostan és a népegészségtan, az egészségügyi jog, biztosítási és gazdasági ismeretek c. tárgyakat is.

A VI. évfolyamon hallgatóink belgyógyászat (9 hét, ebből 1 hét infektológia 1 hét családorvostan) sebészet (9 hét, ebből 2 hét traumatológia), 1 hét érsebészet, gyermekgyógyászat (8 hét, melyből 1 hét fertőző gyakorlat), szülészet- nőgyógyászat (5 hét), ideggyógyászat (4 hét) elmegyógyászat (4 hét) gyakorlataikat közvetlenül betegágy mellett az egyetem klinikáin, illetve a képzésbe bevont kórházak osztályain végzik.

A képzési célhoz igazodó, egymásra épített vizsgaformákat a mintatanterv, a tartalmi követelményeket a tantárgyi program határozza meg. A tananyag ismeretének értékelése részben öt fokozatú (1-5), részben három fokozatú (kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg) minősítéssel történhet.

A tantárgyak főbb számonkérési formái:

  • a gyakorlati jegy: a tantárgy gyakorlati alkalmazása, az alkalmazási készség ellenőrzése céljából – a hallgatónak elsősorban a szorgalmi időszakban kell a követelményt teljesítenie,
  • a kollokvium: a tantárgy egy oktatási időszakot átfogó anyagának elsajátítását ellenőrzi – az értékelés öt fokozatú, buktató hatályú,
  • a szigorlat: a tantárgy egész anyagának elsajátítását ellenőrzi, az értékelés öt fokozatú,
  • a záróvizsga: hallgatóink egyetemi tanulmányaikat szakdolgozattal és záróvizsgával fejezik be. A záróvizsgán a hallgatók a gyakorlati vizsga (betegvizsgálat) mellett írásbeli teszt és szóbeli záróvizsgán adnak számot felkészültségükről.