Hipnózis az orvoslásban
Egy több ezer éves technika, mely fájdalomcsillapításra, égési sérülések kezelésére, immunrendszer-erősítésre is alkalmas.
Fotó:dreamstime
A Semmelweis Egyetem és az ELTE közös szervezésében, Budapesten rendeztek először nemzetközi konferenciát erről a témáról, 2013. szeptember elején.
Szél Ágoston a Semmelweis Egyetem rektora a megnyitón említést tett a hipnózis ókorba nyúló történetéről.
A görög mitológiából ismert Hüpnosz az Álom szárnyas istene az alvilágban élt anyjával, az Éj istennőjével (Nüx) és ikertestvérével, a Halál megszemélyesítőjével (Thanatosz). Szolgálatát az istenek többször is igénybe vették. Zeusz egyik halandó gyermekéről Endümiónról szóló legenda egyik változata szerint, a fiú arra kérte apját, hogy nyitott szemmel örökre altassa el – elnyerve ezzel az örök életet, legyőzve öregséget és halált.
A rendezvény társelnöke, Gál János, a Semmelweis Egyetem rektorhelyettese, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika (AITK) igazgatója szerint a hipnózis ma már elismert technika, de alkalmazása a napi gyógyító munkában még újszerűnek számít.
Varga Katalin, ELTE Affektív Pszichológia Tanszékének vezetője, a Magyar Hipnózis Egyesület elnöke kiemelte, a konferenciával hidat, szeretnének építeni a betegek, az egészségügyi dolgozók, a döntéshozók és a hipnózist kutatók között. Mint rámutatott, egyre több tudományos adat erősíti meg a módszer alkalmazásának pozitív hatásait. A legtöbb ember a hipnoanesztéziára gondol e téma említése kapcsán, ám messze nem ez az egyetlen alkalmazási terület.
Az orvosi gyakorlatban hipnózist, altatás során a 19. században alkalmaztak először. Több külföldi klinikán ma már végeznek műtétetek altatás nélküli hipnózisban. A Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikáján erre még nem volt példa, ugyanakkor az elmúlt években altatásban lévő, illetve lélegeztetett betegekkel több, szuggesztiós technikákkal összefüggő kutatást is végeztek, a Magyar Hipnózis Egyesülettel közösen. Az egyik esetben a beteg fülhallgatóval, magnóról hallgatott megnyugtató és gyógyulást támogató szavakat, ún. szuggesztiókat, míg a másik esetben egyénre szabottan, élőszóban. Az eredmények azt mutatták, hogy a szuggesztiók nyomán gyorsabb volt a gyógyulás, kevesebb a szövődmény, csökkent a gyógyszerfogyasztás, javult a beteg és a gyógyítók közötti kapcsolat.
A szuggesztió hasznos lehet egyebek mellett az égési sérülések kezelésében is. A konferencián résztvevő amerikai Dabney Ewin a New Orleansi Egészségügyi Központ professzora kimutatta, ha az égési sérülteknek eljuttatja a „hűvös és kellemes” szuggesztív üzeneteket, megelőzhető a mély szövetrétegek lelökődése, a gyulladás és az ödéma. A konferencián a sürgősségi ellátásról George Dünzl olyan németországi tapasztalatokról számolt be, amelyek azt bizonyították, hogy ha a mentőápolók a mentés elkezdésekor körülbelül egy percig szuggesztív szöveget mondanak, nyugodt hangon – akár eszméletlen sérültnek is -, lehetőleg közvetlenül a fülébe, magasabb a sérült túlélés esélye, mint azoknak, akik ilyen szuggesztiós támogatást nem kaptak.
A szuggesztió még akár az influenza-megelőzésben is használható. A londoni egyetemen kutató John Gruzelier eredményei szerint az immunrendszer jó működésére fókuszáló szuggesztiók mérhető szinten erősítik az immunrendszert; a kísérleti csoportban többen maradtak egészségesek influenzaszezonban.
Gál János hangsúlyozta, hogy a gyógyításban egy más típusú szemléletnek is teret kell adni. A mai, sokszor túltechnologizált, mechanikus rendszerben a pszichoszomatikus folyamatok magyarázata, a pszichológiai faktorok, az emberi kontaktusok még nem kapnak elég figyelmet. A hatékonyabb gyógyulás érdekében erősíteni szükséges a beteg motiválását, a páciens és az orvos közötti együttműködést – emelte ki a rektorhelyettes.
Forrás: Semmelweis Egyetem