A szenzomotoros adaptációval foglalkozó
Vesztibuláris laboratórium
A Magyar Űrkutatási Iroda által támogatott kutatócsoport

simlabo
Korábbi laborfotó

Vezető: Dr. Simon László

Tagok: Garab Sándor
(Dr. Noszek Annamária)
Csap Tibor

Tiszteletbeli tag: Káldy Domonkos

 

A laboratórium profilja:

  • kísérletes egyensúlyszervi (élettani és morfológiai) kutatások;
  • űrhajósok vesztibuláris eredetű mozgáskoordinációs, tájékozódási és vegetatív funkcionális zavarokkal jellemezhető szindrómájának, az ún. űrbetegségnek, illetve az orbitális „súlytalansághoz” történő alkalmazkodásnak és a visszatérés utáni readaptációnak neurobiológiai vizsgálata.

A kutatócsoport
•egyrészt folytatja a nagy hagyományokkal rendelkező hazai kísérletes egyensúlyszervi (élettani és morfológiai) kutatásokat (VOR – Hőgyes Endre, Szentágothai János),
•másrészt – részben nemzetközi együttműködések keretében olyan állatkísérletes kutatómunkát folytat, ami az űrhajósok vesztibuláris eredetű mozgáskoordinációs, tájékozódási és vegetatív funkcionális zavarokkal jellemezhető szindrómájának, az ún. űrbetegségnek, illetve az orbitális „súlytalansághoz” történő alkalmazkodásnak és a visszatérés utáni readaptációnak neurobiológiai alapjait vizsgálja.
•szervezi az Orvosbiológiai Mérnök Program keretében a Funkcionális Anatómia oktatását és részt vesz a Program továbbfejlesztésében.
•a laborban orvostanhallgatók és orvosbiológiai mérnök hallgatók is készítenek diplomamunkát.

 

KUTATÁSI TÉMÁINK:

1.) A vesztibulo–okuláris reflex vizsgálata szabadonmozgó állatban az ívjáratok krónikus kanülálásának módszerével.

2.) A súlytalanságban észlelt vesztibuláris eredetű mozgásszabályozási zavarok földi állatkísérletes modellezése a féloldali labyrinth–plombálás módszerével. A műtét után kialakuló mozgási aszimmetriát, illetve az adaptációt három, az otolyth–szervek illetve a félkörös járatok funkciójára vonatkozó teszttel vizsgáljuk:
a.) Stabilográfia – a testtartásszabályozás értékelése
b.) Szabadesési (Magnus–) teszt; az oldalszaltókat végzo állat mozgásának az aszimmetriára és a fej relatív, dinamikus stabilizációjára vonatkozó értékelése.Ehhez sztereo képpárok háromdimenziós rekonstrukciójára automatikus számítógépes analízist fejlesztettünk ki.
c.) Forgatásos nisztagmográfia; a VOR aszimmetriája adaptációs változásának vizsgálata.
d.) Az állatkísérletes adatok alapján humán mérésekben keresünk bizonyítékot arra, hogy a posztrotatórikus nisztagmus idegi mechanizmusa lehet a térbeli orientációs érzék neurológiai szubsztrátuma. Az otoneurológiai nisztagmográfiát tovább kívánjuk fejleszteni klinikai orientációs tesztté.

3.) A Meniere–-szindróma egy állatkísérletes modelljének kidolgozása folyamatban van.

4.) A szenzomotoros adaptáció alapjelenségeit

a.) egyrészt a kisagyi Purkinje-–sejtek elektrofiziológiai vizsgálatával; extracelluláris és intradendritikus elvezetések strukturális analízisével kutatjuk, (kimutattuk, hogy a szenzomotoros adaptáció alapjelenségeként az egymásnak látszólag ellentmondó Albus ill. Marr elmélet egymást kiegészítve, egyaránt érvényes a kúszórostválasz által okozott heteroszinaptikus modifikációban).
b.) másrészt a Purkinje sejtben észlelhető összetett, nemlineáris integráció hátterében vizsgáljuk a dendritfa olyan háromdimenziós statisztikus morfológiáját, ami adatokat szolgáltat a Purkinje–sejt spike–képzésének számítógépes modellezéséhez.

MŰSZERPARK: Számítógépek, sztereotaxiás műtőasztal, elektrofiziológiai műszerek, ejtőállvány, stabilográf, forgatásos nisztagmográfiás asztal (utóbbiak mind állatkísérletekhez).

FINANSZÍROZÁS: Intézeti és Magyar Űrkutatási Iroda project–támogatás.
Magyar–-francia kormányközi (Balaton) program.